1Mózes

47 József el is ment, és hírt vitt a fáraónak, ezt mondva:+ „Apám és testvéreim nyájaikkal, csordáikkal és mindenükkel, amijük van, megjöttek Kánaán földjéről, és most Gósen földjén+ vannak.” 2 És magával vitt a testvérei közül ötöt, hogy bemutassa őket a fáraónak.+

3 A fáraó pedig megkérdezte a testvéreitől: „Mi a foglalkozásotok?”+ Erre ők így feleltek a fáraónak: „Szolgáid juhpásztorok,+ mi is, és az ősatyáink is.”+ 4 Utána ezt mondták a fáraónak: „Azért jöttünk erre a földre, hogy jövevényként lakjunk itt,+ mert nincs legelő szolgáid nyájának,+ ugyanis súlyos az éhínség Kánaán földjén.+ Most pedig kérünk téged, hadd lakjanak szolgáid Gósen földjén.”+ 5 A fáraó ekkor ezt mondta Józsefnek: „Apád és testvéreid jöttek el hozzád. 6 Egyiptom földje a rendelkezésedre áll.+ Az ország legjobb részében telepítsd le apádat és testvéreidet.+ Lakjanak Gósen földjén,+ és ha tudod, hogy vannak közöttük bátor férfiak,+ nevezd ki őket az én jószágaim fölé.”+

7 József ezután bevitte az apját, Jákobot, bemutatta a fáraónak, és Jákob megáldotta+ a fáraót. 8 A fáraó ekkor megkérdezte Jákobot: „Mennyit tesznek ki életéveidnek napjai?” 9 Jákob erre így felelt a fáraónak: „Jövevényként élt esztendeimnek a száma százharminc év.+ Kevesek és nyomorúságosak voltak az én életéveimnek napjai,+ és nem érték el atyáim életéveinek napjait, ameddig ők éltek jövevényként.”+ 10 Jákob ezután megáldotta a fáraót, és kiment a fáraó elől.+

11 József tehát letelepítette apját és testvéreit, és birtokot adott nekik Egyiptom földjén, az ország legjobb részén, a Rameszesz földjén,+ ahogy a fáraó parancsolta. 12 És József ellátta apját, testvéreit, és apjának egész háznépét kenyérrel,+ a kicsinyeik száma szerint.+

13 És nem volt már kenyér az egész országban, mert nagyon súlyos volt az éhínség;+ és elalélt Egyiptom földje meg Kánaán földje az éhínség miatt.+ 14 József pedig összeszedett minden pénzt, ami Egyiptom földjén és Kánaán földjén található a gabonáért, amit az emberek vettek;+ és József a fáraó házába vitte a pénzt. 15 Idővel Egyiptom földjének és Kánaán földjének a pénze elfogyott, és minden egyiptomi ember Józsefhez ment, ezt mondva: „Adj nekünk kenyeret!+ Miért haljunk meg teelőtted, csak azért, mert elfogyott a pénz?”+ 16 József pedig ezt mondta: „Adjátok ide jószágaitokat, és én kenyeret adok nektek jószágaitokért cserébe, ha már nincs pénz.” 17 Ők pedig elvitték Józsefnek a jószágaikat; és József továbbra is adott nekik kenyeret a lovaikért, a nyájakban lévő jószágokért és a csordákban lévő jószágokért, valamint a szamarakért,+ és ellátta őket kenyérrel abban az évben minden jószágukért.

18 Szép lassan véget ért az az év, és jöttek hozzá a következő évben, ezt mondva neki: „Nem titkolhatjuk el az én uram elől, de a pénzt és a háziállatainkat már az én uramnak adtuk.+ Nem maradt egyebünk, uram, csak a testünk és a földünk.+ 19 Miért vesszünk el a szemed láttára mind magunk,+ mind pedig a földünk? Vegyél meg minket és a földünket kenyérért,+ és mi a földünkkel együtt a fáraó rabszolgái leszünk, és adj nekünk magot, hogy éljünk, s ne haljunk meg, és a földünk se váljon pusztává.”+ 20 József tehát megvette az egyiptomiak minden földjét a fáraónak,+ mivel az egyiptomiak mind eladták szántóföldjeiket, mert igencsak szorongatta őket az éhínség; és a föld a fáraóé lett.

21 A népet pedig városokba telepítette, Egyiptom területének egyik szélétől a másik széléig.+ 22 Csak a papok földjét nem vette meg,+ mert a papokat a fáraó látta el, és abból az ellátásból éltek, amit a fáraó adott nekik.+ Ezért nem adták el a földjüket.+ 23 József ekkor ezt mondta a népnek: „Íme, ma megvettelek titeket és a földeteket a fáraónak. Itt van számotokra a mag, vessétek be vele a földet.+ 24 Amikor termés lesz belőle,+ egyötödöt adjatok a fáraónak,+ négy rész pedig a tiétek lesz, hogy magot vessetek a földbe, és élelmetek legyen nektek és háznépeteknek, és legyen ennivalója kicsinyeiteknek.”+ 25 Ők pedig ezt mondták: „Megmentetted az életünket.+ Csak találjunk kegyet az én uram szemében, és mi a fáraó rabszolgái leszünk!”+ 26 És József azt a mai napig is érvényes rendeletet hozta Egyiptom földbirtokaira vonatkozólag, hogy egyötöd a fáraóé. Csak a papok mint különálló csoport földje nem lett a fáraóé.+

27 És Izrael Egyiptom földjén lakott, a Gósen földjén;+ ott letelepedtek, termékenyek voltak, és nagyon megsokasodtak.+ 28 Jákob tizenhét évet élt Egyiptom földjén, Jákob életéveinek napjai tehát száznegyvenhét évet tettek ki.+

29 Amikor közeledett Izrael halálának a napja,+ hívatta fiát, Józsefet, és ezt mondta neki: „Ha most kegyet találtam szemedben, akkor kérlek, tedd kezedet a combom alá,+ és bánj velem szerető-kedvességgel és hűséggel.+ (Kérlek, ne Egyiptomban temess el!+) 30 Atyáim mellé kell feküdnöm,+ vigyél ki engem Egyiptomból, és az ő sírjukba temess el.”+ Ő erre így felelt: „Én a te szavad szerint cselekszem.” 31 Ekkor Jákob azt mondta: „Esküdj meg nekem!” Ő pedig megesküdött neki.+ Izrael ekkor leborult az ágy fejére.+