7. FEJEZET
Összejövetelek, amelyek „szeretetre és jótettekre” ösztönöznek
AZ ÉVSZÁZADOK folyamán Jehova népének mindig voltak szervezett összejövetelei. Az ókori Izraelben minden férfi Jeruzsálembe utazott a három nagy ünnepre (5Móz 16:16). Az első században a keresztények rendszeresen összejöttek, sokszor valakinek az otthonában (Filem 1, 2). Ma is vannak összejöveteleink és kongresszusaink. De miért jövünk össze rendszeresen? Elsősorban azért, mert ez az imádatunk fontos része (Zsolt 95:6; Kol 3:16).
2 Ezenkívül a jelenlevők hasznot is merítenek az összejövetelekből. Az izraeliták a következő utasítást kapták minden 7. lombsátorünneppel kapcsolatban: „Hívjátok össze a népet, a férfiakat, a nőket, a gyermekeket és a városaitokban élő bevándorlókat, hogy figyeljenek, és tanuljanak Jehováról, a ti Istenetekről, mélységesen tiszteljék őt, és ügyeljenek arra, hogy megtartsák ezt az egész törvényt” (5Móz 31:12). Az összejövetelek egyik fontos célja tehát az, hogy Jehova tanítson bennünket (Ézs 54:13). Ezek az alkalmak arra is lehetőséget adnak, hogy megismerjük és buzdítsuk egymást, és erőt merítsünk egymás társaságából.
GYÜLEKEZETI ÖSSZEJÖVETELEK
3 Azok a tanítványok, akik i. sz. 33 pünkösdje után összejöttek, „kitartóan tanultak az apostoloktól”, és „nap nap után állandóan ott voltak a templomban ugyanazzal a szándékkal” (Csel 2:42, 46). Később, amikor a keresztények egybegyűltek az imádatra, az ihletett írásokat olvasták, beleértve az apostolok és más keresztény tanítványok leveleit is (1Kor 1:1, 2; Kol 4:16; 1Tessz 1:1; Jak 1:1). Gyülekezeti imák is elhangzottak (Csel 4:24–29; 20:36). Olykor misszionáriusi területeken átélt élményeket mondtak el (Csel 11:5–18; 14:27, 28). Megvizsgáltak különböző bibliai tanításokat és ihletett próféciák beteljesedését. Oktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan viselkedhetnek keresztényhez illően, és hogyan szolgálhatják odaadóan Istent. Mindenki arra kapott buzdítást, hogy lelkesen hirdesse a jó hírt (Róma 10:9, 10; 1Kor 11:23–26; 15:58; Ef 5:1–33).
Ezekben a nehezen elviselhető utolsó napokban még több bátorításra van szükségünk, melyet akkor kaphatunk meg, ha rendszeresen egybegyűlünk
4 Napjainkban a keresztény összejövetelek az apostolok napjaiban lefektetett mintát követik. Megfogadjuk a Héberek 10:24, 25-ben található ihletett tanácsot: „figyeljünk egymásra. . . és ne hanyagoljuk el az összejöveteleinket, mint szokásuk némelyeknek, hanem bátorítsuk egymást, éspedig annál inkább, minél inkább közeledni látjátok azt a napot.” Ezekben a nehezen elviselhető utolsó napokban még több bátorításra van szükségünk, hogy erős maradjon a hitünk, és megőrizzük a feddhetetlenségünket. Ezt akkor kaphatjuk meg, ha rendszeresen egybegyűlünk (Róma 1:11, 12). Mi, keresztények egy csalárd és elferdült nemzedékben élünk. Nemet mondtunk az istentelenségnek és a világias kívánságoknak (Flp 2:15, 16; Tit 2:12–14). Nem is lehetnénk jobb helyen, mint Jehova népe körében! (Zsolt 84:10). Mi lehetne hasznosabb annál, mint hogy tanulmányozzuk Isten Szavát, és beszélünk róla? Nézzük meg, hogy milyen összejöveteleink vannak, melyekből hasznot meríthetünk.
HÉTVÉGI ÖSSZEJÖVETEL
5 A hétvégi összejövetel első részében egy Biblián alapuló előadás hangzik el, mely elsősorban a nyilvánosságnak szól, akik közül néhányan talán először vannak jelen. A nyilvános előadás fontos szerepet játszik abban, hogy mind az újak, mind a gyülekezeti hírnökök közel kerüljenek Istenhez (Csel 18:4; 19:9, 10).
