Példabeszédek
1 Példabeszédek+ Salamontól,+ Dávid fiától,+ Izrael királyától,+ 2 hogy az ember megismerje a bölcsességet+ és a fegyelmezést+, megértse az értelmes beszédeket,+ 3 elfogadja a fegyelmezést+, melyből éleslátás+, igazságosság+, jó ítélőképesség+ és becsületesség+ származik, 4 hogy a tapasztalatlanoknak eszességet+ adjon, az ifjúnak pedig ismeretet+ és gondolkodóképességet+.
5 A bölcs figyel, és gyarapítja tudását,+ és az értelmes ember bölcs útmutatásra+ tesz szert, 6 hogy megértse a példabeszédet, a fejtörőt+, valamint a bölcsek szavait+ és rejtvényeit+.
7 Jehova félelme az ismeret kezdete.+ A bölcsességet és a fegyelmezést megvetik a bolondok.+
8 Hallgass, fiam, apád fegyelmezésére,+ és anyád törvényét el ne hagyd.+ 9 Mert szép koszorú ez a fejedre,+ és szép nyaklánc a nyakadba.+
10 Fiam, ha a bűnösök megpróbálnak elcsábítani, ne engedj nekik.+ 11 Ha azt mondogatják: „Gyere velünk, leselkedjünk vér után.+ Ólálkodjunk az ártatlanok után minden ok nélkül.+ 12 Nyeljük el őket elevenen,+ mint a seol,+ mindenestől, mint a verembe szállókat.+ 13 Szerezzünk mindenféle drága értéket,+ töltsük meg házunkat zsákmánnyal.+ 14 Osztozz sorsunkban, társulj velünk. Egy erszényünk legyen mindnyájunknak”+, 15 fiam, ne járj egy úton ezekkel.+ Tartóztasd meg lábadat ösvényüktől,+ 16 mert gazság után fut lábuk,+ és vérontásra sietnek.+ 17 Mert hiába feszítik ki a hálót a madár szeme láttára.+ 18 Ők pedig ennek vére után leselkednek,+ a lelke után ólálkodnak.+ 19 Ilyen az ösvénye mindazoknak, akik tisztességtelen hasznot szereznek.+ Tulajdonosai lelkét veszi az el.+
20 Az igazi bölcsesség+ az utcán kiált,+ a köztereken hallatja hangját.+ 21 A lármás utcák legvégén kiált,+ a városkapuk bejáratánál szólja az ő beszédét:+
22 „Meddig szeretitek a tapasztalatlanságot, ti tapasztalatlanok,+ és meddig vágytok gúnyolódásra, ti gúnyolódók,+ és meddig gyűlölitek a tudást, ti ostobák?+ 23 Térjetek meg az én feddésemre.+ Akkor kiárasztom rátok szellememet,+ megismertetem veletek szavaimat.+ 24 Mivel kiáltok nektek, de folyton elutasítotok,+ kinyújtom karomat, de senki sem figyel,+ 25 semmibe veszitek minden tanácsomat,+ és feddésemet nem fogadjátok meg,+ 26 ezért én is nevetek majd a ti szerencsétlenségeteken,+ és csúfolódni fogok, amikor eljön, amitől rettegtek,+ 27 mikor vihar gyanánt eljön, amitől rettegtek, és szerencsétlenségetek mint viharos szél+ megérkezik, amikor nyomorúság és nehéz idők jönnek rátok.+ 28 Akkor majd hívnak engem, de én nem válaszolok;+ keresnek engem, de nem találnak,+ 29 mert gyűlölték az ismeretet,+ és nem választották Jehova félelmét.+ 30 Nem fogadták meg tanácsomat,+ megvetették minden feddésemet.+ 31 Ezért útjuk gyümölcsét eszik majd,+ és eltelnek azzal, amit kiterveltek.+ 32 Mert a tapasztalatlanok elpártolása+ öli meg őket,+ és az ostobák könnyelműsége pusztítja el őket.+ 33 De aki hallgat rám, biztonságban lakik,+ és nyugalma lesz, nem rettenti baj.”+