2Péter
1 Simon Péter, Jézus Krisztus rabszolgája+ és apostola+, azoknak, akik olyan hitre tettek szert, amely a miénkkel egyenlő kiváltságként van meg nekik,+ a mi Istenünknek, és Jézus Krisztusnak, a Megmentőnek+ igazságossága+ által:
2 Ki nem érdemelt kedvességben és békében legyen részetek mind bőségesebben+ az Istennek, és Jézusnak, a mi Urunknak pontos ismerete+ által, 3 mivelhogy isteni hatalma megajándékozott minket mindazzal, ami az élettel+ és az Isten iránti odaadással+ kapcsolatos, annak pontos ismerete útján, aki dicsőség+ és erény által elhívott+ bennünket. 4 Ezek útján megajándékozott minket az értékes és igen nagy ígéretekkel,+ hogy isteni+ természet+ részeseivé váljatok általuk, miután kimenekültetek a romlottságból,+ amely a gerjedelem által van a világban.
5 Igen, éppen ezért minden komoly igyekezet ráfordításával válaszolva,+ adjatok hitetekhez erényt+, erényetekhez ismeretet+, 6 ismeretetekhez önuralmat, önuralmatokhoz+ kitartást, kitartásotokhoz Isten iránti odaadást,+ 7 Isten iránti odaadásotokhoz testvéri vonzalmat, testvéri vonzalmatokhoz szeretetet.+ 8 Mert ha ezek megvannak bennetek, és túláradnak, elejét veszik annak, hogy tétlenek vagy gyümölcstelenek+ legyetek Jézus Krisztus, a mi Urunk pontos ismeretében.
9 Mert ha valakiben nincsenek meg ezek, az vak, becsukja a szemét a világosság előtt,+ és elfelejtkezett+ régi bűneitől való megtisztulásáról+. 10 Ezért, testvérek, még inkább tegyetek meg minden tőletek telhetőt, hogy biztossá tegyétek magatoknak elhívásotokat+ és kiválasztásotokat+; mert ha továbbra is ezeket teszitek, soha, semmiképpen nem fogtok elbukni.+ 11 Így valójában gazdagon megadatik nektek, hogy bemehessetek+ Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak és Megmentőnknek örök+ királyságába.+
12 Ezért meglesz bennem a hajlandóság, hogy mindig emlékeztesselek+ titeket ezekre a dolgokra, noha ismeritek őket, és megszilárdultatok a bennetek meglevő igazságban.+ 13 Mindamellett helyesnek tartom — ameddig ebben a hajlékban+ vagyok —, hogy emlékeztetés útján ébresztgesselek titeket,+ 14 mivel tudom azt, hogy hajlékom letétele hamarosan bekövetkezik,+ ahogy Jézus Krisztus, a mi Urunk is jelezte nekem.+ 15 Így mindenkor meg is fogok tenni minden tőlem telhetőt, hogy eltávozásom+ után magatok is említést tudjatok tenni ezekről.
16 Nem, nem fortélyosan kigondolt, valótlan történeteket+ követve ismertettük meg veletek Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak hatalmát és jelenlétét,+ hanem azáltal, hogy szemtanúi lettünk nagyszerűségének.+ 17 Mert tiszteletet és dicsőséget kapott Istentől,+ az Atyától, midőn ilyen szavak hangzottak hozzá a fenséges dicsőség által: „Ez az én szeretett fiam, akit én helyeslek.”+ 18 Igen, ezeket a szavakat hallottuk+ az égből hangzani, mikor vele voltunk a szent hegyen.+
19 Következésképpen még biztosabb+ nálunk a prófétai szó+; és jól teszitek, ha figyelmet fordítotok rá, mint egy sötét helyen — a szívetekben — fénylő lámpára+, míg nappal nem virrad, és fel nem kel egy hajnalcsillag+. 20 Mert először is tudjátok azt, hogy az Írásnak egyetlen próféciája sem származik valamilyen egyéni értelmezésből.+ 21 Prófécia ugyanis soha nem hozatott ember akaratából,+ hanem Istentől szóltak emberek,+ amint a szent szellem vezette őket.+