6 Krisztus Jézus, az apostolai és a társaik is tartottak nyilvánosságnak szánt összejöveteleket, melyek olyanok voltak, mint Jehova népének az összejövetelei napjainkban. Nem vitás, hogy Jézus volt a valaha élt legnagyobb szónok a földön. Ezt mondták róla: „Soha senki nem beszélt még úgy, mint ez az ember” (Ján 7:46). Jézus úgy beszélt, mint akinek hatalma van, és ezzel ámulatba ejtette a hallgatóit (Máté 7:28, 29). Akik megszívlelték az üzenetét, sok áldásban részesültek (Máté 13:16, 17). Az apostolok követték Jézus példáját. A Cselekedetek 2:14–36-ból megtudhatjuk, milyen hatásos beszédet tartott Péter i. sz. 33 pünkösdjén. A hallottak ezreket indítottak tettekre. Később Pál beszédének a hatására néhányan hívőkké lettek Athénban (Csel 17:22–34).
7 Ma ugyanígy több millióan merítenek hasznot a nyilvános előadásokból, akár a gyülekezetekben tartják meg hetente, akár a kongresszusokon. Ezek segítenek nekünk, hogy élénken éljenek bennünk a keresztény tanítások, és állhatatosan végezzük a szolgálatot. Ha meghívjuk az érdeklődőket, és másokat is, azzal hozzájárulhatunk, hogy megismerjék a Biblia alaptanításait.
8 A nyilvános előadásokban sokféle témáról van szó, például bibliai tanításokról és próféciákról, a családi életre és a házasságra vonatkozó szentírási alapelvekről és tanácsokról, fiatalokat érintő helyzetekről és a keresztényi erkölcsről. Némelyik előadás Jehova csodálatos teremtésművét állítja középpontba. Más előadások kiemelik egy-egy bibliai személy példás hitét, bátorságát vagy feddhetetlenségét, és a történetükből levonható tanulságokat is.
9 Ha teljesen javunkra szeretnénk fordítani a nyilvános előadásokat, akkor fontos, hogy jól odafigyeljünk, kikeressük az előadó által említett bibliaverseket, és figyelemmel kísérjük, amint felolvassa és megmagyarázza őket (Luk 8:18). Így meggyőződünk arról, hogy az elhangzottak helytállóak, és eltökélt szándékunk lesz, hogy erősen ragaszkodunk a tanultakhoz, és azok szerint éljük az életünket (1Tessz 5:21).
10 Ha elegendő előadó áll rendelkezésre, akkor kétségkívül minden héten lesz nyilvános előadás a gyülekezetben. Gyakran vendég előadókat hívnak meg a közeli gyülekezetekből. De előfordulhat, hogy nincs elég előadó. Ebben az esetben olyan gyakran tartanak nyilvános előadásokat, amilyen gyakran lehetőség van rá.
11 A hétvégi összejövetel második része az Őrtorony-tanulmányozás. Ez egy kérdés-feleletes megbeszélés az Őrtorony tanulmányozásra szánt kiadásának a cikkei alapján. Az Őrtorony által Jehova időszerű oktatásban részesít minket.
12 A tanulmányozási cikkek gyakran elemzik, hogy a bibliai alapelvek miként ültethetők át a mindennapi életbe, továbbá megerősítik a keresztényeket, hogy ellen tudjanak állni a világ szellemének, és el tudják kerülni a tisztátalan viselkedést (1Kor 2:12). Az Őrtorony segítségével egyre világosabban értjük a bibliai tanításokat és próféciákat. Így mindenki lépést tud tartani az igazsággal, és az igazságosak ösvényén maradhat (Zsolt 97:11; Péld 4:18). Ha jelen vagyunk és közreműködünk az Őrtorony-tanulmányozáson, az elősegíti, hogy örömmel reménykedjünk Jehova igazságos új világában (Róma 12:12; 2Pét 3:13). A keresztény összejövetel abban is segít, hogy megteremjük a szellem gyümölcsét, és egyre erősebb vágyat érezzünk arra, hogy buzgón szolgáljuk Jehovát (Gal 5:22, 23). Így felkészültek leszünk arra, hogy ki tudjunk tartani a próbákban, és kiváló alapot építsünk a jövőre, amivel meg tudjuk erősíteni a valódi életbe vetett reménységünket (1Tim 6:19; 1Pét 1:6, 7).
13 Mit tehetünk azért, hogy teljesen javunkra fordítsuk az Őrtorony-tanulmányozást? Készüljünk fel előre a családunkkal vagy egyedül, keressük ki a nem idézett bibliaverseket, és a saját szavainkkal szóljunk hozzá az összejövetelen. Így az igazság a szívünkbe vésődik, és másokat is építünk azzal, hogy kifejezzük a hitünket. Ha pedig odafigyelünk a többiek hozzászólásaira, akkor hétről hétre a lehető legnagyobb hasznot fogjuk meríteni a cikkekből.
