AMASA
(az Amásija rövidített alakja):
1. Abigailnak, Dávid nővérének vagy féltestvérének és Jéternek (Itrának) a fia, Absolonnak és Joábnak pedig unokatestvére (2Sá 17:25; 1Kr 2:16, 17). Jétert a Sámuel könyvében izraelitának, a Krónikák könyvében viszont ismáelitának nevezik, talán azért, mert az ismáeliták területén élt. Némelyek azt állítják, hogy Amasa azonos Amásaival – aki másokkal együtt csatlakozott Dávid seregéhez Ciklágban –, de bizonyosat nem tudni (1Kr 12:18).
Évekkel később, amikor Amasa csatlakozott Absolonhoz a Dávid elleni lázadásban, Absolon a seregében őt nevezte ki vezérnek Joáb helyett (2Sá 17:25). A lázadást leverték, Joáb megölte Dávid fiát, Absolont, Amasának pedig felajánlották, hogy töltse be Joáb hadvezéri tisztségét Dávid seregében, mert ahogy Dávid mondta: „csontom és húsom vagy” (2Sá 18:9–15; 19:13).
Megint lázadás tört ki, és ez alkalommal Seba nem akarta, hogy bármi köze legyen Dávidhoz (2Sá 20:1, 2). Amasának három napja volt, hogy sereget toborozzon. Mivel nem érkezett meg a meghatározott időre, Abisai azt az utasítást kapta, hogy Dávid szolgáival vegyék üldözőbe a lázadókat. Abisai testvére, Joáb az embereivel együtt velük tartott Seba üldözésében. Majd amikor a későn érkező Amasa összetalálkozott velük, Joáb, mintha gyöngéden meg akarná csókolni őt, egyik kezével megfogta Amasa szakállát, másik kezében viszont ott volt a kard, és felhasította Amasa hasát (2Sá 20:4–12). Noha ezt talán megérdemelte büntetésképpen azért, mert Absolon oldalára állt, de semmiképp sem attól kellett volna ezt elszenvednie, aki megtette. Dávid ezért megparancsolta Salamonnak, hogy ölje meg Joábot, bosszút állva Amasáért (1Ki 2:5, 32).
2. Hadlai fia. A Júda felett aratott győzelem után, amikor az izraeli harcosok fogolyként vitték magukkal testvéreiket, Amasa egyike volt annak a négy efraimi főembernek, akik hallgattak Oded próféta kérésére, hogy hadd térjenek haza a foglyok. Ezeket a júdai személyeket ellátta a visszatéréshez szükséges dolgokkal, és a hazaszállításukban is segített (2Kr 28:8–15).