Józsué

24 Józsué egybegyűjtötte Izrael összes törzsét Sikembe+, és összehívta Izrael véneit,+ főit, bíráit és elöljáróit, és azok odaálltak az igaz Isten+ színe elé. 2 Józsué pedig így szólt az egész néphez: „Ezt mondta Jehova, Izrael Istene: »A Folyó túloldalán+ éltek régen ősatyáitok+, Táré, Ábrahám atyja és Náhor atyja,+ és más isteneket szolgáltak.

3 Idővel áthoztam ősatyátokat, Ábrahámot+ a Folyó+ túloldaláról, és keresztülvezettem őt Kánaán egész földjén; magvát megszaporítottam,+ és adtam neki Izsákot.+ 4 Aztán adtam Izsáknak Jákobot és Ézsaut.+ Később Ézsaunak adtam a Szeir-hegyet birtokul,+ Jákob és fiai pedig lementek Egyiptomba.+ 5 Majd elküldtem Mózest és Áront,+ és csapást mértem Egyiptomra azzal, amit véghezvittem benne,+ azután kihoztalak benneteket.+ 6 Amikor kihoztam atyáitokat Egyiptomból,+ és a tengerhez értetek, akkor az egyiptomiak harci szekerekkel és lovas katonákkal üldözték+ atyáitokat a Vörös-tengerig. 7 És Jehovához kiáltottak,+ ezért hát sötétséget vont közétek és az egyiptomiak közé,+ és rájuk zúdította a tengert, és elborította őket.+ A ti szemeitek pedig látták, mit tettem Egyiptomban.+ És hosszú napokon át a pusztában laktatok.+

8 Végül elvittelek benneteket az amoriták földjére, akik a Jordán túloldalán laktak, és azok harcoltak ellenetek.+ Akkor kezetekbe adtam őket, hogy birtokba vehessétek a földjüket, és kiirtottam őket előletek.+ 9 Majd Bálák, Cippór fia,+ Moáb királya felkelt, hogy harcoljon Izrael ellen.+ Így hát Bálámért, Beór fiáért küldött, és magához hívatta, hogy megátkozzon benneteket.+ 10 De én nem akartam meghallgatni Bálámot.+ Ezért ő újra és újra megáldott benneteket.+ Így megszabadítottalak a kezéből.+

11 Azután átkeltetek a Jordánon,+ és Jerikóhoz+ értetek. Jerikó földtulajdonosai, az amoriták, periziták, kánaániták, hettiták, girgasiták, hivviták és jebusziták harcolni kezdtek ellenetek, de én a kezetekbe adtam őket.+ 12 Csüggedtség érzését bocsátottam rájuk előttetek, és végül az űzte ki előletek őket,+ az amoriták két királyát, nem a te kardod, és nem a te íjad.+ 13 Olyan földet adtam hát nektek, melyért nem ti fáradtatok, és olyan városokat, melyeket nem ti építettetek,+ és letelepedtetek azokban. Olyan szőlők és olajfaligetek terméséből esztek, melyeket nem ti ültettetek.«+

14 Féljétek hát Jehovát,+ és szolgáljátok őt feddhetetlenül és igazságban,+ és távolítsátok el az isteneket, melyeket ősatyáitok szolgáltak a Folyó túloldalán és Egyiptomban,+ és szolgáljátok Jehovát! 15 Ha viszont rossznak tűnik a szemetekben, hogy Jehovát szolgáljátok, akkor válasszátok meg magatoknak ma, kit szolgáltok,+ akár azokat az isteneket, melyeket ősatyáitok szolgáltak, akik a Folyó túloldalán éltek,+ akár az amoriták isteneit, akiknek a földjén laktok.+ De én és az én háznépem Jehovát fogjuk szolgálni.”+

16 Erre a nép ezt válaszolta: „Elképzelhetetlen, hogy mi elhagyjuk Jehovát, és más isteneket szolgáljunk. 17 Mert Jehova, a mi Istenünk az, aki felhozott minket és atyáinkat Egyiptom földjéről,+ a rabszolgaság házából,+ és aki véghezvitte mindezeket a nagy jeleket a szemünk láttára,+ és aki megőrzött minket végig az úton, melyen jártunk, és minden nép közt, melyek között átjöttünk.+ 18 És Jehova kiűzött minden népet,+ az amoritákat, akik előttünk laktak ezen a földön. Mi is szolgálni fogjuk hát Jehovát, mert ő a mi Istenünk.”+

19 Akkor Józsué ezt mondta a népnek: „Nem szolgálhatjátok Jehovát, mert ő szent Isten;+ olyan Isten ő, aki kizárólagos odaadást vár el.+ Nem fogja megbocsátani lázadásaitokat és bűneiteket.+ 20 Ha elhagyjátok Jehovát,+ és idegen isteneknek szolgáltok,+ ő is elfordul tőletek, rosszat hoz rátok, és kiirt benneteket, miután jót tett veletek.”+

21 A nép pedig így felelt Józsuénak: „Nem, hanem Jehovát fogjuk szolgálni!”+ 22 Erre Józsué ezt mondta a népnek: „Tanúk vagytok magatok ellen,+ hogy ti magatok választottátok Jehovát magatoknak, hogy őt szolgáljátok.”+ Azok pedig ezt mondták: „Tanúk vagyunk.”

23 „És most távolítsátok el az idegen isteneket magatok közül,+ és fordítsátok szíveteket Jehovához, Izrael Istenéhez.” 24 A nép így felelt Józsuénak: „Jehovát, a mi Istenünket fogjuk szolgálni, és az ő szavára hallgatunk!”+

25 És Józsué szövetséget kötött a néppel azon a napon, és rendelkezést és bírói döntést+ hozott számukra Sikemben. 26 Azután Józsué leírta ezeket a szavakat Isten törvényének könyvébe,+ vett egy nagy követ,+ és ott felállította azt a terebélyes fa+ alatt, mely Jehova szentélye mellett állt.

27 Majd Józsué ezt mondta az egész népnek: „Nézzétek! Ez a kő lesz a tanú ellenünk,+ mert ez hallott minden szót, melyet Jehova mondott nekünk, ezért tanú legyen ez ellenetek, hogy meg ne tagadjátok Isteneteket.” 28 Ekkor Józsué elküldte a népet, mindenkit a maga örökségébe.+

29 Mindezek után végül meghalt Józsué, Nún fia, Jehova szolgája, száztíz éves korában.+ 30 Eltemették az ő örökségének területén, Timnát-Szerahban+, amely Efraim hegyvidékén van, a Gaás-hegytől északra. 31 Izrael Jehovát szolgálta Józsué életének minden napján, és a vének életének minden napján, akik tovább éltek Józsué után,+ és akik tudtak Jehova minden tettéről, melyet véghezvitt Izraelért.+

32 József csontjait+ pedig, melyeket Izrael fiai felhoztak Egyiptomból, eltemették Sikemben, a mezőnek azon a részén, melyet Jákob Hámornak, Sikem apjának fiaitól szerzett+ száz pénzért,+ és az József fiaié lett örökségül.+

33 Eleázár, Áron fia is meghalt.+ Eltemették hát őt fiának, Fineásnak+ dombján, melyet Efraim hegyvidékén adott neki.