5Mózes
2 Majd megfordultunk, és útnak indultunk a pusztába a Vörös-tenger útján, ahogy Jehova mondta nekem;+ és sok napon át vándoroltunk a Szeir-hegy környékén. 2 Jehova végül így szólt hozzám: 3 »Már elég régóta vándoroltok e hegy környékén.+ Forduljatok észak felé. 4 Parancsold meg a népnek: ,Ti most elvonultok testvéreitek+, Ézsau fiainak+ a határa mellett, akik a Szeiren laknak.+ Félni fognak tőletek,+ mégis nagyon vigyázzatok. 5 Ne bocsátkozzatok velük harcba, mert egy talpalatnyi földet sem adok a földjükből nektek, ugyanis a Szeir-hegyet Ézsaunak adtam birtokul.+ 6 Ami élelmet tőlük pénzen vásároltok, azt egyétek, és vizet is, amit pénzen vesztek tőlük, azt igyátok.+ 7 Mert Jehova, a te Istened megáldott téged kezed minden munkájában.+ Jól ismeri utadat ebben a nagy pusztában. E negyven+ év alatt Jehova, a te Istened veled volt. Semmiben sem szenvedtél hiányt.’«+ 8 Így hát továbbvonultunk testvéreinktől, Ézsau fiaitól,+ akik a Szeiren laknak, az arabai+ úttól, Eláttól és Ecjon-Gebertől+.
Utána megfordultunk, és továbbmentünk Moáb+ pusztájának útján. 9 Jehova ekkor ezt mondta nekem: »Ne háborgasd Moábot, és ne szállj ellene hadba, ugyanis nem adok neked a földjéből birtokot, mert Lót fiainak+ adtam Art+ birtokul. 10 (Korábban az emiták+ laktak ott, nagy nép, sokan voltak, és szálasabbak, mint az anákok+. 11 A refaitákat+ is olyanoknak tartották, mint az anákokat+, és a moábiták emitáknak nevezték őket. 12 Korábban a horiták+ laktak a Szeiren, de Ézsau fiai+ legyőzték őket, és kipusztították maguk elől, és az ő helyükön laktak,+ ugyanúgy, ahogyan Izrael tesz majd azzal a földdel, mely az ő birtoka, s amelyet Jehova nekik fog adni.) 13 Most pedig keljetek fel, és vonuljatok át Zered völgyén*.« És mi átmentünk Zered völgyén*+. 14 A napok pedig, amelyeken Kádes-Barneától vándoroltunk és átmentünk Zered völgyén*, harmincnyolc évet tettek ki, míg a hadakozó férfiak egész nemzedéke ki nem veszett a táborból, ahogy Jehova megesküdött nekik.+ 15 Jehova keze+ is rajtuk volt, hogy összezavarja és kiűzze őket a tábor közepéből, míg ki nem vesztek.+
16 Miután minden hadakozó férfi kihalt a népből,+ 17 Jehova szólt nekem, és ezt mondta: 18 »Ma elvonulsz Moáb területe, vagyis Ar+ mellett, 19 és Ammon fiai elé jutsz. Ne háborgasd őket, és ne bocsátkozz velük harcba, mert nem adok neked birtokot Ammon fiainak földjéből, mivel Lót fiainak adtam azt birtokul.+ 20 Ezt a refaiták+ földjének is tekintik. (Refaiták laktak ott korábban, az ammoniták pedig zamzummoknak nevezték őket. 21 Ez nagy nép volt, sokan voltak, és szálasabbak, mint az anákok+. Jehova kipusztította+ őket előlük, hogy legyőzhessék őket, és a helyükön lakjanak; 22 ahogy a Szeiren lakó Ézsau fiaival is tette,+ amikor kipusztította a horitákat+ előlük, hogy legyőzhessék őket, és a helyükön lakhassanak mind a mai napig. 23 Az avvitákat+, akik falvakban laktak egészen Gázáig+, a Kaftorból+ jött kaftoriak+ megsemmisítették, hogy a helyükön lakhassanak.)
24 Keljetek fel, induljatok, és menjetek át Arnon+ völgyén*. Lásd, a kezedbe adtam az amorita Szihont+, Hesbon királyát. Vedd hát birtokba földjét, és szállj ellene hadba. 25 A mai napon tőled való rettegést és félelmet bocsátok az egész ég alatt a népekre, kik híredet hallják; megrendülnek, és olyan fájdalmaik lesznek miattad, mintha vajúdnának.«+
26 Ekkor követeket küldtem Kedemót+ pusztájából Szihonhoz+, Hesbon királyához békés szavakkal,+ ezt mondva: 27 »Hadd vonuljak át földeden! Csak az úton megyek. Nem térek le se jobbra, se balra.+ 28 Ami ételt pénzért adsz, azt eszem, és ami vizet pénzért adsz, azt iszom. Csak hadd mehessek át gyalog,+ 29 mint ahogyan a Szeiren lakó Ézsau fiai+ is megengedték, meg az Arban lakó moábiták+, míg át nem kelek a Jordánon arra a földre, melyet Jehova, a mi Istenünk ad nekünk.«+ 30 Ám Szihon, Hesbon királya nem engedte meg, hogy átvonuljunk a területén, mert Jehova, a te Istened engedte, hogy szelleme konokká váljon,+ szíve pedig keménnyé, hogy a kezedbe adja, ahogy ez a mai napon is van.+
31 Jehova ekkor ezt mondta nekem: »Nézd, én kezdem átadni neked Szihont és a földjét. Láss hozzá, vedd birtokba földjét.«+ 32 Amikor Szihon kijött, ő és egész népe, hogy megütközzön velünk Jahácnál+, 33 akkor Jehova, a mi Istenünk nekünk adta őt,+ úgyhogy megvertük+ őt, a fiait és egész népét. 34 Abban az időben elfoglaltuk valamennyi városát, és minden várost pusztulásra adtunk,+ férfiakat, nőket és kisgyermekeket egyaránt. Nem hagytunk életben senkit sem. 35 Csak a háziállatokat zsákmányoltuk magunknak, valamint amit a bevett városokból szereztünk.+ 36 Az Arnon völgyének* szélén fekvő Aróertől+ és a völgyben* levő várostól Gileádig egyetlen város sem volt bevehetetlen nekünk.+ Jehova, a mi Istenünk nekünk adta mindet. 37 Csak Ammon fiainak+ földjéhez nem közeledtél, a Jabbók völgyének*+ széléhez, sem a hegyvidéki városokhoz, és semmi olyanhoz, ami felől Jehova, a mi Istenünk parancsot adott.