Hallassuk az isteni figyelmeztetést!
„Mert akkor nagy nyomorúság lesz, amilyen még nem volt a világ kezdete óta egészen mostanáig és nem is lesz többé. Valóban, ha azok a napok nem lennének megrövidítve, egyetlen test sem menekülne meg; de a választottakért meg lesznek rövidítve azok a napok” (Máté 24:21, 22).
1, 2. a) Hogyan lett a világ egyetlen hatalmas szomszédsággá? b) Milyen veszélyes következménnyel jár az, hogy minden nép ilyen szoros szomszédi viszonyba került egymással?
MA AZ egész világ egyetlen hatalmas szomszédság. A rendelkezésünkre álló leggyorsabb közlekedési eszközzel a földet az egyenlítő mentén vagy az északi és déli sark irányában meg tudnánk kerülni nem egészen egy nap alatt. A nemzetközi telefonvonalak vagy rádiótelefon segítségével mindössze néhány perc alatt máris beszélhetnénk olyan, szomszédunkkal’, aki a föld bármely más területén lakik. Oly sokféle, külföldről érkezett táplálékot fogyaszthatunk és ezekért bizony olyan emberek munkájára szorulunk, akik a föld távoli részein élnek.
2 Mivelhogy ilyen szorosan kötődünk egymáshoz, az egész emberiségnek közös veszélyekkel kell szembenéznie. Mindössze 66 évvel ezelőtt, vagyis ezen az évszázadon belül történt, hogy a föld négy égtáján élők egyszerre csak egy olyan katasztrofális valóságra ébredtek, mint a világháború. Huszonegy évvel azután, hogy a legszörnyűbb világkonfliktus véget ért, a világra egy ennél is rosszabb háborús lidércnyomás nehezedett. Most pedig 36 évvel a világfelfordulás után valami még borzalmasabb dolog fenyegetésének vagyunk kitéve. Tulajdonképpen már senki sem mondhatja: ’Ó, hát ami ott történik, olyan távol van tőlünk, engem itt nem érinthet!’ Ha valaki így okoskodna vagy beszélne, ezzel csak saját magát ámítaná. Ma már mindnyájan közeli szomszédok vagyunk és éppen ez idézi elő a problémát — igen, a világveszélyt —, hogy annyira nem jó szomszédokhoz méltó módon viselkedünk! Ezért aztán az emberek itt-ott felemelik szavukat, és ünnepélyesen figyelmeztetnek a veszélyre.
3. a) Miért gondolják éleslátású egyének azt, hogy a világ halálos veszélyben van? b) Milyen hozzáállást nyilvánítanak ki a világi értelemben vett bölcs személyek Istennel kapcsolatban?
3 Mivel ilyen nagy dologról van szó, néhányan, akik ezt kétségbe vonják, megkérdezik: Valóban az egész világ halálos veszélyben van?’ Erre a kérdésre azok, akik figyelik a világeseményeket, s akik semmiképpen sem vészmadarak, azt válaszolják: Igen! Lehangoló válaszukat nemcsak arra alapozzák, amit az emberiség önmagától tehetne saját magával. Ennél valami sokkal, de sokkal komolyabb dologról van szó, amit figyelembe kell vennünk. De hát ez valóban lehetséges? Igen. És hogyan? Ez amiatt a Személy miatt lehetséges, akinek maga ez a föld a tulajdona, valamint a rajta levő minden állat s ember élete. Igaz, ma nagyon kevesen veszik a fáradságot, hogy figyelembe vegyék őt. E tudományos téren előrehaladott században a világ szerinti bölcsességgel rendelkező egyének túlságosan is függetlennek tartják magukat gondolatban ahhoz, hogy higgyenek egy Teremtőben, vagy hogy akár megkérdezzék maguktól: Neki mi a szándéka? A Teremtő azonban nem olyan keményszívű, hogy ne fordítson figyelmet az ember szorult helyzetére. Az emberek viszont félretolják őt, mint valami nem létezőt, vagy mint aki annyira távol van, hogy őt nem érinti és nem is érdekli ez a dolog.
4. a) Mint a föld tulajdonosa, hogyan érdeklődik Jehova a saját tulajdona iránt? b) Mit kell tenni ahhoz, hogy a föld kellemes lakóhellyé legyen?
4 De hát egy tulajdonost ne érdekelné a saját tulajdona? A legjobb karban szeretné tartani, kiváltképpen ha a tulajdona igazán értékes. Teremtőnk valójában így érez efelől. Ami pedig a karbantartást illeti, tagadhatatlan tény, hogy ma a földet egyre inkább tönkreteszik, s fennáll annak a veszélye, hogy borzalmas mérvű pusztulás lesz a sorsa. Úgy tűnik, hogy már nagyon is itt van az ideje, hogy megszabaduljon mindazoktól, akik felelősek a Teremtő eredetileg tökéletes tulajdonának a tönkretételéért. Ma már minden bizonnyal közel állunk ahhoz az időhöz, amikor véghez viszi ezt a tisztogatási munkáját. Van egy erről szóló könyve. Vajon eszerint mit szándékozik tenni?
