1Sámuel
8 Amikor Sámuel megöregedett, a fiait nevezte ki Izrael bíráivá. 2 Elsőszülött fiának Jóel volt a neve, a másodiknak pedig Abija.+ Beér-Sebában voltak bírák. 3 Ám a fiai nem követték a példáját*. Ehelyett tisztességtelen haszonszerzésre+ törekedtek, hagyták, hogy megvesztegessék+ őket, és igazságtalanul ítélkeztek+.
4 Idővel összegyűlt Izrael összes véne, és elmentek Sámuelhez Rámába. 5 Így szóltak hozzá: „Te megöregedtél, a fiaid pedig nem követik a példádat. Most azért nevezz ki királyt, hogy bíráskodjon felettünk, ahogy az összes nemzetnél szokás.+” 6 De Sámuelnek nem tetszett*, hogy ezt mondták: „Adj nekünk királyt, hogy bíráskodjon felettünk.” Ekkor Sámuel imádkozott Jehovához. 7 Jehova pedig ezt mondta Sámuelnek: „Hallgass a népre mindenben, amit mondanak neked, mert nem téged vetettek el, hanem engem vetettek el mint királyukat+. 8 Attól a naptól fogva, hogy kihoztam őket Egyiptomból, mind a mai napig pontosan ugyanazt teszik: folyton elhagynak engem,+ és más isteneknek szolgálnak+. Ezt teszik veled is. 9 Most hallgass rájuk. De szigorúan figyelmeztesd őket, és mondd el nekik, mihez lesz joga a királynak, aki uralkodni fog felettük.”
10 Sámuel tehát elmondta Jehova minden szavát a népnek, amely királyt kért tőle. 11 Ezt mondta: „A következőkhöz lesz joga a királynak, aki uralkodik felettetek:+ Elviszi fiaitokat,+ hogy seregében a szekereinél szolgáljanak,+ és a lovasai legyenek,+ és némelyeknek a szekerei előtt kell futniuk. 12 Parancsnokokat nevez ki magának ezres+ és ötvenes+ csoportok élére, némelyekkel szántatni+ és arattatni+ fog, és velük készítteti el harci fegyvereit és szekerei felszerelését+. 13 Lányaitokat elviszi kenőcskeverőnek*, szakácsnőnek meg sütőnőnek+. 14 Legjobb földjeiteket, szőlőiteket és olajfaligeteiteket+ elveszi, és a szolgáinak adja. 15 Gabonaföldjeitek és szőlőitek terméséből tizedet szed, és odaadja azt az udvari tisztviselőinek és a szolgáinak. 16 Elveszi a szolgáitokat és szolgálólányaitokat, a legjobb csordáitokat, a szamaraitokat, és a maga munkáját végezteti velük.+ 17 Nyájaitok tizedét elveszi,+ ti pedig a szolgái lesztek. 18 Eljön majd a nap, amikor segítségért fogtok kiáltani a király miatt, akit magatoknak választottatok,+ de Jehova nem válaszol nektek azon a napon.”
19 A nép azonban nem akart Sámuelre hallgatni, és ezt mondta: „Mi mégis azt akarjuk, hogy király uralkodjon felettünk! 20 Akkor mi is olyanok leszünk, mint az összes nemzet. Királyunk fog bíráskodni felettünk, ő fog vezetni minket, és ő fogja megvívni csatáinkat!” 21 Miután Sámuel meghallgatta mindazt, amit a nép mondott, elismételte azt Jehova füle hallatára. 22 Jehova akkor így szólt Sámuelhez: „Hallgass rájuk, és nevezz ki királyt, hogy uralkodjon felettük.”+ Majd Sámuel ezt mondta Izrael férfiainak: „Mindenki térjen vissza a városába.”