Dániel
3 Nabukodonozor király készített egy aranyszobrot+, amelynek a magassága hatvan könyök, szélessége pedig hat könyök volt, és felállította Dura síkságán, Babilon tartományban+. 2 Nabukodonozor, a király összehívatta a satrapákat, felügyelőket+ és kormányzókat, a tanácsadókat, kincstárnokokat, bírókat, békebírókat+ és a tartományok valamennyi intézőjét, hogy jöjjenek el a szobor felavatására+, melyet Nabukodonozor király állíttatott.
3 Ekkor a satrapák+, felügyelők és kormányzók, a tanácsadók, kincstárnokok, bírók, békebírók és a tartományok valamennyi intézője összegyűlt a szobor felavatására, amelyet Nabukodonozor, a király állíttatott fel, és ott álltak a szobor előtt, melyet Nabukodonozor állíttatott. 4 A hírnök+ pedig hangosan így kiáltott: „Nektek szól ez, népek, nemzetek és nyelvi csoportok:+ 5 amint meghalljátok a kürt, síp, citera, kis hárfa, húros hangszer, duda és mindenféle hangszer hangját,+ boruljatok le, és imádjátok az aranyszobrot, melyet Nabukodonozor király állíttatott! 6 Aki pedig nem borul le, és nem imádja+, azt azon nyomban+ az izzó, tüzes kemencébe vetik.”+ 7 Így hát amikor minden nép meghallotta a kürt, síp, citera, kis hárfa, húros hangszer és mindenféle hangszer hangját, akkor minden nép+, nemzet és mindenféle nyelvű csoport leborult, és imádta az aranyszobrot, melyet Nabukodonozor, a király állíttatott.
8 Néhány káldeus ezért előállt, és bevádolta a zsidókat.+ 9 Megszólaltak, és ezt mondták Nabukodonozor királynak: „Király, élj időtlen időkig!+ 10 Te, ó, király, kiadtad a parancsot, hogy minden ember, aki hallja a kürt, síp, citera, kis hárfa, húros hangszer, duda és mindenféle hangszer hangját,+ boruljon le, és imádja az aranyszobrot, 11 és hogy aki nem borul le, és nem imádja, azt vessék az izzó, tüzes kemencébe.+ 12 Van néhány zsidó, akiket kineveztél Babilon tartomány igazgatására:+ Sidrák, Misák és Abednegó. Ezek az életerős férfiak nem becsülnek téged, ó, király, és nem szolgálják a te isteneidet, és az aranyszobrot, melyet te állíttattál, nem imádják.”+
13 Nabukodonozor ekkor dühében és haragjában meghagyta,+ hogy hozzák elé Sidrákot, Misákot és Abednegót.+ Így hát a király elé vitték ezeket az életerős férfiakat. 14 Nabukodonozor pedig megszólalt, és ezt mondta nekik: „Sidrák, Misák és Abednegó, igaz, hogy nem szolgáljátok az én isteneimet+, és nem imádjátok+ az aranyszobrot, melyet én állíttattam? 15 Ha tehát most készen álltok arra, hogy amint meghalljátok a kürt, síp, citera, kis hárfa, húros hangszer, duda és mindenféle hangszer hangját,+ leboruljatok, és imádjátok a szobrot, melyet én készíttettem, akkor jó. De ha nem imádjátok, azon nyomban bevetnek titeket az izzó, tüzes kemencébe. És ki az az isten, aki ki tudna szabadítani benneteket a kezemből?”+
16 Sidrák, Misák és Abednegó feleletként ezt mondta a királynak: „Ó, Nabukodonozor, nem szükséges erre felelnünk neked.+ 17 Ha így kell történnie, akkor a mi Istenünk, akit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani. Ki fog szabadítani minket az izzó, tüzes kemencéből és a kezedből, ó, király.+ 18 De ha nem tenné is, tudd meg, ó, király, hogy mi a te isteneidet nem szolgáljuk, és az aranyszobrot, melyet állíttattál, nem imádjuk.”+
19 Ekkor aztán Nabukodonozor betelt haraggal, még az arckifejezése is megváltozott Sidrákkal, Misákkal és Abednegóval szemben. Szólt, és meghagyta, hogy hétszer annyira fűtsék be a kemencét, mint szokták. 20 A hadseregéből néhány életerős, erőtől duzzadó+ férfinak elrendelte, hogy kötözzék meg Sidrákot, Misákot és Abednegót, és vessék be őket az izzó, tüzes kemencébe.+
21 Erre ők megkötözték amazokat az életerős férfiakat úgy, hogy rajtuk maradt a ruhájuk, köntösük, fejfedőjük és egyéb öltözékük, s bevetették őket az izzó, tüzes kemencébe. 22 Mivel a király parancsa szigorú volt, s a kemencét rendkívül felhevítették, a tűz lángja azokat az életerős férfiakat ölte meg, akik Sidrákot, Misákot és Abednegót felvitték. 23 Sidrák, Misák és Abednegó, ez a három életerős férfi pedig megkötözve az izzó, tüzes kemencébe esett.+
24 Nabukodonozor király ekkor megijedt, és sietve felkelt. Szólt a magas rangú királyi tisztviselőknek, és ezt kérdezte: „Nem három életerős férfit vetettünk megkötözve a tűzbe?”+ Feleletként ezt mondták a királynak: „De igen, ó, király.” 25 A király erre megszólalt, és ezt mondta: „Íme, én négy életerős férfit látok szabadon járkálni a tűzben, és nincs rajtuk semmi sérülés, a negyedik megjelenése pedig az istenek fiaiéra+ hasonlít!”
26 Nabukodonozor ekkor odament az izzó, tüzes kemence ajtajához,+ megszólalt, és ezt mondta: „Sidrák, Misák és Abednegó, a legfelségesebb Isten+ szolgái, gyertek ki, és jöjjetek ide!” Sidrák, Misák és Abednegó ekkor kijött a tűzből. 27 A király egybegyűlt satrapái, felügyelői, kormányzói és magas rangú tisztviselői+ látták ezeket az életerős férfiakat, és hogy a tűznek nem volt hatalma a testük felett;+ fejük egyetlen hajszála+ sem perzselődött meg, még a ruhájukon sem volt látható változás, de még a tűz szaga sem járta át őket.
28 Nabukodonozor megszólalt, és ezt mondta: „Legyen áldott Sidrák, Misák és Abednegó Istene,+ aki elküldte angyalát+, és megmentette szolgáit, akik bíztak benne,+ és ellenszegültek még a király szavának is, és kiszolgáltatták testüket, mert nem szolgálnak+ és nem imádnak+ semmilyen istent az ő Istenükön kívül.+ 29 Rendeletet bocsátok ki tehát,+ hogy ha bármely nép, nemzet vagy nyelvi csoport valami rosszat mond Sidrák, Misák és Abednegó Istenére, azt darabolják fel+, és házát tegyék nyilvános árnyékszékké,+ mivel rajta kívül nincs más isten, aki meg tudna szabadítani úgy, mint ő.”+
30 A király ekkor sikeressé tette Sidrákot, Misákot és Abednegót Babilon tartományban.+