53. TANULMÁNY
A hallgatóság bátorítása és megerősítése
ATTÓL függetlenül, hogy milyen nehézségeik vannak, Isten szolgáinak bátorításra kell lelniük a keresztény gyülekezetben. Ezért a véneknek különösen figyelniük kell arra, hogy előadásaik és tanácsaik bátorítóak legyenek. A véneknek olyanoknak kell lenniük, „mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön” (Ézs 32:2).
Ha vénként szolgálsz, vajon felüdítőek és vigasztalóak az előadásaid? Életet öntenek azokba, akik igyekeznek hűségesen szolgálni Jehovát? Vajon megerősítik a testvéreket abban, hogy az általános közöny vagy ellenállás dacára kitartsanak Isten akarata cselekvésében? Mi a helyzet akkor, ha a hallgatóságban némelyek lehangoltak, kínzó anyagi terhek miatt szenvednek, vagy súlyos betegséggel küszködnek, melyre nincs ismert gyógymód? Ilyenkor ’a száddal erősítheted’ a testvéreidet (Jób 16:5).
Mint szónok, élj a lehetőséggel, és segíts a testvéreidnek, hogy reményt és erőt merítsenek Jehovából, és mindabból, amiről ő gondoskodott (Róma 15:13; Ef 6:10).
Emlékeztesd a hallgatókat arra, hogy mit tett már Jehova. Az egyik legfontosabb lépés, amivel bátorságot önthetsz másokba az, hogy rámutatsz, régen hogyan segítette át a népét Jehova a nehézségeken (Róma 15:4).
Mielőtt Izrael belépett az Ígéret földjére, melyet akkoriban ellenséges nemzetek laktak, Jehova azt mondta Mózesnek, hogy ’bátorítsa’ és ’erősítse’ Józsuét. Hogyan tette ezt Mózes? Józsué jelenlétében az egész népet arra emlékeztette, hogy mit tett értük Jehova, amikor kijöttek Egyiptomból (5Móz 3:28; 7:18). Mózes azokat a győzelmeket is számba vette, amelyeket az emoreusok fölött adott nekik Jehova, majd így buzdította Józsuét: „Légy erős és bátor” (5Móz 31:1–8). Amikor bátorítani szeretnéd a testvéreidet, szoktál-e erőt önteni beléjük úgy, hogy felidézed velük, mi mindent tett már értük Jehova?
Némelyeket időnként annyira elárasztanak a gondok, hogy kételkedni kezdenek abban, hogy valaha is részük lesz a Királyság áldásaiban. Emlékeztesd őket arra, hogy Jehova ígéretei megbízhatóak (Józs 23:14).
Néhány országban a testvéreink olyan kormányrendeletekkel kénytelenek együtt élni, amelyek megtiltják a jó hír prédikálását. Ilyen helyzetben a szerető vének segíthetnek a hívőtársaiknak erőt meríteni abból, ami Jézus Krisztus apostolaival történt (Csel 4:1–5:42). És ha kiemelik, hogy Eszter könyvének beszámolója szerint hogyan irányította Isten az eseményeket, a testvérek biztosan bátorságot nyernek.
Előfordul, hogy egyesek elmennek a gyülekezeti összejövetelekre, de nem haladnak előre. Esetleg úgy érzik, hogy Isten sohasem tud nekik megbocsátani, mivel annyira bűnösen éltek korábban. Az ilyen embereknek elmondhatod, hogyan bánt Jehova Manassé királlyal (2Krón 33:1–16). Vagy beszélhetsz az ókori Korintusban élő emberekről, akik megváltoztak, keresztények lettek, és Isten igazságosnak nyilvánította őket (1Kor 6:9–11).
Mit tehetsz, ha valaki úgy érzi, hogy a nehézségei arra utalnak, hogy elvesztette Isten kegyét? Emlékeztetheted Jób történetére, és arra, hogy Jób gazdag áldásokban részesült, mivel megőrizte Jehova iránti feddhetetlenségét (Jób 1:1–22; 10:1; 42:12, 13; Zsolt 34:20). Jób hamis vigasztalói tévesen úgy érveltek, hogy Jób biztosan valami bűnt követett el (Jób 4:7, 8; 8:5, 6). Ezzel ellentétben, amikor Pál és Barnabás erősítették a tanítványokat, „bátorítva őket, hogy maradjanak meg a hitben”, ezt mondták: „Sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten királyságába” (Csel 14:21, 22). Ma ugyanígy erősítheted azokat, akik próbákat állnak ki, ha elmondod nekik, hogy minden kereszténynek ki kell tartania a megpróbáltatásokban, és a kitartásuk nagyon értékes Isten szemében (Péld 27:11; Máté 24:13; Róma 5:3, 4; 2Tim 3:12).
