5Mózes

31 Mózes pedig ment és elmondta e szavakat az egész Izraelnek, 2 így szólva hozzájuk: „Százhúsz éves vagyok ma.+ Nem mehetek többé ki és be,+ mivel Jehova ezt mondta nekem: »Nem fogsz átkelni ezen a Jordánon.«+ 3 Jehova, a te Istened megy át előtted.+ Ő fogja kipusztítani ezeket a nemzeteket előled, te pedig űzd el őket.+ Józsué fog átkelni előtted,+ amint Jehova mondta. 4 Jehova azt fogja tenni velük, amit Szihonnal+ és Óggal+ tett, az amoriták királyaival, és az ő földjükkel, amikor megsemmisítette őket.+ 5 Jehova a kezetekbe adta őket,+ ti pedig cselekedjetek velük mindama parancsolat szerint, melyet parancsoltam nektek.+ 6 Legyetek bátrak és erősek.+ Ne féljetek és ne rettenjetek meg tőlük,+ mert Jehova, a te Istened vonul veled. Nem hagy cserben, nem hagy teljesen magadra.”+

7 Majd hívta Mózes Józsuét, és ezt mondta neki az egész Izrael előtt: „Légy bátor és erős,+ mert te viszed be ezt a népet arra a földre, mely felől Jehova megesküdött ősatyáiknak, hogy nekik adja, és te adod azt nekik örökségül.+ 8 Jehova az, aki előtted vonul. Ő veled marad.+ Nem hagy cserben, nem hagy teljesen magadra. Ne félj és ne rettegj!”+

9 Mózes azután leírta ezt a törvényt,+ és odaadta a papoknak, Lévi fiainak,+ akik Jehova szövetségének a ládáját hordozzák,+ és Izrael minden vénjének. 10 Azután Mózes még a következő parancsot adta nekik: „Minden hetedik év végén, az elengedés évének+ meghatározott idejében, a lombsátorünnepen+, 11 amikor egész Izrael eljön, hogy lássa Jehovának, a te Istenednek arcát azon a helyen,+ melyet kiválaszt,+ olvasd fel ezt a törvényt az egész Izrael előtt, a fülük hallatára.+ 12 Gyűjtsd egybe a népet,+ a férfiakat és a nőket, a kicsinyeket és jövevényedet, aki kapuidon belül van, hogy figyeljenek és tanuljanak,+ ugyanis félniük kell Jehovát,+ a ti Isteneteket, és ügyelniük kell, hogy megtartsák e törvény minden szavát. 13 És fiaik is, akik még nem ismerik, figyeljenek,+ és tanulják meg félni Jehovát, a ti Isteneteket minden napon, míg azon a földön éltek, melyre átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek.”+

14 Jehova azután ezt mondta Mózesnek: „Nézd, közeledik halálod napja.+ Hívd Józsuét, és álljatok meg a találkozás sátrában, hogy megbízzam őt.”+ Mózes és Józsué pedig odamentek, és megálltak a találkozás sátrában+. 15 Majd Jehova megjelent a sátornál felhőoszlopban, és a felhőoszlop megállt a sátor bejáratánál.+

16 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Nézd, te most lefekszel ősatyáid mellé,+ ez a nép pedig felkel,+ és erkölcstelenkedik annak a földnek a közöttük lévő idegen isteneivel,+ amelyre bemennek, elhagynak engem,+ és megszegik szövetségemet, melyet kötöttem velük.+ 17 Felgerjed majd haragom ellenük azon a napon,+ és én is elhagyom őket,+ elrejtem arcom előlük,+ és olyanná lesznek, akiket fel kell emészteni. Sok csapás és nyomorúság éri őket,+ és azt mondják majd azon a napon: »Vajon nem azért értek minket ezek a csapások, mert nincs köztünk a mi Istenünk?«+ 18 Én pedig teljesen elrejtem arcomat azon a napon minden gonoszságuk miatt, amelyeket cselekedtek, amiért más istenekhez fordultak.+

19 Most azért írjátok le magatoknak ezt az éneket+, és tanítsd meg Izrael fiainak.+ Add szájukba, hogy bizonyságom legyen ez az ének Izrael fiai ellen.+ 20 Mert elviszem őket arra a tejjel és mézzel folyó földre,+ mely felől megesküdtem ősatyáiknak,+ és majd esznek+, jóllaknak, megkövérednek+, és más istenekhez fordulnak,+ azokat szolgálják, engem pedig megvetnek, és megszegik szövetségemet.+ 21 Amikor majd sok csapás és nyomorúság éri őket,+ ez az ének bizonyságként fog felelni nekik, mert nem megy feledésbe utódaik szájából, ugyanis én jól tudom, milyen hajlamot+ táplálnak már most is magukban, még mielőtt beviszem őket arra a földre, mely felől megesküdtem.”

22 Mózes tehát leírta ezt az éneket azon a napon, hogy megtanítsa Izrael fiainak.+

23 Azután megbízta Józsuét, Nún fiát,+ és ezt mondta: „Légy bátor és erős,+ mert te fogod bevinni Izrael fiait arra a földre,+ mely felől megesküdtem nekik, és én veled leszek.”

24 Amikor Mózes leírta egy könyvbe e törvénynek a szavait elejétől a végéig,+ 25 Mózes parancsot adott a lévitáknak, akik Jehova szövetségének a ládáját hordozzák,+ ezt mondva: 26 „Vegyétek a törvénynek e könyvét,+ és tegyétek Jehova, a ti Istenetek szövetségének ládája mellé,+ és legyen ez ott bizonyságul ellened.+ 27 Mert én jól tudom, milyen lázadó+ és keménynyakú+ vagy. Ha már most lázongtok Jehova ellen,+ amikor ma még itt élek köztetek, mennyivel inkább a halálom után! 28 Gyűjtsétek elém törzseitek minden vénjét, és az elöljáróitokat,+ hadd mondjam el e szavakat a fülük hallatára, és hadd hívjam bizonyságul ellenük az eget és a földet.+ 29 Mert jól tudom, hogy halálom után romlottan fogtok cselekedni,+ és letértek az útról, amely felől parancsot adtam nektek, és csapás+ fog jönni rátok a napoknak végén, mert azt teszitek majd, ami rossz Jehova szemében, és bosszantjátok őt kezetek műveivel.”+

30 Mózes pedig elmondta Izrael egész gyülekezetének füle hallatára ennek az éneknek a szavait elejétől a végéig:+