HÉT KÖZBENI ÖSSZEJÖVETEL
14 A gyülekezet minden héten összegyűlik a királyságteremben, hogy megtartsa a keresztényi életünk és szolgálatunk összejövetelt. A program három részből áll, melyeknek az a célja, hogy „képesítettek” legyünk Isten szolgálatára (2Kor 3:5, 6). A munkatervet és az anyagot a havonta megjelenő Keresztényi Életünk és Szolgálatunk – Munkafüzet című kiadványban találhatjuk. A munkafüzet javaslatokat is tartalmaz, hogy hogyan kezdjünk beszélgetéseket a szolgálatban.
15 Az összejövetel első részének neve: gyöngyszemek Isten Szavából. Ebben a programrészben jobban megismerhetjük egy-egy bibliai részlet hátterét és szövegkörnyezetét, és a tanulságokat is megvizsgáljuk. Egy előadásból, egy megbeszélésből és egy felolvasásból áll, amely a heti bibliaolvasáson alapul. A munkafüzetben vannak szemléltetőeszközök és feladatlapok, melyek segítenek még jobban megérteni ezeket a részleteket. Az, hogy ilyen alaposan megvizsgáljuk a Bibliát, javunkra fog válni a mindennapi életünkben és a szolgálatban is, hogy teljesen képesítettek, és minden jótettre hiánytalanul felkészítettek legyünk (2Tim 3:16, 17).
16 Az összejövetel második részének neve: fejlődjünk a szolgálatban. Ennek az a célja, hogy gyakorlatot szerezzünk a szolgálat végzéséhez, és ügyesebben tudjunk prédikálni és tanítani. A tanulói feladatok mellett megnézünk videókat is, melyek javaslatokat adnak ahhoz, hogy mit mondjunk a szolgálatban. A programrész segít abban, hogy elsajátítsuk „a tanítványok nyelvét”, és így „a megfelelő szavakkal [válaszolhassunk] annak, aki megfáradt” (Ézs 50:4).
17 Az összejövetel harmadik részének neve: keresztényi élet. Ebben arról tanulunk, hogy hogyan alkalmazhatjuk a Biblia tanácsait a mindennapokban (Zsolt 119:105). Ennek a programrésznek egy fontos eleme a gyülekezeti bibliatanulmányozás. Az Őrtorony-tanulmányozáshoz hasonlóan ez is kérdés-feleletes formában zajlik.
18 Minden hónapban, amikor megkapjuk az új munkafüzetet, a vének testületének koordinátora, vagy egy másik vén, akit megbíz, alaposan átnézi azt, majd elkészíti a beosztást. Minden egyes héten egy olyan vén elnököl, aki ügyes tanító, és akit jóváhagyott a vének testülete. Az elnöklőnek kell gondoskodnia róla, hogy az összejövetel időben kezdődjön és végződjön, illetve megdicséri azokat, akiknek tanulókként feladatuk volt valamelyik programrészben, valamint tanácsot ad nekik.
19 Ha rendszeresen felkészülünk az életünk és szolgálatunk összejövetelre, és közreműködünk rajta, jobban megismerjük a Bibliát, megértjük a bibliai alapelveket, magabiztosabban fogjuk végezni a prédikálómunkát, és hatékonyabbak leszünk a tanítványképzésben. A nem Tanú résztvevőkre is jó hatással van a szeretetteljes társaság és a hiterősítő programok. A felkészülésben segítségünkre van a Watchtower Library, a JW Library®, az Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR, illetve a királyságterem könyvtára. A királyságterem könyvtárában megtalálható az Őrtorony-kiadványok indexe vagy a Kutatási Segédlet Jehova Tanúinak, Jehova Tanúi kiadványai, néhány bibliafordítás, konkordancia, szótár és egyéb hasznos forrásművek. Az összejövetelek előtt vagy után bárki használhatja a könyvtárat.