EGY, A MAIHOZ HASONLÓ KORÁBBI HELYZET
5. Mikor voltak az emberek a múltban a maihoz hasonló helyzetben?
5 Talán sokan meglepődnek rajta, de egyszer már az akkor élő emberiség ugyanolyan helyzetben volt, mint amilyenben ma van az egész föld lakossága. Akkor valami világméretű dolog történt. Ez annak az embernek a napjaiban volt, akitől mi, ma élő emberek, mindannyian leszármaztunk. Ez a közös ősünk Noé, Lámek fia volt. Noé napjaival kapcsolatban a Teremtő ihletett könyve ezt mondja: „Az idők folyamán Noé három fiú, Sém, Kám és Jáfet apja lett. És a föld romlottá vált az igaz Isten szemei előtt, és a föld megtelt erőszakossággal. Akkor Isten a földre tekintett és íme, a föld romlott volt, mivel minden test megrontotta útját a földön” (1Móz 6:10–12).
6, 7. a) Milyen figyelmeztetés hangzott el a világ felé Noé idejében? b) Hogyan lett a föld újra békés lakóhellyé?
6 Mi történt hát akkor, ami ezt a földet békés, biztonságos hellyé tette, ahol lakni lehet? Vajon azok az erőszakos, földet pusztító emberek világháborúba keveredtek, s ezzel kiirtották egymást? Vajon az a figyelmeztetés, amelynek a hirdetésére Noé parancsot kapott, ember által előidézett szerencsétlenségre figyelmeztetett, amely lehetetlenné tenné az emberi faj számára azt, hogy tovább éljen? Nem! Ehelyett isteni figyelmeztetést közölt az emberiséggel, amelynek a hirdetésére Istentől kapott utasítást. Ez arra hívta fel minden embernek a figyelmét, amit a Teremtő Isten készült véghez vinni egy nyugodt, biztonságos föld érdekében, amelyen tisztességes emberek örvendhetnek az életnek. Isten felhívta Noé figyelmét arra, hogy az emberek nem fognak hallgatni rá, s ezért Noé építsen bárkát vagy úszó ládát magának és családjának, összesen nyolc emberi léleknek. Az előre megjövendölt napon, az időszámításunk előtti 2370. évben a világméretű vízözön elkezdődött. Ez „Isten tette” volt. A vízbe fúlt emberiség súlyos árat fizetett.
7 Istennek ez az ókori „tette” az egész emberiség javát szolgálta. Friss kezdetet adott az emberi fajnak egy igazságos, istenfélő családdal, mégpedig az akkori, egyelőre még békés és biztonságos földön.
HASONLÓ VILÁGMÉRETŰ PUSZTULÁS VAN KÖZELEDŐBEN
8. a) Hogyan vont Jézus Krisztus párhuzamot Noé napjai és a ml napjaink közé? b) Milyen esemény van nagyon is közel és ezért mit kell tennünk?
8 Az volt az egyetlen olyan korunkat megelőző alkalom, amikor az egész emberiség a kipusztulás veszélyével nézett szembe. Ez előárnyékolta napjainkat, amikor is az emberek milliárdjainak a világa ilyen fenyegető veszéllyel találja magát szembe. Ez nem a mi borúlátó emberi okoskodásunk, vagy valamiféle szélsőséges elképzelés. Ez semmiképpen sincs eltúlozva, mint ahogy erről egy világhírű személyiség, egy Noénál is nagyobb próféta nyilatkozott. Ez Jézus Krisztus volt. Előremutatva a mi napjainkra, ezt mondta: „Amilyenek Noé napjai voltak, épp olyan lesz az ember Fiának jelenléte is. Mert amint azokban a vízözön előtti napokban ettek, ittak, a férfiak megnősültek, a nőket férjhez adták egészen addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, és el nem söpörte, olyan lesz az ember Fiának jelenléte is” (Máté 24:37–39). Krisztus földi láthatatlan jelenlétének az idején uralkodó világállapotokról szóló személyes jövendölése szerint a mai világhelyzetünk az 1914-es év óta olyan, mint Noé napjaiban volt. Ennek megfelelően egy hasonló „Isten tette” minden bizonnyal közel van. Itt az ideje annak, hogy az Istentől kapott figyelmeztetést a veszélyhelyzetben levő egész emberiség meghallja. A személyes kérdés ez: Kik lesznek most olyanok, mint azok, akik Noéval bementek a bárkába?
