5Mózes

5 Azután Mózes összehívta egész Izraelt, és ezt mondta nekik: „Halld, ó, Izrael, a rendelkezéseket és a bírói döntéseket, melyeket ma elmondok nektek. Tanuljátok meg és gondosan tartsátok meg azokat. 2 Jehova, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk a Hórebnél.+ 3 Nem ősapáinkkal kötötte Jehova ezt a szövetséget, hanem velünk, mindannyiunkkal, akik itt ma életben vagyunk. 4 Jehova szemtől szemben beszélt veletek a hegyen a tűzből.+ 5 Én álltam abban az időben Jehova és tiköztetek,+ hogy közvetítsem, mit mondott nektek Jehova, ti ugyanis féltetek a tűztől, és nem jöttetek fel a hegyre.+ Isten ezt mondta:

6 »Én vagyok Jehova, a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, ahol rabszolga voltál*.+ 7 Ne legyenek más isteneid rajtam kívül*.+

8 Ne készíts magadnak faragott bálványt,+ vagy semmi hasonlót azokhoz, amik az égben, a földön vagy a vízben vannak. 9 Ne hajolj meg előttük, és ne hagyd magad rávenni a szolgálatukra,+ mert én, Jehova, a te Istened olyan Isten vagyok, aki kizárólagos odaadást vár el.+ Megbüntetem azokat, akik gyűlölnek engem, az apák vétkéért a fiakat, a harmadik és a negyedik nemzedéket.+ 10 De azokat, akik szeretnek engem, és megtartják a parancsaimat, odaadóan szeretem az ezredik nemzedékig.

11 Jehovának, a te Istenednek a nevét ne vedd a szádra tiszteletlenül*,+ mert Jehova nem hagyja büntetlenül azt, aki ilyet tesz.+

12 Tartsd meg a sabbatnapot, és tartsd azt szentnek, ahogyan Jehova, a te Istened parancsolta neked.+ 13 Hat napon át dolgozz, és végezd a munkádat,+ 14 de a hetedik nap Jehovának, a te Istenednek sabbatja.+ Ne végezz semmi munkát,+ se te, se fiad, se lányod, se rabszolgád, se rabszolganőd, se bikád, se szamarad, se más háziállatod, se pedig az, aki idegen országból jött, és a városodban* lakik,+ hogy a rabszolgád és a rabszolganőd ugyanúgy pihenhessen, mint te.+ 15 Ne feledd, hogy rabszolga voltál Egyiptom földjén, és Jehova, a te Istened kihozott téged onnan erős kézzel és kinyújtott karral.+ Ezért parancsolta meg Jehova, a te Istened, hogy tartsd meg a sabbatnapot.

16 Tiszteld apádat és anyádat,+ ahogyan Jehova, a te Istened parancsolta neked, hogy sokáig élj, és jól menjen a sorod azon a földön, melyet Jehova, a te Istened ad neked.+

17 Ne gyilkolj!+

18 Ne kövess el házasságtörést!+

19 Ne lopj!+

20 Ne tanúskodj hamisan az embertársad ellen!+

21 Ne kívánd más ember feleségét!+ Ne kívánd önző módon másnak a házát, szántóföldjét, rabszolgáját, rabszolganőjét, bikáját, szamarát és semmit, ami másé!+«

22 Ezeket a parancsolatokat* mondta Jehova jól hallhatóan az egész gyülekezetnek a hegyen, a tűzből, a felhőből és a sűrű homályból,+ és semmi mást nem fűzött hozzá. Azután pedig felírta ezeket két kőtáblára, és odaadta nekem.+

23 Miközben a hegy tűzben égett, hangot hallottatok a sötét felhőből.+ Ekkor a törzsfőitek és a véneitek azonnal odajöttek hozzám. 24 Majd ezt mondtátok: »Jehova, a mi Istenünk megmutatta nekünk a dicsőségét és a nagyságát, és hallottuk a hangját a tűzből.+ Ma láttuk, hogy Isten beszélhet az emberrel úgy, hogy az ember életben marad.+ 25 Most pedig miért haljunk meg? Hisz megemészt minket ez a nagy tűz. Ha megint halljuk Jehova, a mi Istenünk hangját, akkor biztosan meghalunk. 26 Mert melyik ember* hallotta hozzánk hasonlóan az élő Isten hangját a tűzből, és még mindig él? 27 Inkább te menj közel Jehovához, a mi Istenünkhöz, és hallgasd meg mindazt, amit mond. És te mondj el nekünk mindent, amit Jehova, a mi Istenünk közöl veled, mi pedig figyelünk rád, és megtesszük, amit mond.+«

28 Jehova hallotta, hogy miről beszéltetek velem, és így szólt hozzám Jehova: »Hallottam, mit mondott neked a nép. Jó az, amit mondtak.+ 29 Bárcsak mindig szívből tisztelnének* engem,+ és megtartanák a parancsaimat,+ hogy örökké jól menjen a soruk, nekik és a fiaiknak!+ 30 Menj, és mondd meg nekik: ’Menjetek vissza a sátraitokba.’ 31 Te viszont maradj itt mellettem, hadd mondjak el neked minden parancsolatot, rendelkezést és bírói döntést. Tanítsd meg ezeket nekik, hogy megtartsák őket azon a földön, melyet nekik adok, hogy birtokba vegyék.« 32 Ti pedig ügyeljetek arra, hogy azt tegyétek, amit Jehova, a ti Istenetek parancsolt nektek.+ Ne térjetek el se jobbra, se balra!+ 33 Jehova megparancsolta nektek, hogy milyen úton járjatok.+ Mindig ezen az úton járjatok, azért hogy éljetek, jól menjen a sorotok, és hosszú ideig maradjatok azon a földön, melyet birtokba vesztek.+