Ezékiel

10 Ezután láttam, és íme, a kerubok feje fölött levő boltozaton+ valami zafírkőféle volt,+ amely kinézetre egy trónhoz hasonlított;+ ez látszott felettük. 2 És szólt a lenvászonba öltözött férfinak,+ és ezt mondta: „Menj be a forgó kerekek+ közé, a kerubok alá, és töltsd meg mindkét markodat tüzes szénnel+ onnan a kerubok közül, és szórd a városra.”+ Erre az bement oda a szemem láttára.

3 A kerubok a ház jobb oldalán álltak, amikor bement az ember, és a felhő betöltötte a belső udvart.+ 4 És Jehova dicsősége+ fölemelkedett a kerubokról, és a ház küszöbéhez vonult, a ház pedig lassanként megtelt a felhővel,+ és az udvar telve volt Jehova dicsőségének fényességével. 5 És a kerubok szárnyainak+ hangja elhallatszott a külső udvarig; olyan volt, mint Istennek, a Mindenhatónak a hangja, amikor beszél.+

6 És történt, hogy amikor azt parancsolta a lenvászonba öltözött férfinak: „Végy tüzet a forgó kerekek közül, onnan a kerubok közül”, akkor az bement oda, és megállt a kerék mellett. 7 A kerub erre kinyújtotta kezét a kerubok közül a tűzhöz+, amely a kerubok között volt,+ majd vitte, és a lenvászonba+ öltözött férfi markába tette, az pedig fogta, és kiment. 8 És a kerubok szárnyai alatt földi ember kezének formája látszott.+

9 Ezután láttam, és íme, négy kerék volt a kerubok mellett; az egyik kerék az egyik kerub mellett, a másik kerék a másik kerub mellett,+ a kerekek pedig kinézetre a krizolitkő izzó fényére emlékeztettek. 10 Megjelenésében ugyanolyan volt mind a négy: mintha kerék lenne a kerék közepében.+ 11 Amikor mentek, mind a négy oldaluk felé tudtak haladni. Nem változtattak irányt menet közben, mert amely hely felé a fej nézett, arra mentek. Nem változtattak irányt menet közben.+ 12 Az egész testük, a hátuk, a kezük, a szárnyaik és a kerekek is tele voltak szemekkel körös-körül.+ Mind a négyüknek voltak kerekei. 13 A kerekekhez pedig kiáltó hang szólt a fülem hallatára: „Ó, forgó kerekek!”

14 Mindegyiknek négy arca volt.+ Az első arc kerubarc, a második arc földi embernek arca,+ a harmadik oroszlánarc, a negyedik pedig sasarc+ volt.

15 És fölemelkedtek a kerubok+ — ugyanezt az élő teremtményt láttam a Kébár folyónál+ —, 16 és amikor a kerubok mentek, mellettük mentek a kerekek is;+ és amikor a kerubok fölemelték szárnyaikat, hogy magasan a föld felett legyenek, a kerekek nem változtattak irányt, hogy elfordultak volna mellőlük.+ 17 Amikor ezek megálltak, azok is megálltak, és amikor ezek fölemelkedtek,+ azok is fölemelkedtek velük, mert az élő teremtmény szelleme volt bennük.+

18 Jehova dicsősége+ pedig elvonult a ház küszöbéről, és megállt a kerubok fölött.+ 19 A kerubok erre fölemelték szárnyaikat, és fölemelkedtek a földről+ a szemem láttára. Amikor elmentek, a kerekek szorosan mellettük voltak; és megálltak Jehova házának keleti kapubejáratánál, és Izrael Istenének dicsősége fölöttük volt, felülről.

20 Ez az az élő teremtmény+, amelyet korábban Izrael Istene alatt láttam a Kébár folyónál+, így fölismertem, hogy ezek kerubok. 21 Négy-négy arca volt mind a négynek,+ és négy-négy szárnya mindegyiknek, és mintha földi embernek keze lett volna a szárnyaik alatt. 22 Ami az arcaik hasonlatosságát illeti, olyanok voltak ezek az arcok, mint amilyeneket a Kébár folyónál láttam, pontosan olyanok.+ Mindegyik kerub egyenesen haladt előre.+