Róma
2 Ezért nincs mentség számodra, ó, ember+ — bárki vagy is —, ha ítélsz;+ mert amiben a másikat megítéled, önmagadat ítéled el, mivelhogy te, aki ítélsz+, ugyanazokat gyakorlod.+ 2 Tudjuk pedig, hogy az igazsággal összhangban+ az Isten ítélete van azok ellen, akik ilyeneket gyakorolnak.
3 De azt képzeled, ó, ember,+ aki megítéled azokat, akik ilyeneket gyakorolnak, holott magad is ugyanazokat teszed, hogy te majd megmenekülsz az Isten ítéletétől?+ 4 Vagy megveted az ő kedvességének+, béketűrésének+ és hosszútűrésének+ gazdagságát, mivel nem tudod, hogy az Isten kedves volta megbánásra+ próbál vezetni téged? 5 De keménységednek+ és megbánás nélküli szívednek+ megfelelően haragot+ halmozol fel magadnak a haragnak+ és az Isten igazságos ítélete kinyilatkozásának+ napjára.+ 6 Ő pedig mindenkinek a cselekedetei szerint fog fizetni:+ 7 Örök élettel azoknak, akik dicsőséget, tisztességet és romolhatatlanságot+ keresnek a jó cselekvésében való kitartás által. 8 Akik azonban perlekedők+, és akik nem engedelmeskednek az igazságnak,+ de engedelmeskednek az igazságtalanságnak, azoknak düh és harag lesz,+ 9 nyomorúság és szorult helyzet, minden ember lelkére, aki azt cselekszi, ami ártalmas, zsidóéra+ először, és görögére is;+ 10 ám dicsőség, tisztesség és béke mindenkinek, aki a jót cselekszi,+ zsidónak először,+ és görögnek+ is. 11 Mert nincs részrehajlás az Istennél.+
12 Például, mindazok, akik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül fognak elveszni is,+ de mindazokat, akik törvény+ alatt vétkeztek, törvény által fogják megítélni.+ 13 Mert nem a törvény hallgatói az igazságosak az Isten előtt, hanem a törvény cselekvőit+ fogják igazságossá nyilvánítani.+ 14 Mert amikor a nemzetekből valók,+ akiknek nincsen törvényük,+ természet szerint a törvény dolgait cselekszik,+ akkor ezek, bár nincs törvényük, önmaguk a törvény maguknak. 15 Ők maguk mutatják meg, hogy a törvény lényege be van írva szívükbe,+ miközben a lelkiismeretük+ velük együtt tanúskodik, és saját gondolataik egymás között vádolják+ vagy éppen mentegetik őket. 16 Ez azon a napon lesz, amikor Krisztus Jézus által az Isten megítéli+ az emberek titkos+ dolgait,+ a jó hír szerint, amelyet hirdetek.+
17 Ha pedig te zsidó vagy névleg,+ törvényre támaszkodsz,+ Istennel büszkélkedsz,+ 18 ismered az akaratát,+ helyesled a kitűnő dolgokat, mivel szóbeli oktatást kapsz a Törvényből,+ 19 és meg vagy győződve róla, hogy vezetője vagy a vakoknak,+ világosság a sötétségben levőknek,+ 20 rendreutasítója az eszteleneknek,+ tanítója a kisgyermekeknek,+ és megvan nálad a Törvényben levő ismeret és igazság+ váza+ . . . ; 21 és akkor te, aki mást tanítasz, magadat nem tanítod?+ Te, aki azt prédikálod: „Ne lopj”,+ lopsz?+ 22 Te, aki azt mondod: „Ne kövess el házasságtörést”,+ házasságtörést követsz el? Te, aki kifejezed, hogy irtózol a bálványoktól, templomokat rabolsz+ ki? 23 Te, aki a törvénnyel büszkélkedsz, a Törvény megszegésével+ meggyalázod az Istent? 24 Mert „az Isten nevét miattatok káromolják a nemzetek között”,+ mint ahogy meg van írva.
25 A körülmetéltségnek+ valójában csak akkor van haszna, ha betartod a törvényt;+ de ha törvényszegő vagy, a te körülmetéltségedből+ körülmetéletlenség lett.+ 26 Ha azért egy körülmetéletlen+ megtartja a Törvény igazságos követelményeit,+ akkor az ő körülmetéletlensége körülmetéltségnek fog számítani, nem így van?+ 27 És a természet szerint körülmetéletlen a Törvény teljesítése által meg fog ítélni téged,+ aki az írott törvénygyűjtemény és a körülmetéltség mellett törvényszegő vagy. 28 Mert nem az a zsidó, aki külsőleg az,+ és a körülmetéltség sem az, amelyik külsőleg van a testen,+ 29 hanem az a zsidó, aki belsőleg az,+ és az ő körülmetéltsége a szív körülmetéltsége+ szellem által, nem pedig írott törvénygyűjtemény+ által. Az ilyennek dicsérete+ nem emberektől, hanem az Istentől jön.+