34. tanulmány
Helyénvaló szemléltetések
1., 2. Magyarázd meg röviden, milyen jelentősége van a szemléltetésnek az előadásban!
1 Amikor egy előadó szemléltetéseket használ, akkor tulajdonképpen kifejező képeket vés hallgatói elméjébe. A szemléltetések felkeltik az érdeklődést és megvilágítják a fontos gondolatokat. Serkentik a gondolatmenetet és megkönnyítik az új gondolatok megértését. A jól megválasztott szemléltetések egybekapcsolják az elmére és az érzelmekre gyakorolt hatást. Ez azt eredményezi, hogy az üzenet olyan erővel jut az elmébe, ami csak nagyon ritkán lehetséges csupán tények felsorolásával. Ez azonban csak akkor van így, ha a szemléltetések helyénvalók. Illeniük kell az anyagodhoz.
2 Alkalomadtán szemléltetést használhatsz az előítélet vagy elfogultság legyőzésére. Eltávolíthatja az ellenvetéseket, mielőtt a vitás tantételt előadnád. Például ezt mondhatod: „Egyetlen apa sem tenné gyermeke kezét büntésből a forró kályhára.” Egy ilyen szemléltetés, amely a „pokolról” szóló tanítást vezetné be, azonnal ellenszenvet keltene a hamis vallásnak a „pokolról” alkotott felfogása iránt, és így már könnyebben meg tudnád cáfolni ezt a tanítást.
3—6. Honnan meríthetjük szemléltetéseinket?
3 A szemléltetések különfélék lehetnek. Lehetnek párhuzamok, összehasonlítások, ellentétek, hasonlatok, szóképek, személyes tapasztalatok és példák. Több forrásból merítheted őket. Egyaránt tartalmazhatják a teremtés élő és élettelen dolgait. Szemléltetéseidet a hallgatók foglalkozására, az emberi természet sajátosságaira vagy jellemző vonásaira, háztartási eszközökre, vagy az emberi munka eredményére, mint például házakra, hajókra stb. alapozhatod. De bármilyen szemléltetést is használunk, mindig az alkalom és az anyag miatt válasszuk ki, ne pedig azért, mert az a kedvenc szemléltetésünk.
4 Vigyázz azonban, hogy ne áraszd el az előadást túl sok szemléltetéssel! Használd őket, de ne mértéktelenül!
5 A szemléltetések helyes használata művészet. Ügyességet és tapasztalatot követel. De hatásosságukat nem is lehet eléggé hangsúlyozni. Hogy megtanulj szemléltetéseket használni, meg kell tanulnod a szemléltetések szempontjából gondolkozni. Amikor olvasol, figyeld meg a használt szemléltetéseket! Amikor a dolgokat nézed, gondolkozz róluk a keresztény élet és a szolgálat szemszögéből! Például, amikor a virágcserépben levő virágot nézed, amely száraznak és fonnyadtnak látszik, talán azt gondolod: „A barátság is olyan, mint a növény. Ahhoz, hogy virágozzon, öntözni kell.” Egyes emberek ma a holdra csak az űrrepülés szempontjából tekintenek. A keresztény azonban úgy néz rá, mint Isten alkotására, teremtésműve egyik bolygójára, mint olyan valamire, ami mindörökké fennmarad, mint olyanra, ami befolyásolja a mindennapi életünket, ami előidézi a dagályt és az apályt.
6 Ha az előadásod előkészítésénél nem jut mindjárt eszedbe valamilyen egyszerű szemléltetés, vizsgáld meg az azzal kapcsolatos anyagot az Őr Torony Társulat kiadványaiban! Nézd meg, hogy találsz-e ott valamilyen szemléltetést! Gondolkozz az előadás kulcsfontosságú szavairól és azokról a képekről, amelyeket a kulcsfontosságú szavak az elmédben kiváltanak. Ezekre építs! De ne felejtsd el, hogy a nem odaillő szemléltetés rosszabb, mintha egyáltalán nem használnál szemléltetést! Amikor a Beszédtanács cédulán feltüntetett képesítést, „Az anyaghoz illő szemléltetések” pontot vizsgálod, különböző szempontokat kell elmédben tartanod.
