1Krónikák

11 Idővel az izraeliták+ mind egybegyűltek Dávidhoz Hebronba+, és ezt mondták: „Íme, mi csontod és húsod vagyunk.+ 2 Tegnap is, és azelőtt is, akkor is, amikor Saul volt a király, te voltál az, aki ki- és bevezette+ Izraelt, és Jehova, a te Istened így szólt hozzád: »Te fogod terelgetni+ népemet, Izraelt, és te leszel népemnek, Izraelnek a vezetője+.«” 3 Izrael vénei tehát mindnyájan elmentek a királyhoz Hebronba, és Dávid szövetséget kötött velük Hebronban Jehova előtt. Ezután fölkenték+ Dávidot Izrael királyává, Jehova szava+ szerint, amelyet Sámuel+ által közölt.

4 Később Dávid és egész Izrael elment Jeruzsálembe+, azaz Jebuszba+; ott pedig a jebusziták+ lakták a földet. 5 És Jebusz lakói így szóltak Dávidhoz: „Nem fogsz te ide bejutni.”+ Ennek ellenére Dávid elfoglalta Sion+ erődjét, más szóval Dávid városát+. 6 Dávid ezt mondta: „Aki elsőként sújt le+ a jebuszitákra, az főember és fejedelem lesz.” És Joáb+, Céruja fia ment fel elsőként, és főember lett. 7 Dávid pedig letelepedett a nehezen megközelíthető helyen.+ Ezért nevezték azt Dávid városának+. 8 És építeni kezdte a várost körös-körül, a Dombtól fogva egészen a körülötte fekvő részekig, Joáb pedig életre keltette+ a város többi részét. 9 És Dávid egyre nagyobbá lett,+ mert a seregek Jehovája vele volt.+

10 Ezek pedig Dávid vitézeinek+ a főemberei, akik szilárdan kitartottak mellette a királyságában egész Izraellel együtt, hogy királlyá tegyék őt Jehova Izraelre vonatkozó szava szerint.+ 11 Ez Dávid vitézeinek a névsora: Jásobeám+, egy hakmonitának a fia; ő volt a feje a háromnak. Háromszáz ember fölött suhogtatta lándzsáját, akik egyszerre ölettek meg.+ 12 Utána következett Eleázár+, az ahóhita+ Dodó fia. Ez is egyike volt a három vitéznek.+ 13 Ő volt Dáviddal Pas-Dammimnál+, ahova a filiszteusok egybegyűltek a harcra. Volt ott egy földdarab tele árpával; és a nép megfutamodott a filiszteusok elől.+ 14 Ő azonban odaállt a földdarab közepére, megmentette azt, és vágta a filiszteusokat, úgyhogy Jehova nagy megmentést+ szerzett.+

15 És lementek egyszer hárman a harminc+ főember közül a sziklához, Dávidhoz, Adullám barlangjába+, miközben a filiszteusok tábora Refaim völgyében+ táborozott. 16 Dávid ekkor a nehezen megközelíthető helyen tartózkodott,+ a filiszteusok egyik helyőrsége+ pedig Betlehemben volt. 17 Egy idő után Dávid ezt mondta sóvárogva: „Ó, bárcsak ihatnék+ a betlehemi+ víztároló vizéből, mely a kapunál van!” 18 Erre az a három utat tört a filiszteusok táborába, és vizet húzott a betlehemi víztárolóból, amely a kapunál van. Már hozták is, és odavitték Dávidnak;+ de Dávid nem akart inni belőle, hanem kiöntötte Jehova elé,+ 19 aztán így szólt: „Távol legyen tőlem az én Istenemért, hogy ezt megtegyem! Hát a vérét+ igyam ezeknek a férfiaknak a lelkük árán? Hiszen lelkük kockáztatásával hozták.” És nem akart inni belőle. Ezeket tette a három vitéz.+

20 Abisai+, Joábnak+ a testvére pedig feje lett a háromnak, és háromszáz megölt felett suhogtatta lándzsáját. Hírneve volt, akárcsak a háromnak. 21 A három között nagyobb tisztelet övezte őt, mint a két másikat, és a vezetőjük lett, de az első hárommal nem ért fel.+

22 Ami Benáját+, egy vitéz embernek, Jójadának+ a fiát illeti, aki sok tettet vitt véghez Kabcéelben+, ő terítette le a moábi Áriel két fiát. Ő volt az, aki lement, és leterítette az oroszlánt+ a vizesveremben a hóesés napján. 23 Ő terítette le a rendkívül termetes, öt könyök+ magas egyiptomi férfit is. Az egyiptomi kezében lándzsa+ volt, mint amilyen a takácsok zubolyfája, de ő lement hozzá egy bottal, kiragadta a lándzsát az egyiptomi kezéből, és tulajdon lándzsájával ölte meg.+ 24 Ezeket tette Benája, Jójada fia, és nevet szerzett a három vitéz között. 25 Noha őt nagyobb tisztelet övezte, mint a harmincat, az első hárommal nem ért fel;+ Dávid pedig a testőrsége élére állította.+

26 A hadsereg vitézei voltak: Asáhel+, Joábnak a testvére, Elhanán+, a betlehemi Dodó fia, 27 a haróri Sammót+, a pelóni Hélec+, 28 Ira+, a tékoai Ikkés fia, az anatóti Abiézer+, 29 a husatita Szibbekai+, az ahóhita+ Ilaj, 30 a netófai+ Maharai+, Héled+, a netófai Baánah fia, 31 Itai, a Benjámin+ fiainak Gibeájából+ való Ribai+ fia, a piratoni Benája+, 32 a Gaás+ völgyeiből* való Húrai, az arbáti Abiel, 33 a baharumi Azmávet+, a saálbóni Eljahba, 34 a gizóni Hásem fiai, Jonatán+, a harári Ságé fia, 35 Ahiám, a harári Sákár+ fia, Elifál+, Ur fia, 36 a mekérai Héfer, a pelóni Ahija, 37 a kármeli Hecró+, Naárai, Ezbai fia, 38 Jóel, Nátán+ testvére, Mibhár, Hagri fia, 39 az ammonita Célek, a beróti Naharai, Céruja fiának, Joábnak a fegyverhordozója, 40 a jitrita Ira, a jitrita Gáreb+, 41 a hettita+ Uriás+, Zabád, Ahlai fia, 42 Adina, a rúbenita Siza fia, a rúbeniták egyik főembere, akivel harmincan voltak; 43 Hanán, Maáka fia, és a mitnita Josafát, 44 az astaróti Uzzija, Sáma és Jeiél, az aróeri Hótám fiai, 45 Jediáel, Simri fia, és testvére, a tíci Jóha, 46 a mahávi Eliel, Jeribai és Josávia, Elnaám fiai, és a moábita Jitma; 47 Eliel, Obed és a mecóbájai Jaásiel.