7 Elhozták a szamarat meg a csikóját, rájuk tették a felsőruháikat, és ő azokra* ült.+ 8 A sokaságból a legtöbben az útra terítették a felsőruháikat,+ míg mások ágakat vágtak a fákról, és azokat terítették az útra. 9 A sokaság pedig, amely előtte és utána ment, így kiáltozott: „Mentsd meg, kérünk, Dávid fiát!+ Áldott, aki Jehova* nevében jön!+ Mentsd meg, kérünk, te, aki fenn a magasságban laksz!”+

39 Mert mondom nektek, hogy mostantól fogva semmiképpen nem láttok engem, míg azt nem mondjátok: »Áldott, aki Jehova* nevében jön!«+”

7 Odavitték a csikót+ Jézushoz, rátették a felsőruháikat, és ő felült rá.+ 8 Sokan meg az útra terítették a felsőruháikat, mások pedig lombos ágakat hoztak a mezőkről.+ 9 Az előtte menők és a mögötte jövők így kiáltoztak: „Mentsd meg őt, kérünk!+ Áldott, aki Jehova* nevében jön!+ 10 Áldott a mi ősapánknak, Dávidnak eljövendő királysága!+ Mentsd meg őt, kérünk, te, aki fenn a magasságban laksz!”

37 Mihelyt közel ért az Olajfák hegyéről lejövő úthoz, a tanítványok egész tömege ujjongani kezdett, és hangosan dicsérte Istent mindazokért a hatalmas cselekedetekért, amelyeket láttak: 38 „Áldott a király, aki Jehova* nevében jön! Béke az égben, és dicsőség annak, aki fenn a magasságban lakik!”+