7—9. Miért oly hatásosak az egyszerű szemléltetések?
7 Egyszerűség. Az egyszerű szemléltetésre könnyebb visszaemlékezni. Sokkal jobban járul hozzá a bizonyítás sima menetéhez, mint a bonyolult szemléltetés, amely komplikált voltánál fogva csak eltereli a figyelmet. Jézus szemléltetései gyakran csak néhány szóból álltak. (Lásd például a Máté 13:31–33-at és a 24:32, 33-at!) Hogy a szemléltetés egyszerű lehessen, nyelvezetének érthetőnek kell lennie. Ha a szemléltetés sok magyarázatot követel, akkor fölösleges megterhelést jelent. Az ilyen szemléltetést hagyd ki vagy egyszerűsítsd!
8 Jézus kicsiny dolgokat használt fel a nagy dolgok megmagyarázására, könnyű dolgokat a nehéz dolgok megmagyarázására. A szemléltetésnek könnyen elképzelhetőnek kell lennie, ezért nem szabad egyszerre túl sok elemet tartalmaznia. Félreérthetetlennek és kézzelfoghatónak kell lennie. Az ilyen szemléltetéseket nem fogják rosszul értelmezni és alkalmazni.
9 Egy szemléltetés akkor a legjobb, ha teljesen párhuzamos az anyaggal, amelyet szemléltetnie kell. Ha a szemléltetés valamelyik nézőpontja nem megfelelő, akkor azt jobb nem használni. Valaki talán éppen arra a nem odaillő szempontra gondolna, és a szemléltetés elvesztené hatását.
10., 11. Ismertesd, miért szükséges világosan alkalmazni a szemléltetéseket!
10 Világos alkalmazás. Ha nem magyarázod meg a szemléltetés kapcsolatát az anyaggal, egyesek talán megértik az értelmét, de sokan nem. Az előadónak vilagosan meg kell értenie a szemléltetést, és ismernie kell annak célját. Egyszerűen kell közölnie, hogy miben van a szemléltetés értéke. (Lásd a Máté 12:10–12-t.)
11 Egy szemléltetést számos módon lehet alkalmazni. Felhasználhatod egy alapelv igazolására, amelyet csupán megemlítesz a szemléltés előtt vagy után. Úgy is alkalmazhatod, hogy kihangsúlyozod a szemléltetéssel bizonyított érvelés következményeit. Vagy pedig egyszerűen felhívod a figyelmet a szemléltetés egyes pontjai és a bizonyítás közötti hasonlatosságra.
12—14. Mi segít meghatározni, hogy milyen egy helyénvaló szemléltetés?
12 Fontos pontok kihangsúlyozása. Ne használj hasonlatokat csak azért, mert egy az eszedbe jutott! Elemezd az előadást, hogy lásd, melyek a fő pontjai, azután válassz olyan szemléltetéseket, amelyek ezeket a pontokat vésik a hallgatók elméjébe! Ha a kevésbé fontos pontoknál használsz erőteljes szemléltetéseket, megtörténhet, hogy a hallgatók ezeket az alpontokat fogják megjegyezni és nem a fő pontokat. (Lásd a Máté 18:21–25-öt és a 7:24–27-et.)
13 A szemléltetésnek nem szabad elhomályosítani magát az érvet. Jó ha a hallgatók visszaemlékeznek rá, de az volna helyes, hogy amikor a szemléltetés eszükbe jut, arra a gondolatra emlékeztesse őket, amit meg kellett világítania. Ha ez nem így van, a szemléltetés túl feltűnő volt.
14 Az előadásra való felkészülésnél és a szemléltetés megválasztásánál mérlegeld a szemléltetés értékét a hangsúlyozandó pontokhoz viszonyítva. Erősíti-e ezeket a pontokat? Kiemeli-e őket? Könnyebbé teszi-e ezeknek a pontoknak a megértését és emlékezetbe vésését? Ha nem, akkor a szemléltetés nem oda illő.
**********
15., 16. Magyarázd meg, miért kell illenie a szemléltetésnek a hallgatókhoz!