SZÁNTÓFÖLDI ÖSSZEJÖVETELEK
20 A hírnökök hétköznapokon és hétvégenként különböző időpontokban rövid szántóföldi összejöveteleken vesznek részt. Ezeket általában valakinek az otthonában vagy egy erre alkalmas másik helyen tartják meg. A királyságterem is felhasználható erre a célra. Ha a hírnökök kisebb csoportokban, a terület különböző pontjain jönnek össze, könnyebben eljutnak a szántóföldi összejövetelre és a területre. A hírnököket gyorsan be lehet osztani, így rögtön elindulhatnak a területre. A csoportfelvigyázó jobban oda tud figyelni a csoportjához tartozókra. Noha megvannak a maga előnyei annak, ha a csoportok külön-külön tartanak szántóföldi összejövetelt, bizonyos körülmények miatt indokolt lehet néhány csoport összevonása. Például ha hétköznap kevesebb hírnök megy a szolgálatba, talán érdemes összevonni néhány csoportot, vagy az egész gyülekezetnek tartani ilyen összejövetelt a királyságteremben vagy egy másik megfelelő helyen. Így a hírnökök könnyebben találnak munkatársat. A gyülekezet hasznosnak találhatja, ha világi ünnepnapokon a királyságteremben tartja meg a szántóföldi összejövetelt. Az is elképzelhető, hogy az Őrtorony-tanulmányozás után egy összevont szántóföldi összejövetelt tartanak.
21 Ha a csoportok külön-külön jönnek össze, általában a csoportfelvigyázó vezeti le az összejövetelt. Időnként megkérheti a segítőjét vagy egy arra alkalmas másik testvért, hogy vezesse le az összejövetelt. A levezető testvér olyan gondolatokkal készüljön, melyek alkalmazhatók a szántóföldi szolgálatban. Megszervezik a szolgálatot, valaki a csoportból imádkozik, és már indulhatnak is a területre. Az ilyen összejövetelek 5-7 percig tartanak, de ha egy gyülekezeti összejövetel után kerül rájuk sor, legyenek még rövidebbek. Hangozzanak el buzdító gondolatok és gyakorlatias javaslatok. Az újak és mások, akiknek esetleg segítségre van szükségük, tapasztalt hírnökökkel mehetnek a szolgálatba, akiktől tanulhatnak.
ÚJ VAGY KISEBB GYÜLEKEZETEK ÖSSZEJÖVETELEINEK MEGSZERVEZÉSE
22 A tanítványok számának növekedésével a gyülekezetek száma is nő. Az új gyülekezettel kapcsolatos kérelmet általában a körzetfelvigyázó szokta benyújtani. Lehetnek kis csoportok, amelyek előnyösebbnek találják, hogy a legközelebbi gyülekezethez tartozzanak.
23 Időnként az is előfordulhat, hogy egy kisebb gyülekezet teljes egészében testvérnőkből áll. Ez esetben a gyülekezetben imát mondó vagy az összejövetelt vezető testvérnő fedje be a fejét, a Biblia útmutatásával összhangban (1Kor 11:3–16). Ez a testvérnő legtöbbször a csoporttal szemben foglal helyet, és ülve marad. Testvérnők nem tartanak előadást az összejöveteleken. Felolvassák a szervezet által kijelölt anyagot, és megjegyzéseket fűznek hozzá. A változatosság kedvéért megbeszélés vagy bemutató formájában is átvehetik az anyagot. A fiókhivatal kijelöli az egyik testvérnőt, hogy ő levelezzen a fiókhivatallal, és ő vezesse az összejöveteleket. Idővel, ha már lesznek kinevezésre alkalmas testvérek, ők fogják ellátni ezeket a feladatokat.
KÖRZETKONGRESSZUSOK
24 Minden évben megszervezik, hogy az ugyanahhoz a körzethez tartozó gyülekezetek egybegyűljenek két egynapos körzetkongresszusra. Ezek az örömteli alkalmak mindenkinek lehetővé teszik, hogy kitárja a szívét, amikor találkozik keresztény társaival (2Kor 6:11–13). Jehova szervezete mindig egy különleges szükségletet szem előtt tartva készíti elő a kongresszus Biblián alapuló témáját és a programrészeket. Vannak például előadások, bemutatók, monológok, interjúk, és megtörtént eseteket is eljátszanak. Az ilyen időszerű oktatás minden jelenlevőt épít. A körzetkongresszusokon arra is lehetőség nyílik, hogy az új tanítványok a megkeresztelkedésükkel kifejezzék, hogy átadták az életüket Jehovának.
REGIONÁLIS KONGRESSZUSOK
25 Évente egyszer nagyobb összejöveteleket is tartunk. Ezek általában háromnapos regionális kongresszusok, melyeken több körzet gyülekezetei vesznek részt. A kisebb fiókhivatalok úgy is megítélhetik, hogy észszerűbb lenne, ha a felügyeletük alá tartozó gyülekezetek mind egy helyen gyűlnének egybe. Ezek az összejövetelek a körülményekhez vagy a szervezet útmutatásaihoz igazodva különféleképpen lehetnek megszervezve egy-egy országban. Időről időre néhány helyen nemzetközi vagy különleges kongresszusaink is vannak, amelyekre több tízezer Tanú érkezhet a világ különböző részeiről. Az évek során sok ember hallott már a királyság jó híréről annak köszönhetően, hogy nagy nyilvánosságot kapnak ezek az események.
