1Mózes
4 Ádám pedig együtt hált Évával, a feleségével, és Éva terhes lett,+ majd idővel megszülte Káint+, és ezt mondta: „Férfit szültem Jehova segítségével.”+ 2 Később megszülte annak testvérét is, Ábelt+.
Ábel juhpásztor+ lett, Káin pedig földműves+. 3 Történt egy kis idő múlva, hogy Káin felajánlást vitt Jehovának+ a föld terméséből+. 4 Ábel is vitt nyája első elléséből,+ sőt azok hájas részeiből+. S míg Jehova tetszéssel tekintett Ábelre és a felajánlására,+ 5 egyáltalán nem tekintett tetszéssel Káinra és a felajánlására.+ Káin ekkor nagy haragra gerjedt,+ és lehangolt lett az ábrázata. 6 Jehova erre így szólt Káinhoz: „Miért gerjedtél haragra, és miért lett lehangolt az ábrázatod? 7 Ha jót cselekszel, abból vajon nem felmagasztalás+ származik? De ha nem cselekszel jót, akkor a bűn ott lapul a bejáratnál, és rád vágyódik+. És te vajon uralkodsz rajta?”+
8 Káin ezután ezt mondta Ábelnek, a testvérének: „Menjünk ki a mezőre!” Amikor pedig a mezőn voltak, Káin rátámadt Ábelre, a testvérére, és megölte.+ 9 Jehova később ezt kérdezte Káintól: „Hol van Ábel, a testvéred?”+ Káin pedig ezt mondta: „Nem tudom. Talán őrizője vagyok én a testvéremnek?”+ 10 Isten erre így szólt: „Mit tettél? Halld meg! Testvéred vére kiált hozzám a földről.+ 11 Most azért számkivetésre+ vagy kárhoztatva arról a földről, amely megnyitotta száját, hogy befogadja testvéred vérét a kezedből.+ 12 Amikor a földet műveled, az nem adja meg neked erejét.+ Vándor és menekült leszel a földön.”+ 13 Káin erre ezt mondta Jehovának: „Túl nagy a vétkemért kapott büntetés ahhoz, hogy elhordozzam. 14 Ettől a naptól fogva elűzöl engem a földnek színéről, és rejtve leszek színed elől is.+ Vándor+ és menekült leszek a földön, és ha valaki rám talál, biztosan megöl.”+ 15 Jehova erre ezt mondta neki: „Ezért, ha valaki megöli Káint, hétszeresen állnak bosszút rajta.”+
Jehova ekkor megjelölte Káint, hogy senki se üsse agyon, ha rátalál.+ 16 Káin ezután elment Jehova színe+ elől, és a Menekülés földjén telepedett le, Édentől keletre.
17 Káin ezután együtt hált a feleségével,+ az pedig terhes lett, és megszülte Énókot. Majd Káin épített egy várost, és azt a fiáról Énóknak nevezte.+ 18 Később Énóknak fia született, Irád. Majd Irád nemzette Mehujáelt, Mehujáel nemzette Metusáelt, és Metusáel nemzette Lámeket.
19 Lámek pedig két feleséget vett magának. Az első neve Áda volt, a második neve pedig Cilla. 20 Áda idővel megszülte Jábált. Ő lett a sátorban lakók+ és a jószágtartók+ ősatyja. 21 Testvérének a neve Jubál volt. Ő lett az ősatyja minden hárfásnak+ és síposnak+. 22 Cilla is szült: Tubál-Káint, mindenféle réz- és vasszerszám+ kovácsát. Tubál-Káin nővére pedig Naáma volt. 23 Majd Lámek ily szavakkal szólt feleségeihez, Ádához és Cillához:
„Halljátok szavam, Lámek feleségei;
Fordítsátok fületek beszédemre:
Férfit öltem, mert megsebzett,
Igen, ifjat öltem, mert megütött.
25 Ádám ismét együtt hált feleségével, és a felesége fiút szült, akit Sétnek+ nevezett el, mert ahogy mondta: „Isten másik magot rendelt számomra Ábel helyett, mivel Káin megölte őt.”+ 26 Sét is nemzett egy fiút, akit Énósnak+ nevezett el. Abban az időben kezdték hívni Jehova nevét.+