Józsué
7 Izrael fiai azonban hűtlenül cselekedtek a pusztulásra szánt dolgokkal, mivel Ákán+, aki Kármi fia, aki Zabdi fia, aki Zerah fia, a Júda törzséből, elvett a pusztulásra szánt dolgokból.+ Ezért Jehova haragja felgerjedt Izrael fiai ellen.+
2 Ezután történt, hogy Józsué kiküldött néhány férfit Jerikóból Aiba+, amely Bét-Aven+ közelében van, Bételtől+ keletre, és ezt mondta nekik: „Menjetek fel, és kémleljétek ki azt a földet.” A férfiak tehát felmentek, és kikémlelték Ait,+ 3 majd visszatértek Józsuéhoz, és ezt mondták neki: „Ne menjen fel az egész nép. Csak két- vagy háromezer ember menjen fel, és verje meg Ait. Ne terheld az egész népet azzal, hogy odamenjen, mert csak kevesen vannak ott.”
4 Így hát a népből mintegy háromezer férfi ment fel oda, de menekülni kezdtek Ai emberei elől.+ 5 Ai emberei pedig megöltek közülük harminchat férfit, és a kaputól egészen Sebárimig üldözték+ őket, és még a lejtőn is vágták őket. A népnek pedig megolvadt a szíve, és olyanná lett, mint a víz.+
6 Józsué erre megszaggatta köntösét, arccal a földre borult+ Jehova ládája előtt, és ott volt egészen estig Izrael véneivel együtt, és port hintettek fejükre.+ 7 Józsué pedig így szólt: „Ó, jaj, legfőbb Úr, Jehova! Miért hoztad fel ezt a népet idáig, át a Jordánon? Azért, hogy az amoriták kezébe adj bennünket, hogy elpusztítsanak minket? Bár úgy döntöttünk volna, hogy maradunk a Jordán túloldalán!+ 8 Bocsáss meg, ó, Jehova! Mit mondhatnék, miután Izrael hátat fordított ellenségei előtt? 9 A kánaániták és annak a földnek az összes lakója meghallja majd ezt, és biztos körülvesznek minket, és eltörlik nevünket a föld színéről.+ Mit cselekszel akkor nagy nevedért?”+
10 Jehova így felelt Józsuénak: „Kelj fel! Miért borulsz arcra? 11 Vétkezett Izrael, megszegte szövetségemet,+ melyet parancsul adtam neki. Elvettek a pusztulásra szánt dolgokból,+ loptak,+ és eltitkolták,+ és a saját dolgaik közé tették azt.+ 12 Izrael fiai nem kelhetnek fel ellenségeik ellen.+ Hátat fordítanak majd ellenségeik előtt, mert pusztulásra lettek szánva. Nem leszek veletek mindaddig, ameddig meg nem semmisítitek magatok közt azt, ami pusztulásra van szánva!+ 13 Kelj fel! Szenteld meg a népet,+ és ezt mondd nekik: »Holnap szenteljétek meg magatokat, mert ezt mondja Jehova, Izrael Istene: ,Pusztulásra szánt dolog van köztetek, ó, Izrael!+ Nem kelhettek fel ellenségeitek ellen, míg el nem távolítjátok magatok közül azt, ami pusztulásra van szánva. 14 Jelenjetek meg reggel, törzsenként, és az a törzs, melyet Jehova kiválaszt,+ lépjen elő családonként, és az a család, melyet Jehova kiválaszt, lépjen ki, minden háznép külön-külön. Majd az a háznép, melyet Jehova kiválaszt, lépjen ki, minden életerős férfi egyenként. 15 És azt, akit kiválasztanak, akinél a pusztulásra szánt dolog van, égessék meg,+ őt és mindent, amije van, mert megszegte Jehova szövetségét,+ és gyalázatos ostobaságot követett el Izraelben.’«”+
16 Józsué tehát korán reggel fölkelt, és összehívta Izraelt törzsenként. És Júda törzse került kiválasztásra. 17 Akkor odahívta Júda törzsének családjait, és kiválasztásra került a zerahiták+ családja, majd amikor odahívta a zerahiták családját, minden életerős férfit külön-külön, Zabdi került kiválasztásra. 18 Végül, amikor odahívta az ő háznépét, minden életerős férfit egyenként, kiválasztásra került+ Ákán, Kármi fia, aki Zabdi fia, aki pedig Zerah fia, a Júda törzséből. 19 Ekkor Józsué így szólt Ákánhoz: „Fiam, adj dicsőséget, kérlek, Jehovának, Izrael Istenének,+ és tegyél vallomást neki.+ Mondd meg nekem,+ kérlek, mit tettél. Ne titkold el+ előlem.”
20 Ákán erre így felelt Józsuénak: „Igen, én vétkeztem Jehova, Izrael Istene ellen,+ és ezt meg ezt tettem: 21 Amikor megláttam+ a zsákmány közt egy sineári+ díszruhát, amely igen szép volt, valamint kétszáz sekel ezüstöt és egy aranyrudat, amely ötven sekel volt, megkívántam+ és eltettem+ azokat. Íme, ott van elrejtve a sátram közepén a földben, a pénz pedig alatta van.”+
22 Erre Józsué követeket küldött, azok pedig elszaladtak a sátorhoz, és íme, az ott volt elrejtve a sátrában, a pénz pedig alatta volt. 23 Kivitték tehát azokat a sátor közepéből, odavitték Józsuéhoz és mind az Izrael fiaihoz, és kiöntötték Jehova elé. 24 Ekkor Józsué, és vele egész Izrael kivitte Ákánt+, Zerah fiát az ezüsttel, a díszruhával és az aranyrúddal+ együtt, valamint fiait, lányait, ökreit, szamarait, nyájait, a sátrát és mindent, ami az övé volt, és elvitték őket Akor völgyébe+. 25 Józsué akkor így szólt: „Miért tettél kegyvesztetté minket?+ Jehova is kegyvesztetté tesz téged a mai napon!” Erre az egész Izrael megkövezte,+ majd elégette őket tűzzel.+ Így kövezték meg őket. 26 Azután nagy kőhalmot raktak fölé, amely a mai napig megvan.+ Ekkor Jehova elfordult izzó haragjától.+ Ezért hívják azt a helyet Akor völgyének+ a mai napig.