Mikeás
7 Jaj nekem,+ mert olyan lettem, mint a leszüretelt nyári gyümölcs, mint a böngészés a szőlőszüretkor!+ Nincs enni való szőlőfürt, nincs korai füge, melyet lelkem kíván!+ 2 Kiveszett a földről a lojális, nincs az emberek közt becsületes.+ Mindannyian vérontásra leselkednek,+ mindenki hálóval vadászik a maga testvérére.+ 3 Kezük a gonoszságon van, hogy ügyesen vigyék azt véghez;+ a fejedelem is kér valamit, aki ítél, jutalomért teszi,+ az előkelő saját lelkének kívánságát szólja;+ és összeszövik azt. 4 A legjobb köztük olyan, mint egy tüskés bokor, és aki a legbecsületesebb közülük, az rosszabb a szúrós sövénynél.+ Bizony eljön őreidnek napja, amikor rád fordítják a figyelmet.+ Ekkor össze fogtok zavarodni.+
5 Ne higgyetek a társban. Ne bízzatok a bizalmas barátban.+ Vigyázz, hogy meg ne nyisd szádat azelőtt, aki kebleden fekszik.+ 6 Mert a fiú megveti az apát, a lány az anyja ellen támad,+ és a meny az anyósa ellen;+ az embernek a saját háznépéhez tartozók az ellenségei.+
7 Én viszont Jehovára figyelek szüntelen.+ Megmentésem Istenére várakozom.+ Meghall engem az én Istenem.+
8 Ne örvendezz fölöttem, ellenséges asszony.+ Bár elestem, fel fogok kelni;+ bár sötétségben lakom,+ Jehova a világosságom lesz.+ 9 Jehova haragját hordozom, mert vétkeztem ellene,+ mígnem eljár peres ügyemben, és igazságot szolgáltat nekem.+ Kivezet engem a világosságra, meglátom az ő igazságosságát.+ 10 Ellenségem pedig látni fogja, és szégyen borítja majd azt,+ aki ezt mondta nekem: „Hol van ő, Jehova, a te Istened?”+ Saját szememmel fogom nézni azt;+ összetiporják, mint az utca sarát.+
11 Amely napon megépítik kőfalaidat, azon a napon távol lesz a végzés.+ 12 Azon a napon eljönnek hozzád Asszíriából és Egyiptom városaiból, és Egyiptomtól egészen a Folyóig,+ tengertől tengerig, és hegytől hegyig.+ 13 A föld pusztasággá lesz lakói miatt, tetteik gyümölcse miatt.+
14 Terelgesd népedet botoddal,+ örökséged nyáját, mely egyedül lakott az erdőben, a gyümölcsös közepén.+ Tápláld őket Básánban és Gileádban,+ mint a régmúlt napokban.+
15 „Csodálatos dolgokat mutatok neki, mint azokban a napokban, amikor kijöttél Egyiptom földjéről.+ 16 A nemzetek látni fogják, és minden hatalmuk megszégyenül.+ Szájukra teszik kezüket,+ fülük pedig megsüketül. 17 A port nyaldossák, mint a kígyók;+ mint a föld hüllői, remegve jönnek elő bástyáikból.+ Jehovához, Istenünkhöz jönnek reszketve, és félnek majd tőled.”+
18 Ki olyan Isten, mint te,+ aki megbocsát vétket, és eltekint öröksége maradékának+ törvényszegésétől?+ Nem tart örökké haragja, mert gyönyörködik a szerető-kedvességben.+ 19 Ismét irgalmat tanúsít irántunk,+ és eltapossa vétkeinket.+ Minden bűnüket a tenger mélyére veted.+ 20 Kimutatod a Jákob iránti hűséget, és az Ábrahám iránti szerető-kedvességet, ahogyan arról megesküdtél ősatyáinknak, a régmúlt napoktól fogva.+