2Krónikák

7 Amint Salamon befejezte az imáját,+ tűz szállt le az égből,+ és megemésztette az égőáldozatot meg a többi áldozatot, és Jehova dicsősége betöltötte a házat.+ 2 A papok nem is tudtak belépni Jehova házába, mert Jehova dicsősége betöltötte Jehova házát.+ 3 És Izrael egész népe látta, ahogy a tűz alászállt, és látták Jehova dicsőségét a házon. Ekkor mélyen meghajoltak, arcra borultak a kövezeten, és hálát adtak Jehovának, „mert ő jó, odaadó szeretete örökké tart”.

4 A király és az egész nép pedig áldozatokat ajánlott fel Jehova előtt.+ 5 Salamon király 22 000 marhát és 120 000 juhot ajánlott fel áldozatul. Így avatta fel a király és az egész nép az igaz Isten házát.+ 6 A papok ott álltak a megbízatási helyükön, mint ahogy a léviták is a Jehovának szóló éneket kísérő hangszerekkel.+ (Dávid király azért készítette ezeket a hangszereket, hogy hálát adjanak Jehovának – „mert odaadó szeretete örökké tart” –, valahányszor dicséretet zeng Dávid velük* együtt.) A papok pedig hangosan trombitáltak előttük,+ miközben az izraeliták mind ott álltak.

7 Akkor Salamon fölszentelte a Jehova háza előtti udvar középső részét, mert ott kellett felajánlania az égőáldozatokat+ és a közösségi áldozatok zsíros részét. A Salamon által készített rézoltárra+ ugyanis nem fértek rá az égőáldozatok, a gabonaáldozatok+ és a zsíros részek+. 8 Salamon akkor 7 napig ünnepelt+ egész Izraellel, egy igen nagy gyülekezettel, amely a Lebó-Hamáttól* egészen az Egyiptom-völgyig+ terjedő területről érkezett. 9 A 8. napon* pedig ünnepi összejövetelt tartottak,+ mert 7 napig tartott az oltár felavatása, és 7 napig az ünnep. 10 A 7. hónap 23. napján aztán elengedte a népet otthonaikba. Azok pedig boldogok voltak,+ és vidám volt a szívük mindazon jó miatt, amit Jehova tett Dávidért, Salamonért és a népéért, Izraelért.+

11 Így Salamon elkészült Jehova házával és a király házával*,+ és mindenben sikerrel járt, amit csak Jehova házával és a saját házával kapcsolatban eltervezett.+ 12 Jehova ekkor megjelent éjjel Salamonnak,+ és így szólt hozzá: „Hallottam imádat, és kiválasztottam magamnak ezt a helyet áldozat házául.+ 13 Ha bezárom az eget, és nem esik eső, ha megparancsolom a szöcskéknek, hogy tarolják le a föld növényzetét, ha járványos betegséget bocsátok népem közé, 14 és megalázza magát+ az én népem, amely nevemet viseli,+ imádkozik, és keres engem, és felhagy gonosz tetteivel,+ akkor én meghallgatom őket az égből, megbocsátom bűnüket, és helyreállítom földjüket.+ 15 Akkor odafigyelek, és meghallgatom az ezen a helyen mondott imát.+ 16 Most pedig kiválasztottam és megszenteltem e házat, hogy mindig ott legyen a nevem.+ Mindig gondom lesz rá, és figyelni fogok rá.+

17 Ha te is úgy szolgálsz engem, mint ahogy apád, Dávid tette, mindenben úgy cselekedve, ahogy megparancsoltam neked, és engedelmeskedsz rendelkezéseimnek és bírói döntéseimnek,+ 18 akkor én megszilárdítom királyságod trónját,+ mint ahogy szövetséget kötöttem apáddal, Dáviddal,+ ezt mondva: »Mindig lesz leszármazottad, aki Izrael felett fog uralkodni.«+ 19 Ha viszont elfordultok, és nem tartjátok meg rendeleteimet és parancsolataimat, amelyeket nektek adtam, és elmentek, más isteneknek szolgáltok, és meghajoltok előttük,+ 20 akkor én gyökerestől kiszaggatom Izraelt földemből, amelyet nekik adtam,+ elvetem ezt a házat, amelyet nevemnek szenteltem, és megvetés* és gúny tárgyává teszem minden nép között.+ 21 És romhalmazzá lesz ez a ház. Aki csak elmegy mellette, ámulva nézi majd,+ és így szól: »Miért tette ezt Jehova ezzel a földdel és ezzel a házzal?«+ 22 Akkor ezt mondják majd: »Azért, mert elhagyták Jehovát,+ ősapáik Istenét, aki kihozta őket Egyiptom földjéről,+ és más istenekhez fordultak, meghajoltak előttük, és azokat szolgálták.+ Ezért hozta rájuk mindezt a csapást.«”+