’Sóvárogva várakozunk’
„A teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését [kinyilatkozását, »NW«]” (RÓMA 8:19).
1. Mi a hasonlóság a mai keresztények és az első századi keresztények helyzetében?
AZ IGAZ keresztények helyzete napjainkban az első századi keresztények helyzetére emlékeztet minket. Egy prófécia segített Jehova akkori szolgáinak felismerni, hogy mikor kell megjelennie a Messiásnak (Dániel 9:24–26). Ugyanaz a prófécia megjövendölte Jeruzsálem pusztulását is, de nem voltak benne olyan részletek, amelyek által a keresztények tudták volna előre, hogy mikor következik be ennek a városnak a pusztulása (Dániel 9:26b, 27). Ehhez hasonlóan egy prófécia gondviselésszerűen segített a Biblia XIX. századi őszinte tanulmányozóinak, hogy már várják az eseményeket. Összekötve a Dániel 4:22-ben lévő „hét időt” a „pogányok idejével”, arra számítottak, hogy Krisztus 1914-ben kapja meg a Királyság-hatalmat (Lukács 21:24; Ezékiel 21:25–27). Dániel könyvében sok prófécia van, de ezek közül egy sem teszi lehetővé, hogy a Biblia mostani tanulmányozói pontosan kiszámíthassák, mikor pusztul el a dolgok egész sátáni rendszere (Dániel 2:31–44; 8:23–25; 11:36, 44, 45). De ez hamarosan meg fog történni, mivel „a végső időben” élünk (Dániel 12:4).a
Éberség Krisztus jelenléte alatt
2., 3. a) Mi a legfőbb bizonyítéka annak, hogy Krisztus királyi hatalomban való jelenléte alatt élünk? b) Mi mutatja, hogy a keresztényeknek állandóan virrasztva kell várakozniuk Jézus Krisztus jelenléte alatt?
2 Igaz, egy prófécia miatt a keresztények már várakoztak, mielőtt Krisztust Királyság-hatalommal ruházták fel 1914-ben. De a „jel”, melyet Krisztus a jelenlétéről és a dolgok rendszerének befejezéséről adott, eseményeket jelzett. S ezek közül a legtöbb azután vált láthatóvá, hogy megkezdődött a jelenléte. Ezek az események — a háborúk, élelmiszerhiányok, földrengések, járványok, megnövekedett törvénytelenség, a keresztények üldözése és a Királyság jó hírének az egész világra kiterjedő prédikálása — a fő bizonyítékai annak, hogy most Krisztus királyi hatalomban való jelenléte alatt élünk (Máté 24:3–14; Lukács 21:10, 11).
3 De a lényege Jézus búcsúintelmének, melyet a tanítványainak mondott, ez volt: „Állandóan figyeljetek, maradjatok ébren . . . kitartóan virrasszatok!” (Márk 13:33, 37, NW; Lukács 21:36). Ha figyelmesen olvassuk a szövegkörnyezetét ezeknek a figyelmeztetéseknek, amelyek éberségre intenek, kiderül, hogy Krisztus elsősorban nem arról beszélt, hogy a jelenléte kezdetének a jelét fürkésszük, hanem inkább azt parancsolta igaz tanítványainak, hogy maradjanak éberek a jelenléte alatt. Mit kellett állandóan virrasztva várniuk az igaz keresztényeknek?
4. Milyen célt szolgál a jel, melyet Jézus adott?
4 Jézus a nagyszerű próféciáját a következő kérdésre adta válaszként: „mikor lesznek meg ezek [a dolgok zsidó rendszerének a pusztulásához vezető események], és mi lesz a jele a jelenlétednek és a dolgok rendszere befejezésének?” (Máté 24:3, NW). A megjövendölt jel nemcsak arra szolgált, hogy Krisztus jelenlétét azonosítsa, hanem hogy azokat az eseményeket is, amelyek a dolgok jelenlegi gonosz rendszerének a végéhez vezetnek.
5. Hogyan mutatott rá Jézus, hogy szellemileg jelen lesz ugyan, de még ’el fog jönni’?
5 Jézus rámutatott, hogy „jelenléte” (görögül pa·rou·sziʹa) alatt hatalomban és dicsőségben jön el. Ezzel az ’eljövetellel’ kapcsolatban (ez a görög erʹkho·mai szó különböző formáinak a visszaadása) kijelentette: „akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár: Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van [Krisztus], az ajtó előtt. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok . . . legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia” (Máté 24:30, 32, 33, 42, 44).
