Örökké tartó boldogság vár az istenfélő adakozókra
„Mert Isten oly nagyon szerette a világot, hogy egyetlen-nemzett Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol őbenne, el ne pusztuljon, hanem örökké tartó élete legyen” (JÁNOS 3:16)
1., 2. a) Ki a legnagyobb Adakozó, és mi az ő legnagyobb ajándéka az emberiségnek? b) Isten mely tulajdonsága nyilvánult meg az általa adott legnagyobb ajándékban?
JEHOVA ISTEN a világ legnagyobb Adakozója. Az ég és a föld Teremtőjére utalva írta róla a keresztény Jakab tanítvány: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, mert az égi világosság Atyjától száll alá, akinél még az árnyék változásának a nyoma sincs meg” (Jakab 1:17). Jehova az Adományozója a valaha adott legnagyobb ajándéknak is. Az emberiségnek adott legnagyobb ajándékával kapcsolatban mondták: „Mert Isten oly nagyon szerette a világot, hogy egyetlen-nemzett Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol őbenne, el ne pusztuljon, hanem örökké tartó élete legyen” (János 3:16).
2 Aki e szavakat mondta, nem akárki volt: magának Istennek az egyetlen-nemzett Fia. Egy apa egyetlen-nemzett fia természetesen tiszteletet és szeretetet tanúsít egy olyan apa iránt, aki az életének a forrása és aki minden jó dologról gondoskodott számára ahhoz, hogy élvezhesse az életet. Isten szeretete azonban nem korlátozódik egyedül erre az egy Fiára. Abban, hogy eme ajándékát más teremtményeire is kiterjesztette, Isten különleges mértékű szeretete nyilvánult meg. (Vö. Róma 5:8–10.) Mindez sokkal egyértelműbbé válik, ha megvizsgáljuk, hogy az „ad” szó mit jelent valójában ebben a szövegkörnyezetben.
Isten ajándéka: „az ő szeretetének Fia”
3. ’Az ő szeretetének Fián’ kívül kik örvendenek még az égi Atya szeretetének?
3 Meghatározatlan időszakon át örvendett Isten az ő egyetlen-nemzett Fiával — ’az ő szeretetének Fiával’ — való személyes viszonynak az égi birodalomban (Kolossé 1:13). Ez idő alatt az Atyában és a Fiúban olyannyira megnőtt az egymás iránti szeretet és vonzalom, hogy nem volt az övékhez hasonló kölcsönös szeretet. A többi teremtményt is, akinek Isten az ő egyetlen-nemzett Fia által életet adott, Jehova isteni családjához tartozókként szerették. Ily módon a szeretet uralkodott Isten egész családjában. Pontosan az a megállapítás szerepel a Szent Iratokban, hogy „Isten szeretet” (1János 4:8). Ezért az egész isteni család olyanokból állt, akiket szeretett az Atya, Jehova Isten.
4. Az, hogy Isten a Fiát adta oda, hogyan foglal magában többet mint pusztán egy személyes társaság elvesztését, és kinek az érdekében történt ez?
4 Oly szoros kötelékek fűzték össze Jehovát és elsőszülött Fiát, hogy már önmagában az is igen nagy veszteségnek számított, ha meg kellett fosztani magukat ettől a meghitt kapcsolattól (Kolossé 1:15). Egyetlen-nemzett Fiát ’adni’ azonban többet jelentett annál, hogy Isten megfosztja magát ’az ő szeretetének Fiához’ fűződő személyes kapcsolattól. Sőt ez egész odáig terjedt, hogy Jehova megengedte: Fia átmenetileg megszűnjön létezni, Isten egyetemes családjának egy tagjaként halált szenvedve el. Halála olyanok javára szolgált, akik még soha nem voltak Isten családjának tagjai. Jehova nem adhatott volna nagyobb ajándékot a szükséget szenvedő emberiségnek, mint az ő egyetlen-nemzett Fiát, akit az Írások úgy írnak le, mint „az Isten teremtésének kezdete” (Jelenések 3:14).
