10 Amikor a kormányzó bólintott Pálnak, hogy beszéljen, ő így szólt:

„Tudom jól, hogy sok éve vagy bírája ennek a nemzetnek, ezért bátran beszélek a magam védelmében.+

14 Azt azonban megvallom neked, hogy a szerint a tanítás* szerint, amelyet ők szektának neveznek, így végzek én szent szolgálatot ősapáim Istenének,+ mivel hiszem mindazt, ami meg van írva a Törvényben és a Prófétákban.+

10 Pál azonban ezt mondta: „A császár bírói széke előtt állok, itt kell hogy ítéletet hozzanak felettem. A zsidók ellen semmit nem vétettem, amint azt te is jól tudod. 11 Ha csakugyan helytelenül cselekszem, és elkövettem valami halált érdemlő dolgot,+ nem kérek felmentést, hogy elkerüljem a halált. Ha viszont nincs alapja az ellenem felhozott vádaknak, akkor senkinek sincs joga ahhoz, hogy szívességből átadjon nekik. A császárhoz fellebbezek!”+ 12 Akkor Fesztusz, miután beszélt a tanácsadók gyűlésével, így felelt: „A császárhoz fellebbeztél, a császárhoz fogsz menni.”