31 Fogták József köntösét, levágtak egy kecskebakot, és belemártották a köntöst a vérébe. 32 Utána elküldték a különleges köntöst az apjukhoz, ezzel az üzenettel: „Ezt találtuk. Kérünk, nézd meg, hogy a fiad köntöse-e, vagy sem.+” 33 Ő pedig megnézte, és így kiáltott fel: „Ez a fiam köntöse! Biztos egy vérengző vadállat falta fel és tépte szét Józsefet!” 34 Jákob ekkor megszaggatta ruháját, zsákruhát kötött a derekára, és hosszú napokon át gyászolta fiát.

20 Erre mi ezt feleltük az én uramnak: »Van egy idős apánk, és van egy gyermeke, aki időskorára született, ő a legkisebb.+ Ám a bátyja halott,+ ezért csak ez a fiú maradt az anyjától,+ és az apja szereti őt.«