KAJAFÁS

Kajafás József volt a főpap Jézus földi szolgálata idején (Lk 3:2). Annás főpap veje volt (Jn 18:13; lásd: ANNÁS). Poncius Pilátus elődje, Valerius Gratus nevezte ki a főpapi hivatalra i. sz. 18 körül, noha egyesek jóval későbbre, i. sz. 26-ra teszik ezt az eseményt. Kajafás kb. i. sz. 36-ig viselte a főpapi tisztséget, hosszabb ideig, mint közvetlen elődei közül bárki, ami annak tudható be, hogy ügyes diplomata volt, és együttműködött a római uralommal. Pilátushoz állítólag baráti szálak fűzték. Kajafás szadduceus volt (Cs 5:17).

Kajafás a Jézus megölésére szőtt összeesküvés vezetőjeként megjövendölte – noha nem saját magától –, hogy Jézus rövidesen meghal a nemzetért, és mindent meg is tett azért, hogy ez így történjen (Jn 11:49–53; 18:12–14). Amikor Jézust kihallgatták a szanhedrin előtt, Kajafás megszaggatta a ruháit, és ezt mondta: „Káromlást szólt!” (Mt 26:65). Amikor pedig Jézus Pilátus előtt állt, Kajafás kétségtelenül ott volt azok között, akik így kiáltoztak: „Feszítsd oszlopra! Feszítsd oszlopra!” (Jn 19:6, 11); azok között, akik Jézus helyett Barabás szabadon engedését követelték (Mt 27:20, 21; Mk 15:11); azok között is, akik ezt kiáltották: „Nekünk nem királyunk van, hanem császárunk” (Jn 19:15); és azok között, akik kifogásolták, hogy a következő felirat kerüljön Jézus feje fölé: „A zsidók királya” (Jn 19:21).

Jézus halálával nem ért véget Kajafás ténykedése a szárnyait bontogató kereszténység fő üldözőjeként. Az apostolokat is ez elé a vallási uralkodó elé hurcolták. Szigorúan rájuk parancsoltak, hogy hagyják abba a prédikálást, megfenyegették, sőt megverték őket, de mindhiába. „A templomban és házról házra mindennap szakadatlanul folytatták” a tevékenységüket Kajafás próbálkozásai ellenére (Cs 4:5–7; 5:17, 18, 21, 27, 28, 40, 42). Jézus vére mellett hamarosan az igazságos István vére is Kajafás kezéhez tapadt. A főpap a tárzuszi Sault is ellátta ajánlólevelekkel, hogy a gyilkos hadjáratot Damaszkuszra is ki lehessen terjeszteni (Cs 7:1, 54–60; 9:1, 2). Ámde nem sokkal ezután Vitellius, a római tisztviselő eltávolította Kajafást a hivatalából.