A heves természetű emberek gyakran becsmérlő szavakkal fejezik ki az indulataikat. Az ilyen viselkedés nem járul hozzá a boldog családi élethez. A Biblia jó okkal figyelmeztet, hogy kerüljük a haragot, a becsmérlő beszédet és az ordítozást (Ef 4:31). Sajnos az ilyen viselkedés gyakran tettlegességig fajul. A világban talán elfogadható az effajta magatartás, de mi tudjuk, hogy szégyent hoz a Teremtőnkre. Sokaknak előbb meg kellett szabadulniuk ezektől az ártalmas jellemvonásoktól, hogy fel tudják ölteni az új egyéniséget (Kol 3:8–10). A régi egyéniség jellemvonásaihoz tartozik a hazudozás is. A világban megszokott például, hogy hazudnak az adóbevallásukban, vagy azért, hogy elkerüljék a tetteik következményeit. De Jehova az igazság Istene (Zsolt 31:5). Ezért minden egyes imádójától elvárja, hogy „igazat mondjon. . . a felebarátjának” (Ef 4:25; Kol 3:9). Tehát nem szabad hazudnunk, még akkor sem, ha emiatt talán kínos helyzetbe kerülünk (Péld 6:16–19). w17.08 3:3, 5, 12–13, 15

Jehova ma a Szava, a Biblia által nyújt nekünk vezetést. És elmondhatjuk, hogy „sebesen fut az ő szava”, hiszen mindig a kellő időben gondoskodik irányításról. Gondolj csak arra, hogy milyen sok hasznot meríthetsz a bibliaolvasásból, „a hű és értelmes rabszolga” kiadványaiból, a JW TV adásaiból, a jw.org honlap anyagaiból, abból, hogy beszélgethetsz a vénekkel, és együtt lehetsz a testvérekkel (Máté 24:45). Te is úgy érzed, hogy Jehova „sebesen” ellát azzal, amire szükséged van? A zsoltáríró tisztában volt vele, hogy milyen különleges helyzetben van Isten népe. Jehova csak velük közölte a „szavát”, a „rendelkezéseit és bírói döntéseit” (Zsolt 147:19, 20). Ma abban a kiváltságban van részünk, hogy egyedül mi viselhetjük Isten nevét a földön. Mivel megismertük Jehovát, és engedjük, hogy a Szava hatással legyen az életünkre, közeli kapcsolatnak örvendhetünk vele. A 147. zsoltár írójához hasonlóan biztosan te is úgy érzed, hogy számos okod van rá, hogy dicsérd Jehovát, és másokat is erre ösztönözz. w17.07 3:15–16, 18

Jézus mai követői, köztük a több mint egymillió főt számláló, teljes idejű szolgákból álló serege megfogadja Pálnak ezt a tanácsát, amennyire csak lehetséges. Ellenállnak a világ és a reklámipar nyomásának, és észben tartják a következő alapelvet: „a kölcsönkérő szolgája a kölcsönadónak” (Péld 22:7). Sátán semmire sem vágyik jobban, mint hogy minden időnkkel és energiánkkal a kereskedelmi rendszert szolgáljuk. Bizonyos döntésekkel évekre súlyos anyagi terhet vehetünk a nyakunkba. Ilyen lehet egy nagy összegű jelzálogkölcsön, egy elhúzódó diákhitel, egy autó magas törlesztőrészletei, vagy akár egy pazar esküvő is. Gyakorlati bölcsességre vall, ha egyszerűsítünk az életünkön, és csökkentjük a kiadásainkat, valamint a tartozásainkat. Így Isten rabszolgái lehetünk, nem pedig a világ kereskedelmi rendszerét fogjuk szolgálni (1Tim 6:10). w17.07 1:13