10 De nagyon megéhezett, és enni kívánt. Amíg készítettek valamit, Péter önkívületbe esett,+ 11 és látta, hogy megnyílik az ég, és leszáll egy nagy lenvászon lepedőhöz hasonló valami*, amelyet a négy sarkánál fogva eresztenek le a földre. 12 Mindenféle földi négylábú állat és hüllő* meg égi madár volt benne. 13 Aztán egy hang szólt hozzá: „Kelj fel, Péter, vágd le, és egyél!” 14 Péter azonban ezt mondta: „Semmiképpen, Uram, mert soha nem ettem semmi beszennyezettet és tisztátalant.”+ 15 A hang pedig ismét szólt hozzá, másodszor is: „Amit Isten megtisztított, azt te ne hívd többé beszennyezettnek.” 16 Ez harmadszor is megtörtént, majd amit Péter látott,* azonnal felemelkedett az égbe.