Miért jön el Jézus Krisztus?
6. Hogyan következik be „nagy Babilon” pusztulása?
6 Bár Jézus Krisztus 1914 óta jelen van királyként, még meg kell ítélnie a rendszereket és az embereket egyénenként, mielőtt végrehajtja az ítéletet azokon, akiket gonosznak talál. (Vesd össze: 2Korinthus 5:10.) Jehova hamarosan a politikai uralkodók elméjébe fogja ültetni, hogy pusztítsák el „nagy Babilont”, a hamis vallás világbirodalmát (Jelenések 17:4, 5, 16, 17). Pál apostol kifejezetten arról beszélt, hogy Jézus Krisztus el fogja pusztítani „a törvénytelenség emberét” — a kereszténység hitehagyott papságát, „nagy Babilon” kiemelkedő részét. Pál ezt írta: „Akkor kinyilatkozik majd a törvénnyel szembehelyezkedő, akit az Úr Jézus eltávolít szájának szellemével és megsemmisít jelenlétének megnyilvánulásakor” (2Thessalonika 2:3, 8, NW).
7. Milyen ítéletet fog hozni az embernek Fia, amikor eljön dicsőségében?
7 Krisztus a közeljövőben megítéli a nemzetekből való embereket annak alapján, hogy miként cselekedtek a még földön élő testvéreivel. Ezt olvashatjuk: „Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja . . . a király, azt mondja majd nékik [a juhoknak]: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel ez én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg . . . És ezek [a kecskék] elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre” (Máté 25:31–46).
8. Hogyan írja le Pál azt, hogy Krisztus eljön végrehajtani az ítéletet az istentelenek felett?
8 Amint azt a juhokról és kecskékről szóló példázat mutatja, Jézus minden istentelenen végrehajtja végső ítéletét. Pál a következőkről biztosította szenvedő hívőtársait: „nyugodalommal mivelünk együtt, a mikor megjelenik [kinyilatkozik, NW] az Úr Jézus az égből az ő hatalmának angyalaival. Tűznek lángjában, ki bosszút áll azokon, a kik nem ismerik az Istent, és a kik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangyéliomának. A kik meg fognak lakolni örök veszedelemmel az Úr ábrázatától, és az ő hatalmának dicsőségétől, a mikor eljő majd, hogy megdicsőíttessék az ő szenteiben” (2Thessalonika 1:7–10). Hát ne gyakoroljunk hitet, és ne várjuk állandóan virrasztva és sóvárogva Krisztus eljövetelét, amikor ilyen izgalmas események várnak ránk?
Sóvárogva várjuk Krisztus kinyilatkozását
9., 10. Miért várnak sóvárogva a még földön lévő felkentek Jézus Krisztus kinyilatkozására?
9 ’Az Úr Jézus kinyilatkozása az égből’ nemcsak azért lesz, hogy pusztulást hozzon a gonoszokra, hanem azért is, hogy megjutalmazza az igazságosokat. Krisztusnak a még földön lévő felkent testvérei még szenvedhetnek Krisztus kinyilatkozása előtt, de örvendenek dicsőséges égi reménységüknek. Péter apostol ezt írta a felkent keresztényeknek: „a mennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor [kinyilatkozásakor, NW] is vígadozva örvendezhessetek” (1Péter 4:13).
10 A felkentek elhatározták, hogy hűségesek maradnak, amíg csak Krisztus ’egybe nem gyűjti őket’, hogy ’kipróbált hitük’ „dícséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor [kinyilatkozásakor, NW]” (2Thessalonika 2:1; 1Péter 1:7). Az ilyen hűséges, szellem által nemzett keresztényekről el lehet mondani: „megerősíttetett ti bennetek a Krisztus felől való bizonyságtétel. Úgy, hogy semmi kegyelmi ajándék nélkül nem szűkölködtök, [sóvárogva, NW] várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak megjelenését [kinyilatkozását, NW]” (1Korinthus 1:6, 7).
