GERSONITÁK

(Gersonéi, Gersonhoz tartozók):

Lévi három fia közül az elsőként megnevezett fiú, Gerson (más néven Gersom) leszármazottai a két fia, Libni és Simei vonalán (1Kr 6:1, 16, 17). A gersoniták alkották a léviták három nagy osztályának az egyikét. A pusztában tartott első népszámláláskor 7500 egy hónaposnál idősebb férfinemhez tartozó gersonita volt. Közülük 2630-an 30–50 éves férfiak voltak, akik a hajléknál szolgáltak (4Mó 3:21, 22; 4:38–41). A pusztában a gersoniták feladata volt ügyelni a hajlékra (a találkozás sátrára), annak takaróira, a hajlék bejáratán lévő lepelre, az udvar kárpitjaira, az udvar bejáratának a leplére és a sátorkötelekre (4Mó 3:23–26; 4:21–28; 2Mó 26:1, 7, 14, 36; 27:9, 16). Amikor a pusztában táboroztak, a hajlék ny. oldalán volt a kijelölt helyük. Mögöttük, a hajléktól kellő távolságban Efraim háromtörzsenkénti beosztású tábora táborozott (4Mó 3:23; 2:18). Amikor Izrael fejedelmei 6 fedett szekeret és 12 bikát hoztak ajándékba a hajléknál végzett szolgálathoz, Mózes 2 szekeret és 4 bikát Gerson fiainak adott (4Mó 7:1–7). Amikor a tábor útnak indult, a gersoniták és a méráriták az elsőként útra kelő Júda háromtörzsenkénti beosztású tábora és Rúben háromtörzsenkénti beosztású tábora között mentek (4Mó 10:14–20).

A gersonitáknak Manassé, Issakár, Áser és Naftali területén jelöltek ki 13 várost a legelőikkel együtt. A nemzet hat menedékvárosa közül kettőt, a galileai Kedest és a básáni Golánt ők kapták meg (Jzs 21:27–33). Amikor Dávid újjászervezte a léviták szolgálatát, az énekléssel és a kincstárral kapcsolatos teendők ellátására gersonitákat is kinevezett (1Kr 6:31, 32, 39–43; 23:4–11; 26:21, 22). Ezékiás király napjaiban olyan léviták is részt vettek a templom megtisztításában, akik gersoniták voltak (2Kr 29:12–17).