Róma
11 Azt kérdem hát: csak nem vetette el az Isten a népét?+ Sose legyen úgy! Mert én is izraelita vagyok,+ Ábrahám magvából, Benjámin törzséből való.+ 2 Az Isten nem vetette el a népét, amelyre elsőként figyelmet fordított.+ Hát nem tudjátok, mit mond az Írás Illéssel kapcsolatban, amint szót emel Izrael ellen az Istennél?+ 3 „Jehova, prófétáidat megölték, oltáraidat kiásták, és egyedül én maradtam meg, és keresik lelkemet.”+ 4 De mit mond neki az isteni kijelentés+? „Meghagytam magamnak hétezer embert, akik nem hajtottak térdet Baálnak.”+ 5 Így azért a jelenlegi időszakban is megjelent egy maradék+, ki nem érdemelt kedvességnek köszönhető kiválasztás+ szerint. 6 Ha pedig ki nem érdemelt kedvességből van,+ akkor már nem cselekedetek folytán;+ különben a ki nem érdemelt kedvesség már nem bizonyul ki nem érdemelt kedvességnek.+
7 Hogy is van hát? Amit Izrael komoly igyekezettel keresett, azt nem érte el,+ de a kiválasztottak+ elérték. A többiek érzékenysége megtompult;+ 8 mint ahogy meg van írva: „Az Isten mély álom szellemét adta nekik,+ szemet, hogy ne lássanak, és fület, hogy ne halljanak, mind a mai napig.”+ 9 Dávid is azt mondja: „Legyen az asztaluk csapdává és kelepcévé és botláskővé és megfizetéssé nekik;+ 10 sötétüljön el a szemük, hogy ne lássanak, és mindig görnyeszd meg hátukat.”+
11 Azt kérdem tehát: vajon úgy botlottak meg, hogy teljesen elestek+? Sose legyen úgy! Hanem hibás lépésük+ által megmentés támadt a nemzetekből valóknak,+ hogy ez féltékenységre ingerelje őket.+ 12 Ha pedig hibás lépésük gazdagságot jelent a világnak, és megfogyatkozásuk gazdagságot jelent a nemzetekből valóknak,+ mennyivel inkább azt jelent majd a teljes számuk+!
13 Hozzátok szólok pedig, akik nemzetekből valók vagytok. Mivelhogy a valóságban nemzetek+ apostola+ vagyok, dicsőítem+ a szolgálatomat+, 14 hátha féltékenységre ingerlem valahogy azokat, akik a saját testem, és megmentek+ közülük némelyeket.+ 15 Mert ha az elvetésük+ megbékéltetést+ jelent a világnak, mit jelent majd a befogadásuk, ha nem életet a halottak közül? 16 Továbbá, ha a zsengéül+ vett rész szent+, az egész tészta is az, és ha a gyökér szent, az ágak is azok.
17 Ha azonban némely ágat kitörtek, téged pedig vadolajfa létedre beoltottak közéjük,+ és részese lettél az olajfa+ bő zsírú+ gyökerének, 18 ne ujjongj az ágak miatt. Ha mégis ujjongsz miattuk:+ nem te hordozod a gyökeret,+ hanem a gyökér téged.+ 19 Erre majd azt mondod: „Ágakat törtek ki,+ hogy engem beoltsanak.”+ 20 Úgy van! Hitetlenségükért+ törték ki őket, te pedig hit által állsz.+ Ne legyenek többé fellengzős gondolataid,+ hanem félj.+ 21 Mert ha az Isten nem kímélte a természetes ágakat, téged sem fog kímélni.+ 22 Lásd tehát Isten kedvességét+ és szigorúságát.+ Akik elestek, azok iránt szigorúság+ nyilvánul meg, irántad viszont Isten kedvessége, feltéve, hogy megmaradsz+ a kedvességében; különben téged is lenyesnek.+ 23 Ők is, ha nem maradnak meg hitetlenségükben, beoltatnak majd;+ mert az Isten képes ismét beoltani őket. 24 Mert ha téged kivágtak a természet szerint vad olajfából, és természet ellenére beoltottak+ a szelídolajfába, mennyivel inkább be fogják oltani ezeket, akik természet szerintiek, a saját olajfájukba!+
25 Mert nem akarom, testvérek, hogy tudatlanságban legyetek e szent titok felől+ — nehogy értelmesek legyetek a magatok szemében —: hogy részlegesen megkeményedett+ Izrael, mígnem bejön a nemzetekből valók teljes száma,+ 26 és ily módon az egész Izrael+ megmentésben részesül. Mint ahogy meg van írva: „Eljön Sionból+ a szabadító, és elfordítja Jákobtól az istentelen szokásokat.+ 27 És ez a velük kötött szövetségem,+ amikor elveszem bűneiket.”+ 28 Igaz, ők a jó hírt tekintve ellenségek tiértetek,+ de az Isten általi kiválasztást tekintve szeretettek az ősatyáikért.+ 29 Mert az Isten ajándékai és az ő elhívása nem olyasmik, amiket sajnálni fog.+ 30 Mert ahogy ti egykor engedetlenek+ voltatok az Istennel szemben, de most irgalmasságra+ találtatok az ő engedetlenségük+ miatt, 31 úgy most ezek is engedetlenek lettek, ami nektek irgalmasságot jelent,+ hogy most ők maguk is irgalmasságra találjanak. 32 Az Isten ugyanis mindnyájukat engedetlenségbe zárta össze,+ hogy mindnyájuk iránt irgalmasságot tanúsítson.+
33 Ó, Isten gazdagságának+, bölcsességének+ és ismeretének+ mélysége! Mily kikutathatatlanok az ítéletei+, és kinyomozhatatlanok az útjai! 34 Mert „ki ismerte meg Jehova gondolkodását,+ vagy ki lett a tanácsadója”?+ 35 Vagy: „Ki adott Neki előbb, hogy azt vissza kellene fizetnie annak?”+ 36 Mert őtőle, őáltala és őérte van minden.+ Övé legyen a dicsőség örökké!+ Ámen.