11. Mit tesznek a felkent keresztények, miközben várják Jézus Krisztus kinyilatkozását?
11 A felkent maradék osztozik Pál érzéseiben, aki ezt írta: „azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik [ki fog nyilatkozni rajtunk, NW]” (Róma 8:18). Hitüket nem kell számítgatásokkal támogatni. Állandóan elfoglaltak Jehova szolgálatában, nagyszerű példát mutatva ezáltal társaiknak, a „más juhoknak” (János 10:16). Ezek a felkentek tudják, hogy ennek a gonosz rendszernek a vége közel van, és megfogadják Péter figyelmeztetését: „felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, a melyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen [kinyilatkozásakor, NW]” (1Péter 1:13).
„A teremtett világ sóvárogva várja”
12., 13. Hogyan ’vettetett hiábavalóság alá’ az emberi teremtés, és mire vágynak a más juhok?
12 Vajon a más juhoknak is van valami, amit sóvárogva várhatnak? Kétségtelenül van. Pál, miután azok dicsőséges reményéről beszélt, akiket Jehova szellem által nemzett „fiaivá” fogadott, és „örököstársai . . . Krisztusnak” az égi Királyságban, ezt mondta: „a teremtett világ [teremtés, NW] sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését [kinyilatkozását, NW]. Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette. Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára” (Róma 8:14–21; 2Timótheus 2:10–12).
13 Ádám bűne miatt mindegyik leszármazottja „hiábavalóság alá vettetett”, mivel a bűn és a halál rabjaként született. Nem tudják megszabadítani magukat ettől a rabságtól (Zsoltárok 49:8; Róma 5:12, 21). Ó, mennyire vágynak a más juhok arra, hogy ’megszabaduljanak a rothadandóság rabságától’! De azelőtt még meg kell történniük bizonyos dolgoknak Jehova idejei és időszakai szerint.
14. Mit foglal majd magában ’az Isten fiainak kinyilatkozása’, és hogyan eredményezi majd, hogy az emberiség „megszabadul a rothadandóság rabságától”?
14 „Isten fiai” felkent maradékának kell először ’kinyilatkoznia’. Mit foglal ez magában? Az Istennek megfelelő időben nyilvánvalóvá fog válni a más juhok előtt, hogy a felkenteknek megvolt a végső ’megpecsételésük’, és dicsőségre kerültek, hogy uralkodjanak Krisztussal (Jelenések 7:2–4). „Isten fiai” közül a feltámadottak is ’kinyilatkoznak’, amikor részt vesznek Krisztussal a dolgok sátáni gonosz rendszerének az elpusztításában (Jelenések 2:26, 27; 19:14, 15). Majd Krisztus ezeréves uralma alatt még inkább ’kinyilatkoznak’ mint közvetítő csatornaként működő papok, hogy Jézus váltságáldozatának az áldásaiban részesítsék az emberi „teremtést”. Ennek az lesz az eredménye, hogy az emberiség „megszabadul a rothadandóság rabságától”, és végül „az Isten fiai dicsőségének szabadságára” jut (Róma 8:21; Jelenések 20:5; 22:1, 2). Mivel ilyen nagyszerűek a kilátások, nem csoda, ha ’sóvárogva várják’ a más juhok „az Isten fiainak megjelenését [kinyilatkozását, NW]”! (Róma 8:19).
Jehova türelme megmentést jelent
15. Mit ne felejtsünk el sohasem azt illetően, ahogyan Jehova az eseményeket időzíti?
15 Jehova a nagy Időzítő. Tökéletesnek fog bizonyulni az, ahogyan időzíti az eseményeket. Úgy tűnik, a dolgok talán nem mindig alakulnak úgy, ahogyan mi várnánk. De teljes mértékben hihetünk abban, hogy Isten minden ígérete be fog teljesedni (Józsué 23:14). Isten talán engedi, hogy tovább tartsanak bizonyos események, mint sokan várnák. De igyekezzünk megérteni Isten útjait, és adózzunk csodálattal a bölcsességének. Pál ezt írta: „Óh Isten gazdagságának, bölcseségének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az ő útai! Mert kicsoda ismerte meg az Úr értelmét? vagy kicsoda volt néki tanácsosa?” (Róma 11:33, 34).
