71 Nálad, ó, Jehova, nálad leltem menedékre.+
Ó, bárcsak ne szégyenülnék meg soha!+
2 Igazságosságodban szabadíts meg, és segíts megmenekülnöm!+
Hajtsd felém füledet, és ments meg engem!+
3 Légy a sziklaváram, hová mindig bemehetek.+
Adj parancsot megmentésemre,+
Mert te vagy az én kőszirtem és erődöm.+
4 Ó, Istenem, segíts megmenekülnöm a gonosznak kezéből,+
Az igazságtalannak és elnyomónak markából.+
5 Mert te vagy az én reménységem,+ ó, legfőbb Úr, Jehova, bizodalmam ifjúságom óta!+
6 Rád támaszkodom az anyaméhtől fogva,+
Te választottál el anyám belsejétől.+
Rólad szól mindenkor dicséretem.+
7 Olyan lettem sokak előtt, mint valami csoda,+
De te erős menedékem vagy.+
8 Szám telve dicséreteddel,+
Egész nap a te szépségeddel.+
9 Ne taszíts el engem öregkoromban,+
Ha megfogyatkozik erőm, ne hagyj el!+
10 Mert ellenségeim rólam beszélnek,+
A lelkemet figyelők együtt tanácskoznak,+
11 Ezt mondva: „Isten elhagyta őt.+
Űzzétek és fogjátok meg, mert nincsen szabadító.”+
12 Ó, Isten, ne maradj távol tőlem!+
Ó, Istenem, siess a segítségemre!+
13 Szégyenüljenek meg, pusztuljanak lelkem ellenségei!+
Gyalázat és megaláztatás boruljon azokra, akik bajt akarnak nekem.+
14 Én pedig szüntelenül várok,+
És szaporítom minden dicséretedet.
15 Igazságosságodat szólja a szám,+
Naphosszat a te szabadításodat,+
Hiszen számukat sem tudom.+
16 Nagy hatalmaddal megyek,+ ó, legfőbb+ Úr, Jehova!
Igazságosságodról beszélek, egyedül a tiédről.+
17 Ó, Isten, ifjúságom óta te tanítasz engem,+
Most is hirdetem csodálatos tetteidet.+
18 Öregségemig, őszkoromig se hagyj el, ó, Isten,+
Míg csak hirdethetem karodat a jövő nemzedéknek,+
Minden eljövendőnek a te hatalmadat.+
19 Igazságosságod, ó, Isten, a magasságokig ér;+
Ki hasonló hozzád, ó, Isten,+
Aki nagy dolgokat cselekedtél?+
20 Sok nyomorúságot és bajt láttattál velem;+
Eleveníts hát meg újra,+
A föld mély vizeiből újra hozz föl engem!+
21 Növeld meg nagy voltomat,+
Végy körül, és vigasztalj meg engem!+
22 Én is magasztallak húros hangszeren,+
Hűségedért, ó, Istenem!+
Éneket zengek neked hárfán, ó, Izrael Szentje+!
23 Ujjonganak ajkaim, valahányszor éneket zengek neked,+
Igen, a lelkem, melyet megváltottál.+
24 Nyelvem is egész nap igazságosságodat suttogja,+
Mert megszégyenültek, szégyent vallottak, akik bajt akarnak nekem.+