Prédikátor

5 Ügyelj a járásodra,+ ha az igaz Isten házába mész; jobb, ha valaki azért közeledik, hogy halljon valamit,+ mintha áldozna bolondok módjára,+ mivel azok nincsenek tudatában annak, hogy rosszat tesznek.+

2 Ne hirtelenkedj száddal, és szíved+ ne siessen szólni az igaz Isten előtt.+ Mert az igaz Isten az egekben van,+ te pedig a földön. Ezért legyél kevés beszédű.+ 3 Hisz álom jön a sok foglalatosság miatt,+ és bolond beszéd a szavak sokasága miatt.+ 4 Ha fogadalmat teszel Istennek, ne halogasd megadni,+ mert senki sem leli gyönyörűségét az ostobákban+. Amit fogadsz, azt add is meg.+ 5 Jobb, ha nem fogadsz,+ mintha fogadsz, és nem teljesíted.+ 6 Ne hagyd, hogy szád bűnbe vigye testedet,+ és ne mondd az angyal+ előtt, hogy ez tévedés volt.+ Miért gerjedjen haragra az igaz Isten beszéded miatt, és tegye tönkre kezed munkáját? + 7 Hisz a sok foglalatosság miatt álmok jönnek,+ és amiatt bőven vannak hiábavalóságok meg szavak is. Ezért féld az igaz Istent.+

8 Ha látod, hogy elnyomják a szegényt, és hogy erőszakkal elferdítik az ítéletet+ és az igazságosságot a tartományban, ne csodálkozz azon,+ mert figyel az, aki fölötte áll a magas rangúnak, és vannak, akik fölöttük állnak.+

9 A föld haszna mindannyiuk között van;+ a királyt is szolgálják, megművelve a földet.+

10 Az ezüstöt szerető ember nem elégszik meg az ezüsttel, sem a vagyont szerető a jövedelemmel.+ Ez is hiábavalóság.+

11 Ha megszaporodnak a javak, felemésztőik is sokan lesznek.+ S mi haszna van ezekből tulajdonosuknak, hacsak nem az, hogy nézze szemeivel?+

12 Édes az álma+ annak, aki szolgál, akár keveset eszik, akár sokat; a gazdagot viszont bősége nem engedi aludni.

13 Van nagy szerencsétlenség, melyet láttam a nap alatt: a tartogatott gazdagság, mely tulajdonosának szerencsétlenségére lesz.+ 14 És ez a gazdagság elveszett+ valamilyen bajokkal járó foglalatosság miatt, annak az embernek pedig fia születik, amikor már semmi sincs a kezében.+

15 Amint kijött az ember anyjának méhéből, mezítelen megy majd el újra,+ úgy, ahogyan jött; semmit sem vihet magával+ fáradságos munkájáért, amit kezében elvihetne.

16 Ez is nagy szerencsétlenség: amint jött, úgy is megy el az ember; és mi haszna van annak, aki a szélnek fáradozik?+ 17 Minden napján sötétségben eszik, sok bosszankodással,+ betegen és háborogva.

18 Íme, a legjobb, amit láttam, s ami szép, hogy egyen, igyon az ember, és élvezze a fáradságos munkájából fakadó jót,+ amin fáradozik a nap alatt élete napjainak száma szerint, melyet az igaz Isten adott neki, mert ez az ő része. 19 Ezenkívül amely embernek az igaz Isten gazdagságot és anyagi javakat adott,+ azt arra is képessé tette, hogy egyen abból,+ kivegye a részét, és örvendezzen fáradságos munkájának.+ Ez Isten ajándéka.+ 20 Mert nem sokszor emlékezik életének napjaira, hisz az igaz Isten lefoglalja őt szívének örömével.+