5. a) Milyen szorongatott helyzetben voltak Ádám leszármazottai, és mit követelt meg Isten igazságossága az ő hűséges fiainak egyikétől? b) Mit követelt meg Isten részéről az ő legnagyobb ajándéka?
5 Az első emberpár, Ádám és Éva elmulasztotta megtartani az Isten családjában elfoglalt helyét. Már ilyen helyzetben voltak, amikor kiűzettek az Éden kertjéből az Isten ellen elkövetett bűnük miatt. Azon túl, hogy többé nem számítottak Isten családja tagjainak, halálbüntetés is várt rájuk. A feladat ezért nem csupán az volt, hogy leszármazottaik ismét elnyerjék Isten helyeslését, mint az ő családjának tagjai, hanem a rájuk vonatkozó isteni halálbüntetést is el kellett törölni. Az isteni igazságszolgáltatás működése szerint ez megkívánta, hogy Jehova Isten egyik hűséges fia szenvedjen halált cserébe, mintegy váltságként. A nagy kérdés tehát ez volt: A kiválasztott személy kész-e alávetni magát egy ilyen helyettesítő halálnak az emberi bűnösök helyett? Azonkívül, ennek végrehajtása csodát is követelt a Mindenható Isten részéről. Az isteni szeretet példátlan méretű kinyilvánítását is megkívánta (Róma 8:32).
6. Hogyan volt képes az Isten Fia megfelelni annak, amit a bűnös emberiség helyzete megkívánt, és mit mondott ő ezzel kapcsolatban?
6 Csakis Jehova elsőszülőtt Fia felelhetett meg annak a különleges helyzetnek, amelybe a bűnös emberiség került. Ő olyan képmása volt égi Atyjának az isteni módon megalkotott család tagjai iránt tanúsított szeretetben, amilyen nem volt több Isten fiai között. Mivel minden más értelmes teremtmény általa jött létre, túlcsorduló gyengédséget tanúsított irántuk. Azonkívül a szeretet Jehova egyetlen-nemzett Fiának, Jézus Krisztusnak a legfőbb tulajdonsága, mert „ő [Isten] dicsőségének visszatükröződése és lényének pontos képmása” (Zsidók 1:3). Azzal, hogy életét adta a bűnös emberiség érdekében, Jézus kimutatta az irányú készségét, hogy a lehető legnagyobb mértékben nyilvánítsa ki ezt a szeretetet, s ezt mondta 12 apostolának: „Az Emberfia nem azért jött, hogy kiszolgálják őt, hanem hogy ő szolgáljon és a lelkét váltságul adja cserébe sokakért” (Márk 10:45; lásd még János 15:13).
7., 8. a) Mi volt Jehova indítéka amikor Jézus Krisztust küldte el az emberiség világába? b) Milyenfajta küldetés végrehajtására küldte Isten az ő egyetlen-nemzett Fiát?
7 Jehova Istennek különleges oka volt arra, hogy Jézust elküldje az emberiségnek ebbe a nyomorba döntött világába. Az isteni szeretet indította erre, mivel Jézus maga mondta: „Mert Isten oly nagyon szerette a világot, hogy egyetlen-nemzett Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol őbenne, el ne pusztuljon, hanem örökké tartó élete legyen. Mert Isten nem azért küldte el Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem azért, hogy a világ megmentésben részesüljön általa” (János 3:16, 17).
8 Megmentő küldetés volt az, amelyre Jehova szerető módon küldte egyetlen-nemzett Fiát. Isten nem azért küldte ide a Fiát, hogy elítélje a világot. Ha Isten Fiának bírói küldetése lett volna, az emberiség kilátása reménytelen lenne. Ebben az esetben Jézus Krisztus csak kedvezőtlen bírói döntést, halálos ítéletet hirdethetett volna ki az emberi családnak (Róma 5:12). Így azonban, az isteni szeretet e páratlan kinyilvánításával Isten a megkívánt valódi igazsággal ellensúlyozta a halálbüntetést.
