MÁRK
Magyarázó jegyzetek – 2. fejezet
Kapernaumba: Lásd a Mt 4:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
otthon: Jézus a szolgálatának első három évét többnyire Galileában és a környékén végezte, és Kapernaum volt a központja. Feltehetőleg Péter és András otthonában szállt meg (Mr 1:29; lásd a Mt 9:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet).
megbontották a tetőt. . . és a nyíláson át: Az I. századi házak többsége lapos tetejű volt Izraelben, és egy lépcsőn vagy külső létrán lehetett feljutni rá. Márk beszámolójából nem derül ki pontosan, hogy miből volt a ház teteje, de a fagerendákat gyakran ágakkal és náddal takarták be, majd egy réteg föld került rájuk, mellyel összetapasztották őket. Voltak cseréptetős házak is. Lukács beszámolója azt írja, hogy a férfit „a cseréptetőn át” eresztették le. (Lásd a Lk 5:19-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) A béna férfi barátainak nem volt nehéz egy akkora nyílást csinálniuk a tetőre, hogy a hordágyat le tudják engedni az emberekkel teli helyiségbe.
látta a hitüket: Lásd a Mt 9:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
Gyermekem: Lásd a Mt 9:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
írástudó: Lásd a Mt 2:4-hez tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben az „Írnok, írástudó” címszót.
tisztán látta: Szó szerint: „a szelleme által tisztán látta”. Itt a görög pneuʹma szó nyilván Jézus érzékelőképességére utal. Az Ézs 11:2, 3 azt jelenti ki a Messiásról, hogy „megnyugszik rajta Jehova szelleme”, és ezért „nem az alapján ítél, amit lát”. Ennek köszönhetően Jézus ismerte az emberek gondolatait és indítékait, és tudta, hogyan okoskodnak a szívükben (Jn 2:24, 25).
Melyik könnyebb: Könnyebb lenne valakinek csak azt mondania, hogy meg tudja bocsátani a bűnöket, mivel nem lenne látható bizonyíték ennek a kijelentésnek az igazolására. De azt mondani, hogy kelj fel. . . és járj, egy csodát kívánna meg, ami mindenkinek egyértelművé tenné, hogy Jézusnak megvan a hatalma ahhoz, hogy megbocsássa a bűnöket. Ez a beszámoló, illetve az Ézs 33:24 a betegséget összefüggésbe hozza a bűnös állapotunkkal.
Emberfiának: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
megbocsásson bűnöket a földön. . .: Lásd a Mt 9:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
a tenger: Vagyis a Galileai-tenger (Mr 1:16; lásd a Mt 4:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet).
Lévit: A Mt 9:9-ben található párhuzamos beszámoló Máténak nevezi ezt a tanítványt. Márk és Lukács a Lévi nevet használják, amikor arra utalnak, hogy korábban adószedő volt (Lk 5:27, 29), viszont Máténak nevezik, amikor már az egyik apostolként említik (Mr 3:18; Lk 6:15; Cs 1:13). Az Írásokból nem derül ki, hogy Lévit már azelőtt is hívták-e Máténak, hogy Jézus tanítványa lett. Egyedül Márk írja azt az evangéliumírók közül Máté Léviről, hogy Alfeus fia volt. (Lásd a Mr 3:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Alfeus: Kétségkívül nem ugyanaz a személy, mint akit a Mr 3:18 említ (lásd a Mr 3:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet), aki Jakabnak, a 12 apostol közül a 9.-nek volt az apja (Mt 10:3; Lk 6:15).
adószedő helyen: Ez egy kisebb épület vagy sátor lehetett, ahol az adószedők ültek, és beszedték a kivitelre szánt, a behozott, illetve az országon áthaladó kereskedelmi áruk utáni adókat. Lévi, másik nevén Máté, adószedő helye Kapernaumban vagy annak közelében volt.