26 A kongresszusok örömteli alkalmak, ahol Jehova önátadott szolgáiként egységesen mutathatunk be imádatot. Ezeken az összejöveteleken a bibliai igazságok világosabb magyarázatát hallhatjuk. Sok kongresszuson új kiadványok jelennek meg, amelyeket felhasználhatunk a személyes és a gyülekezeti tanulmányozáshoz vagy a szántóföldi szolgálatban. Ezenkívül keresztelkedésre is van lehetőség. A kongresszusok nagyban hozzájárulnak a fejlődésünkhöz, és ékesen bizonyítják, hogy Jehova népe valóban egy önátadott keresztényekből álló, nemzetközi testvériséget alkot, amely magán viseli Jézus Krisztus tanítványainak az ismertetőjelét (Ján 13:35).
27 Ha jelen vagyunk a gyülekezetünk összejövetelein és a kongresszusokon, erőt kapunk Jehova akaratának a cselekvéséhez. Ezek az alkalmak dicsőítik Jehovát, és megvédenek minket a világi hatásoktól, amelyek alááshatják keresztényi hitünket (Zsolt 35:18; Péld 14:28). Hálásak lehetünk azért, hogy most, a vég idején, Jehova ilyen felüdítő összejövetelekről gondoskodik az önátadott szolgái számára.
AZ ÚR VACSORÁJA
28 Évente egyszer, Jézus Krisztus halálának az évfordulóján, Jehova Tanúi gyülekezetei az egész világon megtartják Krisztus halálának az emlékünnepét, vagyis az Úr vacsoráját (1Kor 11:20, 23, 24). Jehova népének ez az év legfontosabb összejövetele. Az emlékünnep megtartására külön parancsot kaptunk (Luk 22:19).
29 Az emlékünnep dátuma egybeesik a pászka dátumával, ahogy a Bibliából kiderül (2Móz 12:2, 6; Máté 26:17, 20, 26). Az évenkénti pászka alkalmával az izraeliták arra emlékeztek, hogy i. e. 1513-ban kivonultak Egyiptomból. Jehova ebben az évben jelölte ki nekik az első holdhónapjuk 14. napját, hogy ezen a napon fogyasszák el a pászkabárányt és hagyják el Egyiptomot, ahol rabszolgák voltak (2Móz 12:1–51). Ez a dátum úgy határozható meg, hogy 13 napot számolunk a tavaszi nap-éj egyenlőséghez legközelebb eső újhold megjelenésétől, ahogy az Jeruzsálemből látható. Az emlékünnep tehát általában arra a napra esik, amikor a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első telihold megjelenik.
30 A Máté 26:26–28 leírja, hogy Jézus szerint hogyan kell megtartani az emlékünnepet. Nem valami misztikus szertartásról van itt szó, hanem egy étkezésről, amelynek szimbolikus jelentése van, és csak azok fogyasztanak az ételből és az italból, akiket elhívtak, hogy társörökösök legyenek Jézus Krisztussal az égi királyságában (Luk 22:28–30). Minden más önátadott keresztény, és az érdeklődő személyek is arra kapnak buzdítást, hogy megfigyelőkként ők is legyenek jelen az Úr vacsoráján. Jelenlétükkel azt bizonyítják, hogy nagyra értékelik mindazt, amiről Jehova Isten a Fia, Jézus Krisztus által gondoskodott az egész emberi család javára. Az emlékünnep előtt egy különleges nyilvános előadás hangzik el, melynek az a célja, hogy várakozást keltsen ez iránt az alkalom iránt, és még inkább ösztönözzön a Biblia tanulmányozására.
31 Mindig nagyon várjuk azokat az alkalmakat, amikor egybegyűlhetünk. Az összejöveteleken figyelünk egymásra, „hogy szeretetre és jótettekre ösztönözzük egymást” (Héb 10:24). A hű és értelmes rabszolga mindig ügyel arra, hogy ezeken az összejöveteleken megkapjuk azt, amire szükségünk van, hogy erős legyen a kapcsolatunk Jehovával. Jehova minden szolgája, és az érdeklődők is arra kapnak buzdítást, hogy teljesen fordítsák javukra a rendszeresen megtartott összejöveteleket. Isten szolgái szívből értékelik mindazt, amit Jehovától kapnak a szervezetén keresztül, és ez szoros egységet teremt közöttük. És ami még ennél is fontosabb, dicsérjük és magasztaljuk Jehovát (Zsolt 111:1).