Ézsaiás

14 Mert Jehova irgalmas lesz Jákobhoz,+ és választani fogja még Izraelt;+ nyugalmat ad nekik földjükön,+ és hozzájuk csatlakoznak a jövevények, és Jákob házához szegődnek.+ 2 Fölveszik és a helyükre viszik őket a népek, Izrael háza pedig tulajdonává teszi azokat Jehova földjén mint szolgákat és szolgálóleányokat;+ és foglyul ejtőikké+ válnak az ő fogva tartóiknak, és uralkodni fognak azok felett, akik dolgoztatták őket.+

3 És az lesz majd azon a napon, amelyen Jehova nyugalmat ad neked fájdalmadtól, nyugtalanságodtól és a kemény rabszolgaságtól, amelyben rabszolgává tettek,+ 4 hogy a következő példabeszéddel szólsz Babilon királya ellen, és ezt mondod:

„Mint lett vége annak, aki másokat dolgoztatott, vége lett az elnyomásnak!+ 5 Jehova szétzúzta a gonoszok vesszejét, az uralkodók botját,+ 6 azt, aki bőszült dühében népeket vert szüntelen való veréssel,+ aki nemzeteket igázott le nagy haragjában féktelen üldözéssel.+ 7 Megnyugodott az egész föld,+ megszabadult a háborúságtól. Felvidult a nép, örömmel kiált.+ 8 Még a borókafenyők+ is örülnek miattad, a Libanon cédrusai is így szólnak: »Amióta nyugodni tértél, nem jön fel ellenünk favágó+.«

9 Miattad még a seol+ is megrendült odalent, hogy fogadja jöttödet. Fölkeltette miattad a tehetetlen halottakat,+ a föld minden kecskeszerű vezérét+. Fölállította trónjaikról a nemzetek összes királyát.+ 10 Mindnyájan megszólalnak, és ezt mondják neked: »Hát téged is elgyengítettek, mint minket?+ Hozzánk hasonlóvá tettek?+ 11 A seolba szállt alá büszkeséged, húros hangszereid zengése.+ Férgeket terítettek alád ágyadul, kukacok a takaród.«+

12 Ó, mint hullottál le az égből,+ te fényesség, te hajnal fia! Mint vágattál le a földre,+ te, aki megnyomorítottad a nemzeteket!+ 13 Te azt mondtad szívedben: »Az egekbe megyek fel.+ Isten csillagai+ fölé emelem trónomat,+ és leülök a találkozás hegyén,+ észak legtávolabbi részén.+ 14 Fölmegyek a felhők magaslatai fölé,+ hasonlóvá teszem magam a Legfelségesebbhez.«+

15 Ámde a seolba szállsz alá,+ a verem legtávolabbi részére.+ 16 Akik látnak, rád merednek; jobban megnéznek, és így szólnak: »Ez volna az az ember, aki megrengette a földet, aki királyságokat rendített meg,+ 17 aki a pusztához hasonlóvá tette a termékeny földet, és aki földúlta annak városait,+ aki nem nyitotta meg a hazafelé vezető utat rabjai előtt?«+ 18 A nemzetek más királyai mindnyájan, igen, mindnyájan dicsőségben tértek nyugodni, ki-ki a saját házában.+ 19 Téged azonban úgy vetettek el, hogy nincsen sírhelyed,+ mint valami megutált sarjadékot — akit megölt emberek, karddal leszúrtak takarnak, akik a verem köveihez szállnak alá —,+ mint valami eltaposott tetemet.+ 20 Nem egyesülsz velük a sírban, mert romlást hoztál a saját országodra, megölted saját népedet. Nem említtetnek többé a gonosztevők utódai; időtlen időkig.+

21 Készítsetek fiainak mészárszéket ősatyáik vétke miatt,+ nehogy fölkeljenek, aztán birtokba vegyék a földet és városokkal töltsék be a termékeny föld színét.”+

22 „Fölkelek ellenük”+ — ez a seregek Jehovájának kijelentése.

„Kivágom Babilonból a nevet+ és a maradékot, az ivadékot és a sarjadékot”+ — ez Jehova kijelentése.

23 „Sülöknek birtokává és nádas tavakká teszem őt, és elsöpröm a megsemmisítés seprűjével”+ — ez a seregek Jehovájának kijelentése.

24 Megesküdött a seregek Jehovája,+ ezt mondva: „Bizony, ahogy kigondoltam, úgy lesz; és amit elhatároztam, az válik valóra,+ 25 hogy összetöressen földemen az asszír,+ és eltapossam őt hegyeimen,+ és lekerüljön róluk az igája, és lekerüljön vállukról a terhe.”+

26 Ez az a határozat, amely elhatároztatott az egész föld ellen, és ez az a kéz, amely ki van nyújtva az összes nemzet ellen. 27 Mert a seregek Jehovája hozott határozatot,+ és kicsoda törölheti azt el?+ Az ő keze van kinyújtva, és kicsoda fordíthatja azt vissza?+

28 Abban az évben, amikor Aház király meghalt,+ ez a kijelentés hangzott el: 29 „Ne örvendezz,+ ó, Filisztea+, és senki se tebenned, csak azért, mert eltöretett a téged verőnek botja.+ Mert a kígyó gyökeréből+ mérges kígyó jön elő,+ és a gyümölcse repülő tüzes kígyó+ lesz. 30 És legelészni fognak az alacsony sorúak elsőszülöttjei, és biztonságban pihennek le a szegények.+ Éhínséggel vesztem ki gyökeredet, és ami megmarad belőled, az megöletik.+ 31 Jajgass, ó, kapu! Kiálts, ó, város! Mindenestül elcsüggedsz majd, ó, Filisztea! Mert északról füst jön, és senki sem válik ki soraiból.”+

32 És mi lesz a válasz a nemzet követeinek+? Az, hogy maga Jehova rakta le Sion alapját,+ és menedéket találnak benne népének elnyomottai.