Habakuk

2 Őrhelyemen állok,+ ott állok a bástyán, őrködök,+ hogy figyeljem, mit fog mondani általam,+ és mit feleljek a megfeddésemre.+

2 Jehova pedig válaszolt nekem, és ezt mondta: „Írd le a látomást, és jegyezd fel táblákra világosan,+ hogy aki felolvas abból, könnyen tehesse azt.+ 3 Mert a látomás a meghatározott időre vonatkozik,+ és siet a vég felé, és nem fog hazudni. Még ha késlekedne is, várj rá, mert mindenképpen valóra válik.+ Nem késik el.

4 Íme, lelke felfuvalkodott,+ nem egyenes őbenne. De az igazságos a hűsége által élni fog.+ 5 Bizony a bor megcsal,+ ezért az életerős férfi öntelt lesz.+ Nem éri el célját,+ aki lelkét szélesre tárja, mint a seol, és olyan, mint a halál: nem tud megelégedni.+ Magához gyűjt minden nemzetet, és összegyűjt magának minden népet.+ 6 Hát nem fognak-e ezek mind példabeszédet mondani ellene,+ és célozgató megjegyzéseket és célzásokat tenni rá? Ezt mondják majd:

»Jaj annak, aki megsokasítja, ami nem az övé+ — ó, de meddig!+ —, aki súlyos adósságokkal terheli magát! 7 Hát nem fognak-e hirtelen felkelni a tőled kamatot követelők, és felébredni a téged hevesen rázók, te pedig kifosztanivaló leszel előttük?+ 8 Mivel te magad is kifosztottál sok nemzetet, ezért téged is kifoszt mind a megmaradt nép,+ az emberek vérének ontásáért, és a földdel, a várossal és minden benne lakóval való erőszakoskodásért.+

9 Jaj annak, aki gonoszul nyerészkedik saját háza számára,+ hogy fészkét a magasba rakja, és így megszabaduljon a veszedelem szorításából!+ 10 Házad gyalázatára mesterkedtél sok népet levágva;+ vétkezik lelked.+ 11 A kő fog kiáltani jajgatva a falból, és a gerenda fog válaszolni annak az ácsolatból.+

12 Jaj annak, aki vérontással épít várost, és aki igazságtalansággal vet szilárd alapot a városnak!+ 13 Íme, hát nem a seregek Jehovájától van, hogy a népek csak a tűznek fáradoznak, és a nemzetek pusztán a semmiért fárasztják ki magukat?+ 14 Mert a föld betelik Jehova dicsőségének ismeretével, mint ahogyan a víz a tengert beborítja.+

15 Jaj annak, aki inni ad társainak; dühöddel és haragoddal vegyíted azt, hogy lerészegítsd+ őket, hogy aztán láthasd szemérmüket!+ 16 Gyalázattal telsz el dicsőség helyett.+ Igyál te magad is,+ és tartsanak körülmetéletlennek.+ Elér téged Jehova jobb kezének pohara,+ és szégyen éri dicsőségedet; 17 mert a Libanon ellen elkövetett erőszak+ borít el téged, és a vadállatok legyilkolása, mely megrémíti azokat — az emberek vérének ontásáért és a földdel+, a várossal és minden benne lakóval való erőszakoskodásért.+ 18 Mi haszna a faragott képmásnak,+ hogy készítője kifaragta azt, az öntött szobrot, a hazugság tanítóját,+ hogy megformálója bízott benne,+ olyannyira, hogy hiábavaló isteneket készített, melyek némák+?

19 Jaj annak, aki ezt mondja a fadarabnak: ,Ó, ébredj fel!’, és a néma kőnek: ,Ó, kelj fel! Ez fog tanítani!’+ Íme, arannyal és ezüsttel van borítva,+ és semmi lehelet nincs benne.+ 20 Jehova azonban az ő szent templomában van.+ Hallgasson előtte az egész föld!«”+