Előadóként arra kell törekedned, hogy az előadásod a Szentírásra épüljön (Ján 7:16). Mit jelent ez? Először is, semmi se kapjon nagyobb hangsúlyt, mint maguk a bibliaversek – se a megtörtént esetek, se a szemléltetések, se az előadásmódod. Másodszor, tartsd észben, hogy nem ugyanaz felolvasni jó pár bibliaverset, mint tanítani a Bibliából. Ha túl sok verset olvasol fel, valószínűleg csak azt éred el, hogy a hallgatóid egyikre sem fognak emlékezni. Ezért gondosan válaszd ki, hogy melyeket használod fel, és ne sajnáld rá az időt, hogy felolvasd, megmagyarázd és szemléltesd őket, illetve hogy rámutass az alkalmazásukra (Neh 8:8). Próbáld megérteni, hogy milyen összefüggés van a vázlatpontok és a bibliaversek közt. És ami a legfontosabb, kérd Jehovát, hogy segítsen neked ügyesen közvetíteni a Szavában található értékes tanítást (Ezsd 7:10). w17.09 26. o., 11–12. bek.

Jehova népe i. e. 537-ben, 70 hosszú év után kiszabadult a babiloni fogságból, ami nagy örvendezésre adott okot. Lelkesen nekiláttak az igaz imádat helyreállításának Jeruzsálemben. I. e. 536-ban lefektették a templom alapját. De a következő tizenhat évben semmit sem haladtak a templom építésével. Jehova népét emlékeztetni kellett rá, hogy térjenek vissza Istenükhöz, és ne a maguk dolgait tartsák a legfontosabbnak. Isten i. e. 520-ban elküldte Zakariás prófétát, hogy emlékeztesse a népét, hogy elsősorban miért szabadította ki őket. Zakariás nevének az a jelentése, hogy ’Jehova megemlékezett’, és már erről is eszükbe juthatott egy fontos tény. Bár ők megfeledkeztek Jehova megmentő tetteiről, ő nem feledkezett meg a népéről (Zak 1:3, 4). Kedvesen megígérte, hogy segít nekik a tiszta imádat helyreállításában, de közben arra is figyelmeztette őket, hogy nem tűri el a félszívű imádatot. w17.10 21–22. o., 2–3. bek.

Mentálhigiénés szakemberek szerint, ha valaki könyörületesen bánik másokkal, az jót tesz a közérzetének, az egészségének és a kapcsolatainak. Ha enyhítesz mások szenvedésén, akkor boldogabb és derűlátóbb leszel, és kevésbé lesz valószínű, hogy magányosnak érzed magad, vagy hogy negatív gondolatok felett időzöl. Igen, neked is a javadra válik, ha könyörületes vagy. Nekünk, keresztényeknek azért is jó, ha igyekszünk másoknak segíteni, mert nyugodt lesz a lelkiismeretünk, hiszen tudjuk, hogy megfelelünk Isten elvárásainak. Jobb szülőkké, házastársakká és barátokká válunk. És akik készségesen odafigyelnek másokra, számíthatnak rá, hogy őket is támogatják majd, amikor szükségük lesz rá (Máté 5:7; Luk 6:38). Ám elsősorban nem azért igyekszünk könyörületesnek lenni, mert ez a javunkra válik. Inkább arra vágyunk, hogy utánozzuk és dicsőítsük a szeretet és könyörület forrását, Jehova Istent (Péld 14:31). w17.09 12. o., 16–17. bek.