9. Mit érzett a zsoltáros Dávid Jehova adakozása miatt?
9 Jehova Isten a szeretetét, személyiségének kiemelkedő vonását fejezi ki és mutatja be minden dologban. Pontosabban szólva azt mondhatjuk, hogy Isten szerető módon az elegendőnél többet ad a jó dolgokból az ő hűséges imádóinak a földön. A zsoltáros Dávid így érezte ezt, amikor ezt mondta Istennek: „Mily bőséges a te jóságod, amelyet a téged félőknek tartogatsz! Amit az emberek fiai előtt kinyilvánítasz azok iránt, akik hozzád menekülnek” (Zsoltárok 31:19 [31:20, Károli]). Az idő alatt, míg Dávid uralkodott Izrael nemzete felett — sőt egész életében Isten különlegesen kiválasztott népének tagjaként — gyakran tapasztalta Jehova jóságát. És Dávid bővében volt ennek.
Izrael elvesztett egy Istentől kapott nagy ajándékot
10. Miért nem hasonlított az ókori Izrael a föld egyik nemzetéhez sem?
10 Amíg Jehova volt az Istenük, addig az ókori Izrael a föld egyetlen nemzetéhez sem hasonlított. Mózes próféta által, mint közbenjáró által Jehova szövetséget kötött Ábrahám, Izsák és Jákob leszármazottaival. Egyetlen más nemzettel sem járt el ily módon. Ezért az ihletett zsoltáros kijelenthette: „Feltárja szavát Jákobnak, előírásait és bírói döntéseit Izraelnek. Nem tett így egyetlen más nemzettel sem; és ami bírói döntéseit illeti, [a nemzetek] nem ismerték azokat. Dicsérjétek Jaht!” (Zsoltárok 147:19, 20).
11. Meddig élvezte Izrael az Istenhez fűződő elismert helyzetét, és hogyan fejezte ki Jézus a kapcsolatukban beállt változást?
11 A természetes Izrael nemzete egészen addig örvendhetett ennek a kedvező kapcsolatnak Istennel, míg el nem vetette Jézus Krisztust mint a Messiást i. sz. 33-ban. Valóban szomorú nap volt Izrael számára, amikor Jézus komoran így kiáltott fel: „Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, mily gyakran akartam egybegyűjteni gyermekeidet, miként a tyúk egybegyűjti csirkéit a szárnyai alá! De ti nem akartátok! Íme, elhagyottá lesz nektek a ti házatok!” (Máté 23:37, 38). Jézus szavai azt jelezték, hogy Izrael nemzete — bár korábban elismerte Jehova — elvesztette Istentől kapott különleges ajándékát. Hogyan lehetséges ez?
12. Kik voltak a ’Jeruzsálem gyermekei’, és mit jelentett volna Jézus számára, hogy összegyűjti őket?
12 A „gyermekek” szó használatával Jézus csak azokra a természetes, körülmetélt zsidókra utalt, akik Jeruzsálemben laktak és az egész zsidó nemzetet képviselték. Jézus számára ’Jeruzsálem gyermekeinek’ egybegyűjtése azt jelentette volna, hogy e „gyermekek” új szövetségbe kerülnek Istennel, amely szövetségnél Jézus maga szolgál mint Közbenjáró Jehova és e természetes zsidók között (Jeremiás 31:31–34). Ez a bűnök megbocsátását eredményezte volna, mivel Isten szeretete ilyen messzire terjedt ki. (Vö. Malakiás 1:2.) Ez valóban nagy ajándék lett volna.
13. Minek az elvesztését eredményezte az, hogy Izrael elvetette Isten Fiát, mégis miért nem csökkent továbbra sem Jehova öröme?
13 Prófétai szavával összhangban Jehova addig várt, ameddig ez ésszerű volt, mielőtt ezt az ajándékot a nem zsidókra is kiterjesztette, hogy ők is részévé váljanak az újszövetségnek. De mivel magának Istennek a Fiát, a Messiást vetették el, a természetes Izrael nemzete elveszítette ezt a nagy ajándékot. Jehova ezért úgy ellensúlyozta Fiának elvetését, hogy ajándékát a zsidó nemzeten kívüli emberekre is kiterjesztette. Ily módon Jehovának mint Nagy Adakozónak az öröme továbbra sem csökkent.