9. a) Miért van alapos okunk elhinni, hogy az előre bejelentett „nagy nyomorúság közel van? b) Bár „nagy nyomorúság” szakadt Jeruzsálemre i. sz. 70-ben, miért kell Jézus próféciájának még nagyobb méretekben is beteljesedni a jövőben a „nagy nyomorúság”-gal kapcsolatban?
9 Még attól függetlenül is, amit a Teremtő ihletett könyve, a Biblia erről mond, alapos okunk van azt hinni, hogy a dolgoknak ez a rendszere a végidejét’ éli. Utolsó napjai már csaknem lejártak. Számíthatunk arra, hogy a teljes befejezésekor nehéz idő áll be, „nagy nyomorúság” lesz, ami látványosságában és pusztító erejében felülmúlja Noé napjainak vízözönét. Jézusnak ez a Noé napjára való utalása része volt az i. sz. 33-ban megadott utolsó próféciájának. Előrejelzései túlnyúltak Jeruzsálemnek a rómaiak által i. sz. 70-ben történt elpusztításán; igen, egészen a mi napjainkra mutattak. Annak a szent városnak az elpusztítása a „nagy nyomorúság” csúcspontja volt a Közép-Keleten, Júdea római tartományában élő zsidók számára. Jézus azonban nyilvánvalóan többre gondolt az akkori Jeruzsálem pusztulásánál, amikor ezt mondta: „Mert akkor nagy nyomorúság lesz, amilyen még nem volt a világ kezdete óta egészen mostanáig [az i. sz. 33. évig], és nem is lesz többé. Valóban, ha azok a napok nem lennének megrövidítve, egyetlen test sem menekülne meg; de a választottakért meg lesznek rövidítve azok a napok” (Máté 24:21, 22; Márk 13:19, 20).
10, 11. a) Hogyan írta le Péter apostol az eljövendő világméretű pusztulást? b) Mi az általános nézet manapság az Istentől jövő ilyen világpusztulással kapcsolatosan?
10 Jézus tanítványa, Péter apostol prófétailag összekapcsolta a Noé napjaiban bekövetkezett világ végét a dolgok mai rendszerének a végével e „végidő” csúcspontján (Dán 12:4). A Noé napjaiban lezúdult vizekkel ellentétben Péter egy „tűz”-ről jövendölt, amely nemcsak a jelképes földet, hanem a jelképes egeket is megemészti (2Pét 3:5–12). összehasonlításában Péter nem foglalta bele a képbe Jeruzsálemnek a rómaiak által történt elpusztítását, ami röviddel mártírhalála után következett be.
11 Akkor, Péter napjaiban a keresztények hittek olyasmiben, amit általában úgy emlegetnek, mint a „világ vége” (Máté 24:3, Authorized Version). De mit mondjunk a mai, tizenkilenc évszázaddal későbbi időről, különösen azokkal kapcsolatban, akik azt állítják magukról, hogy keresztények, vagy akik tagjai a kereszténység egyházainak? Ők hisznek-e ilyesmiben? Aligha! Csak rá kell nézni arra, ahogyan e halálra ítélt világ anyagi javait hajszolják.
12. a) Milyen világkatasztrófától tartanak ma felelős állásban levő emberek? b) Mit javasolnak egyesek a világméretű, tömeges emberáldozattal járó pusztulás elkerülésére?
12 Ennek ellenére azonban ma vannak felelős személyek, akik egyáltalán nem a Bibliára alapozzák előrejelzéseiket, és mégis olyasmiről beszélnek, ami más szóval a „világ végé”-t jelenti. Figyelmeztetnek minket valami ehhez hasonlóra. Így áll a helyzet a két atombomba felrobbantása óta, amit 1945-ben, a második világháború végén dobtak le. Ma nukleáris bombák vannak olyan nemzetek kezében, amelyeket „nukleáris hatalmak”-nak neveznek, mégpedig olyan készletben, hogy többször is el lehetne pusztítani minden életet a földön, ha ez lehetséges lenne számukra. Még radiológiai bombákról is esik szó, csakhogy erről nem szólnak olyan hangosan. Ezek minden embert megölnének, az élettelen anyagi javakat pedig sértetlenül hagynák. De hát micsoda célt szolgálhatnának a fennmaradt épületek, ha nem maradnak életben emberek, akik elfoglalnák azokat? Ez csupán egy „lakatlan várost” vagy „lakatlan világot” jelentene. És kinek volna ínyére még a gondolata is az ilyesminek? A veszély nagyon is valóságos. A ma 153 tagállamot magában egyesítő Egyesült Nemzetekre tekintenek, hogy akadályozza meg ezt a tömeges emberáldozattal járó teljes pusztulást. Az Egyesült Nemzetek azonban, amely magában foglalja az összes Nukleáris Hatalmakat, gyenge reménysugár ahhoz, hogy elhárítsa az emberi faj önkezétől jövő megsemmisítését.
