15 Erre az asszony elment, azt tette, amit Illés mondott, és napokon át volt mit ennie neki is, Illésnek is, meg a háznépének is.+ 16 A nagy liszteskorsó nem ürült ki, és a kis olajoskorsó sem apadt ki, ahogy azt Jehova Illés által megmondta.

22 Jehova meghallgatta Illés kérését.+ Visszatért a gyermekbe az élet*, és az életre kelt.+

24 Az asszony akkor ezt mondta Illésnek: „Most már tudom, hogy valóban Isten embere vagy,+ és igaz* Jehova szava, amelyet mondtál.”

36 Az idő tájt, amikor az esti gabonaáldozatot szokták bemutatni,+ Illés próféta előrelépett, és ezt mondta: „Ó, Jehova, Ábrahámnak+, Izsáknak+ és Izraelnek Istene, tudják meg ma, hogy Isten vagy Izraelben, és hogy én a te szolgád vagyok, és a te parancsodra tettem mindezt.+

38 Ekkor Jehova tüzet küldött le az égből, és az megemésztette az égőáldozatot,+ a fát, a köveket meg a port, és felnyalta az árokban levő vizet is.+

46 Illés felhúzta a ruháját, és betűrte az öve alá,* és Aháb előtt futott egészen Jezréelig, mivel Jehova különleges erővel ruházta fel.

8 Illés ekkor fogta a prófétai ruháját+, összegöngyölte, és ráütött a vízre. Az pedig kettévált, úgyhogy mindketten száraz földön keltek át.+

11 Amint mentek és beszélgettek, hirtelen egy tüzes szekér és tüzes lovak+ választották el őket egymástól, Illés pedig felemelkedett a szélviharban az égbe.+

17 Azonkívül előtte fog járni Illés szellemével és erejével,+ hogy visszafordítsa az apák szívét a gyermekekhez,+ és segítsen az engedetleneknek bölcsen cselekedni, és azt tenni, ami helyes, hogy felkészített népet állítson Jehova elé+.”

19 János pedig így tanúskodott, amikor a zsidók papokat és lévitákat küldtek Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék tőle: „Ki vagy te?”+

21 És megkérdezték tőle: „Hát akkor? Illés vagy?”+ Ő ezt mondta: „Nem vagyok.”+ „A próféta vagy?”+ Ezt válaszolta: „Nem!”