Az adakozás öröme
14. Miért Jézus Krisztus az egész világegyetem legboldogabb teremtménye?
14 Jehova „a boldog Isten” (1Timótheus 1:11). Másoknak adni olyan valami, ami boldoggá teszi őt. Az i. sz. első században ezt mondta egyetlen-nemzett Fia: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35). Ezen alapelvvel összhangban Jézus lett az egész világegyetem Teremtőjének legboldogabb teremtménye. Hogyan? Nos, maga Jehova Isten után Jézus Krisztus adta a legnagyobb ajándékot azzal, hogy életét adta az emberiség javára. Ő valóban ’a boldog Hatalmasság’ (1Timótheus 6:15). Jézus ilyen formán maga mutatott példát abban, amit az adakozás nagyobb boldogságáról mondott.
15. Minek a legjobb példája marad továbbra is Jehova, és hogyan tapasztalhatják az értelmes teremtményei bizonyos mértékben az ő boldogságát?
15 Jézus Krisztuson keresztül Jehova Isten soha nem mulaszt el bőkezű Adakozó lenni valamennyi értelmes teremtménye iránt, és az adakozásban mutatott legjobb példa az övé marad továbbra is. Sőt, mivel Isten örömet talál abban, hogy jó ajándékokat adjon másoknak, ezért a bőkezűség szellemét értelmes földi teremtményei szívébe is elültette. Így személyiségét tükrözve és utánozva ők is tapasztalnak bizonyos fokú boldogságot (1Mózes 1:26; Efézus 5:1). Ezért mondta Jézus a követőinek: „Adakozzatok és nektek is adni fognak. Jó, megnyomott, megrázott és túlcsorduló mértékkel öntenek az öletekbe. Mert amilyen mértékkel mértek, viszonzásul olyannal mérnek nektek is” (Lukács 6:38).
16. Milyen adakozásra utalt Jézus a Lukács 6:38-ban?
16 Jézus kiemelkedő és követésre méltó példát mutatott tanítványainak az adakozás gyakorlásában. Azt mondta, hogy az ilyen adakozás nagyszerű viszonzás azok részéről, akik kaptak. A Lukács 6:38-ban Jézus nem kizárólag anyagi ajándékok adományozására utalt. Nem azt mondta tanítványainak, hogy oly mértékben legyenek adakozók, amely anyagilag tönkreteszi őket. Ő a szellemi értelemben vett adakozás gyakorlására szólította fel tanítványait.
Az örökké tartó boldogság biztosítva van
17. Milyen csodálatos ajándékot adományozott Isten a Tanúinak ezekben az utolsó napokban?
17 Milyen csodálatos ajándékot adományozott Jehova, minden teremtés Feje, a Tanúinak ezekben az utolsó napokban! Királyságának a jó hírét adta nekünk. Nagy kiváltság számunkra, hogy Isten létrejött Királyságának a hirdetői lehetünk, amely uralkodó Fia, Jézus Krisztus kezében van (Máté 24:14; Márk 13:10). Semmihez sem hasonlítható ajándék az, hogy a Legfelségesebb Isten hangos Tanúi lehetünk, s a legjobb módja annak, hogy utánozzuk Istent az adakozás gyakorlásában az, ha másokkal is közöljük a Királyság-üzenetet, még mielőtt a dolgok e gonosz rendszerének vége elérkezne.
18. Mint Jehova Tanúi, mit kell adnunk másoknak?
18 Pál apostol utalt azokra a nehézségekre, amelyeket a Királyság-üzenet másokkal történő közlése közben el kellett viselnie (2Korinthus 11:23–27). Jehova mai Tanúinak szintén nehézségekkel kell szembenézniük és a személyes előnyöket félretéve kell igyekezniük Királyság-reményt nyújtani másoknak. Talán nem érzünk hajlandóságot arra, hogy az emberek ajtóihoz menjünk, különösen akkor, ha félénkek vagyunk. De mint Krisztus követői nem kerülhetjük ki azt a kiváltságot, hogy szellemi dolgokat ajándékozzunk másoknak ’a királyság e jó hírének’ prédikálása által (Máté 24:14). Ugyanazt a magatartást kell tanúsítanunk, amit Jézus tanúsított. A halállal szembenézve így imádkozott: „Atyám . . . nem úgy, ahogy én akarom, hanem ahogy te akarod!” (Máté 26:39). A Királyság jó hírének másokkal történő közlését illetően Jehova szolgáinak Isten akaratát kell tenniük, nem a sajátjukat — amit ő akar, nem pedig azt, amit ők akarnak.
