Jób
27 Jób így folytatta a beszédét*:
2 „Amilyen biztos, hogy él Isten, aki nem szolgáltat nekem igazságot,+
és amilyen biztos, hogy él a Mindenható, aki megkeserített*,+
3 olyan biztos, hogy amíg lélegzem,
és orromban van Isten szelleme,+
4 az ajkam nem fog igazságtalanságot szólni,
és a szám* nem mormog hazugságot!
5 Nem tudom elképzelni, hogy azt mondjam rátok, hogy igazságosak vagytok!
Mindhalálig feddhetetlen maradok!*+
6 Igazságos maradok, sosem adom fel!+
Ezért amíg élek*, nem lesz lelkiismeret-furdalásom*.
7 Úgy járjanak az ellenségeim, mint a gonoszok,
és akik ellenem támadnak, mint az igazságtalanok.
10 Vajon a Mindenható az örömének a forrása?
Mindig Istenhez kiált segítségért?
11 Megismertetem veletek, hogy milyen hatalma van Istennek.*
Semmit sem titkolok el a Mindenhatóról.
12 Ha mindannyian láttatok látomásokat,
akkor a szavaitok miért semmitmondóak?
15 A leszármazottait, akik tovább élnek, mint ő, járványos betegség miatt temetik el,
és az özvegyeik nem fogják siratni őket.