Buzdítsd arra a hallgatóidat, hogy gondolják át, az ő életükben hogyan teljesítette Jehova az ígéreteit. Egy kis ösztönzéssel felismertetheted velük, mit tett értük személy szerint Jehova az ígéretéhez hűen. A Zsoltárok 32:8-ban ezt olvashatjuk: „Bölcscsé teszlek és megtanítlak téged az útra, a melyen járj; szemeimmel tanácsollak téged.” Ha a hallgatóid emlékezetébe idézed, hogyan vezette és erősítette őket Jehova, akkor személyesen érezhetik át, hogy Jehova törődik velük, és át fogja segíteni őket bármilyen nehézségen, amellyel most küszködnek (Ézs 41:10, 13; 1Pét 5:7).
Örülj annak, amit Isten most tesz. Amikor szeretnéd bátorítani a testvéreidet, irányítsd arra a figyelmüket, hogy mit tesz Jehova most. Ha szavaidból érződik, hogy ezek a tettek örömödre vannak, a hallgatóid szívében is hasonló érzések támadnak majd.
Gondold végig, hogyan segít nekünk Jehova megbirkózni az élet gondjaival. Megmutatja a legjobb életutat (Ézs 30:21). Elmagyarázza, mi az oka a bűnözésnek, igazságtalanságnak, nincstelenségnek, betegségnek és a halálnak. Azt is elmondja, hogy miként fog mindennek véget vetni. Szerető testvériséggel vesz minket körül. Megadja nekünk az ima értékes kiváltságát. Azzal tüntet ki bennünket, hogy a Tanúi lehetünk. Feltárja nekünk, hogy Krisztus már trónra került az égben, és a régi rendszer utolsó napjai gyorsan közelednek a végük felé (Jel 12:1–12).
Ezeken az áldásokon kívül még a gyülekezeti összejöveteleinknek és a kongresszusainknak is örülhetünk. Amikor a szavaidból érződik, hogy igazán hálás vagy ezekért az ajándékokért, meg fogod erősíteni másokban azt az elhatározást, hogy ne hanyagolják el a testvéreikkel való összegyülekezést (Héb 10:23–25).
Ugyanígy megerősíthetnek azok a beszámolók, amelyek bizonyítják, hogy Jehova áldása van a szántóföldi szolgálatban kifejtett erőfeszítéseinken. Az első században, amikor Pál és Barnabás útban volt Jeruzsálem felé, „nagy örömet szereztek az összes testvérnek” azzal, hogy részletesen elbeszélték nekik a nemzetekből való emberek megtérését (Csel 15:3). Te is örömet szerezhetsz testvéreidnek, ha építő élményeket osztasz meg velük.
További bátorítás származik abból, ha segítesz meglátni valakinek, milyen értékes az, amit ő személy szerint tesz. Dicsérd meg azért, hogy részt vesz a keresztény szolgálatban. Dicsérd meg azokat, akik annak ellenére, hogy erősen korlátozza őket az idős koruk és a betegség, hűségesen kitartanak. Emlékeztesd őket, hogy Jehova nem felejtkezik el a neve iránt tanúsított szeretetről (Héb 6:10). A próbákban bizonyított hit felbecsülhetetlen értékű kincs (1Pét 1:6, 7). Testvéreinket emlékeztetni kell erre.
Érzéssel beszélj a reménységünkről! Az eljövendő dolgokról szóló ihletett ígéretek nagyon bátorítóan hatnak mindazokra, akik szeretik Istent. Lehet, hogy hallgatóid többsége már sokszor hallotta ezeket, de ha látják rajtad az értékelést, miközben az ígéretekről beszélsz, élővé teheted azokat, bizalmat ébreszthetsz a beteljesülésük iránt, és elérheted, hogy a hallgatóid szíve túlcsorduljon a hálától. A teokratikus szolgálati iskolán tanultak alkalmazásával ezt meg tudod valósítani.
Elsősorban maga Jehova a bátorítás és erő forrása a népe számára, de együttműködhetsz vele úgy, hogy te is bátorítasz másokat, és erőt öntesz beléjük. Amikor a gyülekezethez beszélsz, jól használd ki erre a lehetőséget.