-
Lukács: Magyarázó jegyzetek – 24. fejezetSzentírás – Új világ fordítás (magyarázó jegyzetekkel)
-
-
hódoltak neki: Vagy: „meghajoltak előtte”; „földre borultak előtte”; „tisztelettel adóztak neki”. Amikor a pro·szkü·neʹó görög ige egy isten vagy istenség imádatára utal, akkor „imád”-nak van fordítva (Mt 4:10; Lk 4:8). Ebben a szövegkörnyezetben viszont a tanítványok azt ismerték el, hogy a feltámasztott Jézus Isten képviselője. Hódoltak neki, de nem mint Istennek vagy egy istenségnek, hanem mint „Isten Fiának”, a megjövendölt Emberfiának, a Messiásnak, akinek Istentől kapott hatalma van (Lk 1:35; Mt 16:13–16; Jn 9:35–38). Ez hasonló volt ahhoz, mint amikor a Héber iratok szereplői meghajoltak, ha egy prófétával, királlyal vagy Isten egy másik képviselőjével találkoztak (1Sá 25:23, 24; 2Sá 14:4; 1Ki 1:16; 2Ki 4:36, 37). Jézusnak sokszor azért hódoltak, hogy kifejezzék a hálájukat egy Istentől jövő kinyilatkoztatásért, vagy mert felismerték, hogy Jézust Isten támogatja, ahogy ezt korábbi példák is mutatják (Mt 14:32, 33; 28:5–10, 16–18; Jn 9:35, 38; lásd még a Mt 2:2; 8:2; 14:33; 15:25-höz tartozó magyarázó jegyzeteket).
hódoltak neki, és: Egyes kéziratokban nem szerepelnek ezek a szavak, ám sok korai hiteles kéziratban igen. (Lásd az A3-as függ.-et.)
-