15 A szemléltetésnek nemcsak az anyaghoz illőnek kell lennie, hanem alkalmazkodnia kell a hallgatóidhoz is. Ez a Beszédtanács cédulán külön fel van tüntetve mint „A hallgatósághoz illő szemléltetések”. Amikor Isten felszólította Nátánt, hogy feddje meg Dávidot a Bethsabéval elkövetett bűne miatt, ő a szegény emberről és annak egyetlen kisbárányáról szóló szemléltetést választotta (2Sám 12:1–6). Ez a szemléltetés nemcsak tapintatos volt, hanem Dávidhoz illő is, mivel Dávid valamikor pásztor volt. Azonnal megértette a szemléltetés jelentését.
16 Ha a hallgatóság többsége idős, nem szabad olyan szemléltetést használnod, amely csak a fiataloknak szól. Diákok számára azonban az ilyen szemléltetés tökéletesen alkalmas lenne. Néha a szemléltetést két ellentétes szempontból adhatod elő, mint például idős és fiatal hallgatók, vagy férfiak és nők szemszögéből.
17—19. Honnan kell merítened a szemléltetéseidet, hogy hatást gyakoroljanak a hallgatóidra?
17 Jól ismert helyzetekből merített szemléltetések. Ha kéznél levő dolgokat használsz fel szemléltetéseidhez, akkor azok ismertek lesznek hallgatóid számára. Jézus ezt tette. A kútnál levő asszonynak például vízhez hasonlította életadó tulajdonságait. Jézus az élet apró dolgaihoz folyamodott és nem a kivételes dolgokhoz. Szemléltetései nyomán hallgatói könnyedén képet alkothattak az elméjükben, vagy pedig ezek a szemléltetések azonnal valamilyen személyes élettapasztalatot juttattak eszükbe. Jézus tanított a szemléltetéseivel.
18 Ez ugyanúgy van ma is. A háziasszonyok ugyan tudhatnak valamit a kereskedelmi világról, de jobban teszed, ha fejtegetéseidet a mindennapi életükből vett dolgokkal szemlélteted. Ezek a gyermekeik, az otthoni kötelességeik, a háztartásban használt eszközeik stb.
19 Hatásosak az olyan szemléltetések is, amelyek kifejezetten helyi jellegűek és talán csak azon a helyen otthonosak. A helységben jól ismert friss események, mint például a helybeli újság hírei, szintén alkalmasak, amennyiben megfelelnek a jó ízlésnek.
20—22. Sorolj fel néhány csapdát, amelyet el kell kerülni a szemléltetések használatánál!
20 Ízléses szemléltetések. Minden felhasznált szemléltetésnek illenie kell a bibliai beszélgetéshez. A szemléltetésnek soha nem szabad „sikamlósnak”, azaz erkölcstelennek lenni. Kerüld a félreérthetően kétértelmű kijelentéseket! A követendő irányelv a következő: ha valami kétséges, akkor inkább hagyd ki.
21 A szemléltetéseknek senkit sem szabad a hallgatóid közül szükségtelenül megsérteni, főleg az újonnan jötteket nem. Ezért nem lenne jó olyan tanításbeli vagy vitás pontokat felhozni, amelyek nincsenek szoros kapcsolatban előadásoddal. Így tehát nem említed példaként a vérátömlesztést vagy a zászlótisztelgést, ha ezek nem az előadásod fő pontjai. Valakit ez visszataszíthatna, sőt megbotránkoztathatna. Ha az előadásod valamelyik része ilyen dolgokat tárgyal, az egészen más. Ebben az esetben alkalmad van a dolog bebizonyítására és hallgatóid meggyőzésére. Ne rombold le azonban az előadásod célját azzal, hogy szemléltetéseid a hallgatóságod előítéletét váltsák ki azokkal a fontos igazságokkal szemben, amelyekről beszélsz!
22 Használj tehát megkülönböztető képességet a szemléltetéseid megválasztásánál! Bizonyosodj meg arról, hogy helyénvalók-e! Akkor helyénvalók, ha mind az anyaghoz, mind a hallgatóidhoz illenek.