Légy a követőm: Az itt használt görög ige alapjelentése az, hogy „csatlakozik”, „kísér”, „mögötte halad”, de ebben a felszólításban azt jelenti, hogy „tanítványként követ valakit”.
annak házában: Lévi házára utal (Mt 9:10; Lk 5:29).
evett: Vagy: „az asztalnál feküdt”. Közeli kapcsolatot feltételezett az, ha valaki az asztalnál feküdt másokkal. Akkoriban a zsidók rendes körülmények között soha nem feküdtek volna az asztalnál nem zsidókkal, vagyis nem ettek volna együtt velük.
adószedő: Lásd a Mt 5:46-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
bűnös: Lásd a Mt 9:10-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
adószedőkkel: Lásd a Mt 5:46-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
szokásuk volt böjtölni: Lásd a Mt 6:16-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
a vőlegény barátainak: Lásd a Mt 9:15-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
újbort. . . bortömlőkbe: Lásd a Mt 9:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
sabbaton: Lásd a Szójegyzéket.
átment a gabonaföldeken: Lásd a Mt 12:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
amit. . . nem szabad: Lásd a Mt 12:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
Abjátárról, a magas rangú papról: Az itt használt görög kifejezést úgy is vissza lehet adni, hogy „főpap”, és úgy is, hogy „magas rangú pap”. Abjátárra az utóbbi kifejezés a pontosabb, mivel az említett esemény idején az apja, Ahimélek, volt a főpap (1Sá 21:1–6). Abjátár nem sokkal azután van először megemlítve, hogy Dávid bement Isten házába, és evett a jelenlét kenyeréből. Úgy tűnik, hogy a főpapnak, Ahiméleknek a fiaként Abjátár abban az időben már kiemelkedő, vagyis magas rangú papként szolgált. Ő volt Ahimélek egyetlen fia, aki túlélte az edomita Doég mészárlását (1Sá 22:18–20). Később, minden bizonnyal Dávid uralkodása idején lett főpap. Még akkor is, ha a „főpap” szóval van fordítva a kifejezés, az a görög nyelvtani szerkezet, mely úgy lett visszaadva, hogy a „beszámoló szerint”, elég tág, és talán az 1Sámuel 21–23-ig terjedő fejezeteinek egy nagyobb szakaszára vonatkozik, ahol több utalás is van Abjátárra, aki később egy ismert főpap lett. Néhány görög tudós előnyben részesíti „az Abjátárnak, a főpapnak az idejében” fordítást, amely szintén lehet tág, és utalhat egy hosszabb időtartamra, beleértve azt az időszakot is, amely alatt Abjátár főpap lett. Bármi legyen is a magyarázat, biztosak lehetünk benne, hogy Jézusnak ez a kijelentése összhangban van a történelmi tényekkel.
szóló beszámoló szerint: Az itt használt görög elöljárószó, e·piʹ, utalhat időre is, de helyre is, mint például egy Szentírásból származó részre. A legtöbb fordító szerint itt azt jelenti, hogy „(Abjátár, a magas rangú pap) idejében”. Viszont ahogy azt az ebben a versben az Abjátárról, a magas rangú papról kifejezéshez tartozó magyarázó jegyzet kifejti, az a történelmi esemény, amelyre Jézus hivatkozik (1Sá 21:1–6), inkább azt sejteti, hogy a görög elöljárószó helyre, vagyis egy szentírási beszámolóra utal. Hasonló görög nyelvtani szerkezet található a Mr 12:26-ban és a Lk 20:37-ben, ahol sok fordításban az szerepel, hogy „szóló részben (beszámolóban)”.
Isten házába: Itt a hajlékról van szó. A Jézus által említett eseményekre (1Sá 21:1–6) akkor került sor, amikor a hajlék Nób városában volt, amely minden bizonnyal Benjámin területén feküdt, Jeruzsálemtől nem messze. (Lásd a B7-es függ. kinagyított térképét.)
Istennek bemutatott kenyereket: Lásd a Mt 12:4-hez tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben a „Jelenlét kenyere” címszót.
a sabbatnak is ura: Jézus magára utal ezzel a kifejezéssel (Mt 12:8; Lk 6:5), kiemelve, hogy szabadon rendelkezik a sabbattal, és elvégezheti azt a munkát, mellyel égi Atyja megbízta. (Vesd össze: Jn 5:19; 10:37, 38.) Jézus sabbaton vitte véghez sok nagy csodáját, például betegeket gyógyított (Lk 13:10–13; Jn 5:5–9; 9:1–14). Ez kétségkívül előrevetítette, hogy milyen enyhülést fog hozni a királyság az uralma idején, mely a sabbatnapi pihenéshez hasonlítható (Héb 10:1).