⁵ „Krisztus szolgái ők [az ellenfelei]? Balgatagul felelek: én még kiemelkedőbb módon az vagyok; sokkal több fáradságos munkával, sokkal több börtönnel, mértéken felüli verésekkel, gyakran közel a halálhoz.

’Sokkal több fáradságos munkával és börtönnel’

7. a) Mit jelent Pál ’sokkal több fáradságos munkája’? b) Pálnak az efezusi „vénekhez” intézett szavai szerint hogyan végezte munkáját az apostol? c) Mi sarkallta Pált erőteljes, kemény munkára a jó hír és a Királyság érdekében?

⁷ Sokkal több fáradságos munkával: Mint a „jó hír” hirdetője, Pál „sokkal keményebben dolgozott”, mint ellenfelei (2Korinthus 11:23; Today’s English Version). Természetesen hosszabb időt töltött a prédikálásban és gyakran nagyon nehéz területen. Például Efezusban, ahol Artemis pogány istennőt imádták az emberek és ahol Pál a csőcselék támadásának esett áldozatul, a szolgálat érdekében és a hívőtársai érdekében kifejtett erőfeszítései igen kimerítőek, néha szívet tépőek voltak. De nagyszerű szellemi gyümölcsöket hoztak. Később joggal mondhatta az efezusi gyülekezet véneinek. „Nem tartózkodtam attól, hogy elmondjam nektek mindazt, ami a hasznotokra volt, sem attól, hogy tanítsalak titeket nyilvánosan és házanként. Hanem alaposan tanúskodtam mind zsidóknak, mind görögöknek az Isten iránti bűnbánatról és az Úr Jézus Krisztusba vetett hitről” (Cselekedetek 20:17, 20, 31; 19:1–4). Mielőtt ezek a vének keresztényekké lettek, Pál apostol a krisztusi hit alapvető igazságaira tanította őket a házankénti prédikálás során. Jehova Szavának és szent szellemének működése indította, sarkallta Pált arra, hogy erőteljesen terjessze a jó hírt és előmozdítsa a Királyság érdekeit (Ésaiás 61:1, 2; Róma 10:8–10). Ezzel az életerős tevékenységgel Pál kitűnő példát mutatott a huszadik századi keresztényeknek.

8. a) Miért mondhatta Pál, hogy „sokkal több börtönnel”, mint a „nagyon nagy apostolok”? b) Kétségkívül miben talált vigaszt Pál és Silas, mialatt börtönben sínylődött Filippiben, és mit tettek, amikor egy földrengés kiszabadította őket? c) Milyen buzdítást meríthetünk Pál filippibeli börténélményeiből?

⁸ Sokkal több börtönnel: Római Kelemen, aki i. sz. első századunk vége fel írt, elmondja, hogy Pált hét alkalommal börtönözték be. Mielőtt a második levelét megírta a korinthusi keresztényeknek, már többször volt börtönben, mint a „nagyon nagy apostolok”. Az Apostolok Cselekedetei könyv beszámol egy ilyen börtönbe vetésről: ez a macedoniai Filippi városában történt. Pál és Silas nyilván örömmel fogadta a szenvedést az „igazságosságért”, mert a börtönben mindketten Istenhez imádkoztak és énekkel dicsőítették őt. Vigaszt merítettek abból, hogy az Írásokon elmélkedtek, s az a tudat is vigasztalta őket, hogy Isten meghallgatta imáikat és válaszolt azokra (Zsoltárok 65:2; Károli: 65:3; 119:52). Amikor földrengés következtében kiszabadultak, nem siettek el a helyszínről, hanem „hirdették neki [a börtönőrnek] Jehova szavát, és mindazoknak, akik a házában voltak”. Vajon milyen eredménnyel? Nos, a börtönőr és háznépe mindannyian keresztényekké lettek! (Cselekedetek 16:16–40). Ez az elbeszélés valóban nagy buzdítást jelent Jehova mai bebörtönzött tanúi számára, hogy istenfélő örömmel fogadják el az üldözést, imádkozzanak, elmélkedjenek Isten Szaván, és bátran beszéljenek róla! (Cselekedetek 4:29–31).

Rettenthetetlen marad a verések után, sőt a halál árnyékában is

9. Mit jelentenek ezek a szavak: „Mértéken felüli verésekkel”?

⁹ Mértéken felüli verésekkel: Pált mértéken felül megverték. Azt is elmondja, hogy gyakran volt a „halál kapujában” (23. vers, The Twentieth Century New Testament). Ez arra mutat, hogy bizonyos verések alatt oly hatalmas ütéseket kapott, hogy gyakorlatilag halálra verték.

10. a) Hogyan tapasztalta Pál, hogy „gyakran” volt „közel a halálhoz”? b) Mi támogatta az apostolt, amikor a „halál kapujában” volt?

¹⁰ Gyakran közel a halálhoz: Ez nem vonatkozik kizárólag a verésekre. Ugyanabban a levélben Pál korábban azt mondja: „Mindenhol állhatatosan elszenvedjük testünkben a Jézusnak osztályrészül jutó halált hozó bánásmódot” (2Korinthus 4:10, 11). Az apostol többször forgott halálveszedelemben: Damaszkuszban, a pizidiai Antiochiában, Ikoniumban, Lisztrában, Thessalonikában, és Bereában (Cselekedetek 9:23–25; 13:49–51; 14:1–6, 19, 20; 17:1, 5–9, 13, 14). Tulajdonképpen a római játékok halálos veszélyének is ki volt téve, hiszen utalt arra, hogy ’küzdött a vadállatokkal Efezusban’ (1Korinthus 15:32; vö. Cselekedetek 19:23–41; 2Korinthus 1:8–11). Mivel oly gyakran forgott veszélyben az élete, az apostol joggal mondhatta: „Naponként szembenézek a halállal” (1Korinthus 15:31). Nem kétséges, hogy Jehova szent szelleme és Pálnak Isten drága ígéreteibe vetett hite volt az, ami erőt adott az apostolnak, amikor oly gyakran volt a „halál kapujában” (2Korinthus 1:20–22).