16. Kinek fog a javára válni, hogy Jehova türelmes?
16 Péter ezt írta: „szeretteim, ezeket várván [a régi egek és föld elpusztítását és azt, hogy felváltsák őket Isten megígért új egei és földje], igyekezzetek, hogy [végül, »NW«] szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben. És a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok.” Jehova türelme által még milliók kapnak lehetőséget arra, hogy megmeneküljenek „Jehova napján” (NW), amely váratlanul jön el, „mint éjjeli tolvaj” (2Péter 3:9–15). Türelme azt is lehetővé teszi mindegyikünknek, hogy ’félve és rettegve munkáljuk ki megmenekülésünket’ (Filippi 2:12, Csia fordítás). Jézus azt mondta, hogy ’vigyáznunk kell magunkra’, és ’ébernek kell lennünk’, ha szeretnénk kegyet találni, és szeretnénk sikeresen ’megállni az Emberfia előtt’, amikor ítélkezni jön (Lukács 21:34–36, Újfordítású revideált Biblia; Máté 25:31–33).
Továbbra is várjunk kitartással
17. Pál apostol mely szavait szívleljük meg?
17 Pál arra buzdította szellemi testvéreit, hogy ’ne a láthatókra nézzenek, hanem a láthatatlanokra’ (2Korinthus 4:16–18). Azt szerette volna, ha semmi sem homályosítaná el szemüket, és látnák, hogy égi jutalom várja őket. Akár felkent keresztények vagyunk, akár a más juhokhoz tartozunk, tartsuk szem előtt továbbra is az elénk helyezett csodálatos reménységet, és ne adjuk fel. Továbbra is ’várjunk kitartással’, bebizonyítva, hogy „mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk” (Róma 8:25, Vida fordítás; Zsidók 10:39).
18. Miért hagyhatjuk nyugodtan, hogy Jehova kezében legyenek az idők és időszakok?
18 Nyugodtan hagyhatjuk, hogy Jehova kezében legyenek az idők és időszakok. Ígéreteinek a teljesedése „nem késik el” az ő időterve szerint (Habakuk 2:3, Izr. Magyar Irodalmi Társulat fordítása). Addig is még nagyobb jelentősége van számunkra Pál figyelmeztetésének, melyet Timótheusnak adott. Ezt mondta: „Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, a ki ítélni fog élőket és holtakat az ő eljövetelekor és az ő országában. Hirdesd az ígét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben [időszakban, NW] . . . az evangyélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd” (2Timótheus 4:1–5).
19. Minek van még itt az ideje, hogy mit tegyen Jehova népe, és miért?
19 Életek forognak kockán — a mienk és felebarátaink élete. Pál ezt írta: „Gondot viselj magadról és a tudományról; maradj meg azokban; mert ezt cselekedvén, mind magadat megtartod, mind a te hallgatóidat” (1Timótheus 4:16). Nagyon kevés ideje van már a dolgok e gonosz rendszerének. Miközben sóvárogva várjuk a ránk váró izgalmas eseményeket, legyünk egyre inkább tudatában, hogy Jehova szerint még mindig itt van az ideje és időszaka annak, hogy népe a Királyság jó hírét prédikálja. Ezt a munkát az ő megelégedéséig kell végeznünk, „és akkor jő el a vég” — mondta Jézus (Máté 24:14).
[Lábjegyzet]
a Lásd az Ismeret, amely örök élethez vezet című könyv 10. és 11. fejezetét; megjelent a Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. kiadásában.
Ismétlésül
◻ A számítgatásokat illetően mennyiben hasonló a helyzetünk az első századi keresztényekéhez?
◻ Miért kell a keresztényeknek ’kitartóan virrasztaniuk’ még Krisztus jelenléte alatt is?
◻ Miért várja az emberi teremtés sóvárogva ’az Isten fiainak a kinyilatkozását’?
◻ Miért hagyhatjuk nyugodtan, hogy Jehova kezében legyenek az idők és időszakok?
[Kép a 17. oldalon]
A keresztényeknek ébernek kell maradniuk, várva Krisztus eljövetelét
[Kép a 18. oldalon]
A felkent maradék nem számítgatásokra alapozza a hitét, hanem állandóan elfoglalt Jehova szolgálatában