Jelenések
9 És megfújta trombitáját az ötödik angyal.+ És láttam egy csillagot+, mely az égből a földre hullott, és neki adták a mélység+ vermének kulcsát+. 2 És megnyitotta a mélység vermét, és a veremből füst+ szállt fel, mint egy nagy kemence füstje,+ és a verem füstjétől elsötétült a nap,+ és a levegő is. 3 És a füstből sáskák+ jöttek ki a földre, és hatalmat adtak nekik, ugyanolyan hatalmat, mint amilyen a föld skorpióinak+ van. 4 És azt mondták nekik, hogy a föld növényzetének ne ártsanak, se semmilyen zöldnek, se semmilyen fának, hanem csak azoknak az embereknek, akiknek nincs a homlokukon az Isten pecsétje.+
5 És megadatott a sáskáknak, hogy ne öljék meg, hanem öt hónapig kínozzák+ őket, és kínjuk olyan volt, mint az a kín, amit a skorpió+ okoz, amikor megmarja az embert. 6 És azokban a napokban az emberek keresni fogják a halált,+ de semmiképp sem találják, és kívánnak majd meghalni, de mindig elmenekül előlük a halál.
7 A sáskák pedig kinézetre a csatára felkészített lovakhoz+ voltak hasonlók, és olyasmi volt a fejükön, ami aranyszerű koronának látszott, és az arcuk olyan volt, mint az ember arca+, 8 hajuk olyan volt, mint az asszonyok haja.+ Foguk olyan volt, mint az oroszlánoké,+ 9 és olyan mellvértjük+ volt, mint a vas mellvért. Szárnyuk zúgása olyan volt, mint a csatába+ rohanó, soklovas szekerek+ hangja. 10 Továbbá a skorpiókéhoz+ hasonló farkuk és fullánkjuk van, és a farkukban van a hatalmuk arra, hogy öt hónapig ártsanak az embereknek. 11 Egy király van felettük, a mélység+ angyala. A neve héberül Abaddon, görögül pedig az Apollüón nevet viseli.+
12 Az egyik jaj elmúlt. Íme! Még két jaj+ jön ezek után.
13 És megfújta trombitáját+ a hatodik angyal+. És az Isten előtt levő aranyoltár+ szarvai közül egy hangot+ hallottam, 14 mely így szólt a hatodik angyalhoz, akinél a trombita volt: „Oldd el a négy angyalt+, akik meg vannak kötözve+ a nagy folyónál, az Eufrátesznél+!” 15 És eloldották a négy angyalt, akik készen álltak arra az órára, napra, hónapra és évre, hogy megöljék az emberek harmadrészét.
16 A lovasseregek száma pedig kétszer tízezerszer tízezer volt — hallottam a számukat. 17 Ilyennek láttam a lovakat a látomásban, és a rajtuk ülőket: tűzvörös, jácintkék és kénsárga mellvértjük volt, a lovak feje pedig olyan volt, mint az oroszlánok+ feje, és a szájukból tűz, füst és kén+ jött ki. 18 Ez a három csapás ölte meg az emberek harmadrészét: a szájukból kijövő tűz, füst és kén. 19 Mert a lovak hatalma a szájukban és a farkukban van; mert olyan a farkuk, mint a kígyó+, és feje van, és azzal ártanak.
20 De a többi ember, akit nem öltek meg ezek a csapások, nem bánta meg keze cselekedeteit,+ hogy ne imádja a démonokat+, meg az arany-, ezüst-,+ réz-, kő- és fabálványokat, melyek sem látni, sem hallani, sem járni nem tudnak;+ 21 és nem bánták meg gyilkosságaikat+, sem spiritiszta gyakorlataikat+, sem paráznaságukat, sem lopásaikat.