13. a) Milyen élet-halál kérdésre vár választ az emberiség? b) Miért nem képesek kielégítő választ adni a vallás nélküli személyek, és van-e egyáltalán kielégítő válasz?
13 Ki az hát, aki valóban megmentheti az emberiséget az önpusztítástól, az öngyilkosságtól? Olyan emberek, akik semmiképpen sem vallásosak, ma komoly figyelmet kénytelenek fordítani erre a kérdésre. Mivel nem hisznek a Bibliában, semmilyen kielégítő választ nem tudnak adni. Semmiféle megmentőre nem tudnak rámutatni. De vajon azt jelenti ez, hogy nincs is ilyen? Szerencsére nem azt jelenti!
AZ IGAZI REMÉNYSÉG EGYEDÜLI FORRÁSA
14. Miért ésszerű elhinni, hogy a Teremtőnek célja van ezzel a földdel?
14 A tudósok nem tudják bebizonyítani, hogy a földünk és az emberiség rajta magától jött létre. Kellett lennie egy Teremtőnek. Mit mondjunk hát róla? Már az időszámításunk előtti tizenhatodik században arra ihletett egy Jób nevű feddhetetlen férfit, hogy kijelentse azt a tudományos igazságot, amely szerint ő [Isten] semmibe függesztette a földet az űrben, de vajon semmiért függesztette azt oda? (Jób 26:7). Véletlenszerű-e, hogy több milliárdan vagyunk rajta? Hiba volt-e ez a részéről, vagy valami céltalan dolog? Egészen mostanáig megengedte, hogy szinte csordultig megteljen élő teremtményekkel. Szándékában állt-e a ma élő több milliárd emberi teremtményt hagyni kipusztítani önmagát s földünket kihalt bolygóként keringeni tovább az űrben? Ilyen ostobasággal nem vádolhatjuk őt, tekintettel arra, amit ő maga mond el nekünk.
15. a) Milyen célja van Istennek a földdel? b) Ezért miben bízhatunk, hogy mit valósít meg Isten rövidesen?
15 Arra ihlette a bölcs férfit, Salamont, Dávid király fiát, hogy ezt írja le a Bibliában: „Az egyik [emberi] nemzedék megy, a másik nemzedék jön; a föld azonban határtalan ideig megmarad” (Préd 1:4). Ésaiás prófétát is arra ihlette, hogy idézze őt, s ezt írja: „Ezt mondja Jehova . . . a föld Alkotója és annak Készítője . . . aki . . . nem egyszerűen a semmiért teremtette, hanem azért alkotta, hogy lakóhellyé legyen: ’Én vagyok Jehova és nincs senki más’” (És 45:18). Megígéri tehát, hogy sohasem fogja lakatlanul hagyni a földet ember nélkül. Amit ő teljesen leradíroz majd a föld színéről, az a dolgoknak ez a rendszere lesz, amelyet erőszakos emberek az Isten tulajdonát képező területen állítottak fel. Ezért pedig hálaadásra nyithatjuk fel ajkunkat annak szellemében, ami a Biblia utolsó könyvében van leírva: „Hálát adunk neked, Mindenható Jehova Isten, . . . mert átvetted nagy hatalmadat és királyként uralkodni kezdtél. De megharagudtak a nemzetek és eljött a te saját haragod és a meghatározott idő . . . , hogy elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják” (Jel 11:17, 18).
16. a) Milyen nagyszabású terveket szőnek ma a nemzetek és milyen figyelmeztetés hangzik el ezzel kapcsolatban? b) Ezzel szemben milyen figyelmeztetés az, amit mi mindnyájan bölcs módon megszívlelünk?
16 Csak azért, hogy katonai fölénybe kerülhessenek, a nemzetek már igen komoly szintű terveket alakítottak ki a föld elpusztítására’, ami a legnagyobb méretű pusztulással járna együtt az elképzelhető legszörnyűbb módon. Bacilusokat, vegyszereket, valamint félelmet keltő robbanószereket tartanak készenlétben, hogy azonnal bevethessék azokat bármely ellenség ellen a leghatékonyabb hadászati módon. És ebből nem is csinálnak titkot. Itt-ott azért elhangzanak gyenge figyelmeztetések az emberi létet fenyegető veszélyről. De bármennyire időszerűek és megalapozottak ezek a figyelmeztetések, nem támogatja őket a föld Teremtője, Jehova Isten. A Bibliában leírt figyelmeztetése a saját tevékenységéről számol be, hogy ,elpusztítja azokat, akik a földet pusztítják’ — azt a földet, amely tulajdon teremtésműve. Tevékenysége azonban irányított lesz. Hátrahagy majd olyanokat, akik szeretik az életet, különösen a paradicsomban való örök életet, s ezért a helyeselt túlélők között szeretnének lenni.