Zsoltárok

17 Halld meg, ami igazságos, ó, Jehova! Figyelj esdeklő kiáltásomra!+

Hajtsd füledet imádságomra, mely nem csalárd ajkakról fakad.+

 2 Színed elől jöjjön ítéletem,+

Tekintsen szemed az egyenességre.+

 3 Megvizsgáltad szívemet, és szemügyre vettél éjszaka,+

Megtisztítottál, és nem találsz bennem ármánykodást.+

Nem szeg törvényt a szám.+

 4 Tegyenek bármit az emberek,

Én ajkaid szava által őrizkedem a rablók ösvényeitől.+

 5 Ragaszkodjanak lépteim a te nyomdokaidhoz;+

Nem inognak ott lábaim. +

 6 Segítségül hívlak én, mert felelsz nekem, ó, Isten!+

Hajtsd felém füledet, hallgasd meg szavamat!+

 7 Tedd csodálatossá szerető-kedvességed tetteit,+ ó, Megmentője azoknak, akik menedéket keresnek

A jobbod+ ellen lázadók elől.

 8 Őrizz meg, mint a szemek fényét,+

Szárnyaid árnyékában rejts el engem+

 9 A gonosz miatt, aki kifosztott.

A lelkemre törő ellenségek szorongatnak.+

10 Hájukkal elzárják magukat,+

Gőgösen beszélnek szájukkal;+

11 Lépteinket figyelve most körülvettek minket;+

Árgus szemekkel néznek, hogy földre terítsenek.+

12 Hasonló ő a marcangolni akaró oroszlánhoz,+

A rejtekén lapuló fiatal oroszlánhoz.

13 Kelj fel, ó, Jehova, szállj szembe vele!+

Görnyeszd meg őt! Mentsd meg az én lelkem a gonosztól kardoddal,+

14 S kezed által az emberektől, ó, Jehova!+

E világrendszer+ embereitől, akiknek ez az élet a részük,+

Akiknek hasát megtöltöd rejtett javaiddal,+

Akik bővelkednek fiakban,+

És gyermekeikre hagyják, mi utánuk marad.+

15 Én azonban igazságosságban nézem arcodat,+

És megelégedés tölt el, midőn felébredek, s láthatom alakodat.+