Róma

15 Mi azonban, akik erősek vagyunk, tartozunk hordozni azok gyengeségeit, akik nem erősek,+ és nem járhatunk a magunk kedvében.+ 2 Mindegyikünk a felebarátjának tegyen kedvére abban, ami jó annak épülésére.+ 3 Mert a Krisztus sem a maga kedvében járt,+ hanem, ahogy meg van írva: „Énrám hullottak azoknak gyalázásai, akik gyaláztak téged.”+ 4 Mert mindazt, amit régebben megírtak,+ a mi oktatásunkra+ írták meg, hogy kitartásunk+ által és az Írásokból származó vigasztalás+ által reménységünk legyen.+ 5 A kitartást és vigasztalást nyújtó Isten pedig adja meg nektek, hogy legyen ugyanolyan a gondolkodásmódotok+, mint amilyen Krisztus Jézusé volt, 6 hogy egy akarattal,+ egy szájjal dicsőítsétek Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istenét és Atyját.

7 Fogadjátok hát szívesen egymást,+ mint ahogy a Krisztus is szívesen fogadott bennünket,+ az Isten dicsőségére. 8 Mert azt mondom, hogy Krisztus valójában az Isten szavahihetőségéért+ szolgája+ lett a körülmetélteknek,+ hogy megerősítse az ősatyáiknak tett ígéreteket+, 9 és hogy a nemzetek+ az irgalmasságáért dicsőítsék az Istent.+ Mint ahogy meg van írva: „Ezért foglak nyíltan megvallani a nemzetek között, és nevednek zengek éneket.”+ 10 És ismét így szól: „Örvendjetek, ti nemzetek, a népével.”+ 11 És ismét: „Dicsérjétek Jehovát, ti nemzetek mind, és dicsérje őt minden nép.”+ 12 És ismét, Ézsaiás ezt mondja: „Lesz az Isai gyökere,+ és lesz, aki felkel, hogy uralkodjon a nemzeteken;+ belé vetik majd reménységüket a nemzetek.”+ 13 A reménységet adó Isten töltsön be titeket minden örömmel és békével azáltal, hogy hisztek, hogy bővelkedjetek a reménységben szent szellemnek erejével.+

14 Én pedig, testvéreim, magam is meg vagyok győződve felőletek, hogy ti is telve vagytok jósággal, mivel beteltetek minden ismerettel,+ és hogy inteni is tudjátok egymást.+ 15 Mindamellett néhány pontról nyíltabban írok nektek, mintegy ismét emlékeztetve+ benneteket, a ki nem érdemelt kedvesség miatt, melyet az Isten adott nekem,+ 16 hogy Krisztus Jézus nyilvános szolgája legyek a nemzeteknek,+ az Isten jó hírének+ szent munkájában foglalatoskodva, hogy a felajánlás+ — mármint ezek a nemzetek — elfogadhatónak bizonyuljon,+ mivel meg van szentelve szent szellemmel.+

17 Van tehát okom az ujjongásra Krisztus Jézusban,+ ha az Istennek végzett szolgálatról van szó.+ 18 Mert semmit sem lesz merszem mondani, ha az nem azokból való, amiket Krisztus cselekedett általam,+ hogy a nemzetek engedelmeskedjenek,+ az én szavam+ és tettem által, 19 a jelek és előjelek erejével,+ a szent szellem erejével, úgyhogy Jeruzsálemtől egészen Illíriáig+ alapossággal prédikáltam a Krisztusról szóló jó hírt.+ 20 Így ki is tűztem célul, hogy nem ott hirdetem a jó hírt, ahol Krisztus nevét már említették, hogy ne más alapjára építsek,+ 21 hanem mint ahogy meg van írva: „Akiknek nem adtak hírt róla, azok látni fognak, és akik nem hallottak, értenek majd.”+

22 Ezért sokszor akadályoztatva is voltam abban, hogy eljussak hozzátok.+ 23 Most viszont, hogy nincs már érintetlen területem e tájékokon, és mivel vágyakozom már rá néhány éve, hogy eljussak hozzátok,+ 24 amikor egyszer Hispániába+ visz az utam, remélem mindenekelőtt, hogy odautaztomban meglátlak benneteket, és elkísértek+ egy darabon odafelé, ha előbb már beteltem valamelyest a társaságotokkal. 25 Most azonban Jeruzsálembe készülök, hogy szolgáljak a szenteknek.+ 26 Mert kedvükre volt a makedóniaiaknak és az akhájaiaknak+, hogy hozzájárulás+ által megosszák javaikat a jeruzsálemi szentek szegényeivel. 27 Igaz, kedvükre volt így tenni, de adósaik is voltak nekik; mert ha a nemzetek részesültek az ő szellemi javaikból,+ tartoznak is azzal, hogy nyilvánosan szolgáljanak nekik a test számára valókkal.+ 28 Ha tehát végeztem ezzel, és biztonságban eljuttattam hozzájuk e gyümölcsöt+, titeket útba ejtve elindulok Hispániába.+ 29 Ezenkívül tudom, hogy amikor elmegyek hozzátok, Krisztus áldásának teljességével fogok menni.+

30 Buzdítalak pedig titeket, testvérek, Jézus Krisztus, a mi Urunk által és a szellem szeretete által,+ hogy küzdjetek velem együtt az Istenhez intézett, értem mondott imákban,+ 31 hogy megszabaduljak+ a júdeai nem hívőktől, és hogy Jeruzsálemért+ végzett szolgálatom elfogadhatónak bizonyuljon a szentek előtt,+ 32 hogy amikor eljutok hozzátok örömmel Isten akaratából, veletek együtt felüdüljek+. 33 A békét adó Isten legyen mindnyájatokkal!+ Ámen.