19. Kik az ’örökké tartó hajlékok’ Tulajdonosai, és hogyan lehetünk a barátaik?
19 Az ilyen adakozás igénybe veszi időnket és erőforrásainkat, de mivel istenfélő adakozók vagyunk, bizonyosak lehetünk abban, hogy boldogságunk örökké tartó lesz. S vajon miért? Mert Jézus ezt mondta: „Szerezzetek magatoknak barátokat az igazságtalan gazdagság által [„világi gazdagság”, New International Version], hogy amikor az elfogy, befogadjanak titeket az örökké tartó hajlékokba” (Lukács 16:9). Ez azt tűzi ki számunkra célul, hogy az ’igazságtalan gazdagságot’ arra használjuk fel, hogy általa ’az örökké tartó hajlékok’ Tulajdonosainak barátaivá legyünk. Mivel a Teremtőé, Jehováé minden, elsőszülött Fia mint Örökös osztozik minden dolog tulajdonjogában (Zsoltárok 50:10–12; Zsidók 1:1, 2). S hogy a barátaikká lehessünk, ehhez úgy kell felhasználnunk javainkat, ahogyan azt ők helyesnek látják. Ez azt is magába foglalja, hogy helyes nézőpontot alakítunk ki az anyagi dolgok használatát illetően, hogy ezzel mások javát szolgáljuk. (Vö. Máté 6:3, 4; 2Korinthus 9:7.) Helyes módon használhatjuk fel pénzünket, hogy megszilárdítsuk a Jehova Istenhez és Jézus Krisztushoz fűződő barátságunkat. Ezt például azáltal tehetjük meg, ha jókedvűen használjuk fel azt, amink van a valóban szükséget szenvedő emberek megsegítésére, és erőnket a továbbiakban még inkább Isten Királyságának érdekében használjuk (Példabeszédek 19:17; Máté 6:33).
20. a) Miért vezethet be minket Jehova és Jézus az ’örökké tartó hajlékokba’, és hol vannak ezek a helyek? b) Milyen kiváltságot mondhatunk a magunkénak egy örökkévalóságon át?
20 Mivel halhatatlanok, Jehova Isten és Jézus Krisztus örök Barátaink lehetnek, és bevezethetnek bennünket az ’örökké tartó hajlékokba’. Akár az égben legyenek ezek a ’hajlékok’ a szent angyalokkal, akár e földön a helyreállított Paradicsomban (Lukács 23:43). Isten szerető ajándéka, Jézus Krisztus mindezt lehetővé tette (János 3:16). S Jehova Isten arra használja fel majd Jézust, hogy az ő páratlan boldogságára továbbra is adakozzon az összes teremtményének. Egy örökkévalóságon át élvezhetjük az adakozás kiváltságát Jehova Isten egyetemes szuverenitása és az ő egyetlen-nemzett Fia, a mi Urunk és Szabadítónk, Jézus Krisztus királysága alatt. Ez örökké tartó boldogságot eredményez majd minden istenfélő adakozónak.
Emlékszel rá?
□ Mit követelt meg a maga részéről Isten legnagyobb ajándéka?
□ Milyen küldetés elvégzésére küldte Isten az ő Fiát?
□ Ki az egész világegyetem legboldogabb teremtménye, és miért?
□ Mi módon örvendhetnek örökké tartó boldogságnak az istenfélő adakozók?
[Kép a 10. oldalon]
Vajon úgy értékeled Isten ajándékát, az ő Fiát, mint váltságáldozatot?
[Képek a 12. oldalon]
Isten Királyságát keresed-e először azáltal, hogy prédikálod a Jóhírt és erőforrásaiddal támogatod ezt a munkát?