Isten népe keményen küzd, hogy megfogadja a következő bibliai tanácsot: „Öljétek meg azért földi testtagjaitokat a paráznaság, a tisztátalanság, a nemi vágyakozás. . . dolgában” (Kol 3:2, 5). Nem szeretnénk megnehezíteni a hittársaink helyzetét. Némelyikük korábban szabados nemi életet élt, és talán még mindig küzd a bűnös hajlamaival (1Kor 6:9, 10). Ugye nem akarjuk még nehezebbé tenni számukra a harcot? Amikor a testvéreink társaságában vagyunk, öltözködjünk úgy, hogy a gyülekezet továbbra is biztos menedék lehessen ebben a romlott világban. Jogunkban áll eldönteni, hogy mit veszünk fel, de kötelesek vagyunk a megjelenésünkkel megkönnyíteni másoknak, hogy Isten előtt tiszták maradjanak a gondolataik, a szavaik és a viselkedésük (1Pét 1:15, 16). w16.09 3:9–10

„Mi hiszünk Jehovában, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermekeink is hinni fognak” – mondta egy házaspár Franciaországból. Hozzátették még: „A hitet nem lehet örökölni. A gyermekeink apránként tesznek szert rá.” Egy ausztrál testvér ezt írta: „Alighanem az a legnagyobb kihívás, amivel szülőként szembekerülsz, hogy segíts a gyermekednek hitet kiépíteni. Van, hogy úgy érzed, hogy valamit már túltárgyaltatok, de aztán egyszer csak megint felteszi ugyanazt a kérdést. Lehet, hogy amivel ma megelégszik, holnap már kevés neki. Bizonyos témákról újra és újra beszélgetni kell vele.” Veled is előfordul időnként, hogy alkalmatlannak érzed magad arra, hogy tanítsd a gyermekedet, és segíts neki hitet kialakítani? A magunk bölcsességéből igazából egyikünk sem tudna eleget tenni ennek a felelősségének (Jer 10:23). De ha Istenre támaszkodunk, sikerülhet. w16.09 5:1–2

A bevándorlóknak alkalmazkodniuk kell az új kultúrához. Ruth jó példa ebben. Egyrészt tiszteletet mutatott a helyi szokások iránt, hiszen engedélyt kért a tallózáshoz (Ruth 2:7). Nem vette magától értetődőnek ezt a jogát, mintha mások kötelesek lennének törődni a szükségleteivel. Másrészt nem habozott kifejezni a háláját, amikor kedvesek voltak hozzá (Ruth 2:13). Ha a bevándorlók követik a példáját, könnyebben ki fogják vívni mások tiszteletét a gyülekezetben, és máshol is. Igazán örülünk annak, hogy Jehova ki nem érdemelt kedvességének köszönhetően mindenfajta ember hallhat a jó hírről. A szülőhazájukban sokaknak talán nem lett volna lehetőségük tanulmányozni a Bibliát, vagy szabadon összejönni Jehova népével. De köztünk mindezt megtehetik, ezért segítsünk, hogy otthon érezhessék magukat. w16.10 1:17–19