Jób
24 Miért nem jelölt ki a Mindenható egy napot, amikor ítélkezik?+
Miért nem látják meg ezt a napot azok, akik őt ismerik?
4 Leszorítják a szegényeket az útról,
és bujkálniuk kell előlük azoknak, akik segítségre szorulnak a földön.+
5 Ennivaló után kutatnak a szegények, mint a vadszamarak+ a pusztában,
a kietlen síkságon keresnek élelmet a gyermekeiknek.
8 Bőrig áznak a hegyi zivatarokban,
és menedék híján sziklába kapaszkodnak.
10 Meztelenül, ruhátlanul kénytelenek járni,
és éhesen, miközben a kévét hordják.
11 A teraszos földek falai közt fáradoznak a nap hevében*,
a présben szőlőt taposnak, mégis szomjaznak.+
12 A városban haldoklók nyögnek,
a halálra sebzettek* segítségért kiáltanak,+
Isten mégsem tartja ezt helytelennek*.
13 Vannak, akik lázadoznak a világosság ellen.+
Nem ismerik fel a világosság útjait,
és nem járnak az ösvényein.
15 A házasságtörő szeme az alkonyatra vár,+
így szólva: »Senki sem fog meglátni!«,+
és eltakarja az arcát.
Nem ismerik a fényt.+
17 Hisz olyan nekik a reggel, mint a sűrű sötétség,
a sűrű sötétség borzalmaihoz vannak hozzászokva.
18 Gyorsan elsodorja őket a víz.*
Földbirtokuk átkozott lesz,+
nem térnek vissza a szőlőskertjükbe.
20 Elfelejti őket az anyjuk*, és férgek lakmároznak belőlük.
Nem emlékeznek rájuk többé.+
Összetörik az igazságtalanság, mint a fa.
21 Bántalmazzák a meddő asszonyt,
és rosszul bánnak az özveggyel.
22 Isten* latba veti erejét, és elbánik azokkal, akiknek hatalmuk van.
Felkelnek ugyan, de nem biztos, hogy életben maradnak.
24 Felmagasztalják őket egy kis ideig, aztán nincsenek többé.+
Megalázzák őket,+ majd összegyűjtik őket, mint mindenki mást.
Levágják őket, mint a gabonakalász fejét.
25 Most tehát ki tudja rám bizonyítani, hogy hazug vagyok?
Vagy ki cáfolja meg a szavaimat?”