ÓN I.

Egy személynek és egy helységnek a neve.

1. (nemzőerő; tevékeny energia): Pélet fia; Rúben törzsében egy fontos személy (4Mó 16:1). Azok között volt, akik szót emeltek Mózes és Áron ellen, de a neve nem szerepel a lázadók között, amikor azok később Mózessel beszéltek, vagy amikor Jehova pusztulásra ítélte őket (4Mó 16:2, 3, 12–14, 23–35). Ez talán azért lehetséges, mert nagyon kis szerepe volt a lázadásban, vagy akár arra is utalhat, hogy felhagyott ezzel a viselkedéssel, miután Mózes először megfeddte az összeesküvőket.

2. Egy híres ókori város Egyiptomban, amely Kairótól nem messze, ÉK-re helyezkedett el a Nílus k. partján, közel ahhoz a ponthoz, ahol a folyó vize több ágra válik, létrehozva ezáltal a deltavidéket. Az egyiptomi feljegyzésekben a város nevét Jununak (Iwnw) írták, míg az ókori asszír–babiloni írásokban Annuként vagy Unuként szerepel. Az egyiptomi névről úgy vélik, hogy a jelentése: ’Oszlopváros’, és valószínűleg azokra az obeliszkekre (négyszögletes alaprajzú, felfelé keskenyedő, gúlában végződő kőoszlopokra) utal, amelyekről a város közismert volt; de az is lehet, hogy a neve arra a (benbennek nevezett) szent kőre utal, amely Rá (Ré) napisten imádatával volt összefüggésben. A görögök a várost Héliopolisznak nevezték, amelynek a jelentése: ’a Nap városa’, mivel ez volt az egyiptomi napimádatnak a legfőbb központja.

A bibliai feljegyzésekben Ón először Potifera pap városaként jelenik meg, akinek a lányát, Aszenátot Józsefhez adták feleségül (1Mó 41:45, 50). Már maga a Potifera név is tartalmazza a napistennek, Rának a nevét.

Idővel Ón papsága nagy gazdagságra tett szert, amely vetekedett Memfisz papságáéval, és csak Théba (a bibliai Nó-Ámon) papsága múlta felül őket ebben. A város naptemplomához kapcsolódva egy iskola működött, amelyben papokat képeztek, és orvostudományt tanítottak. A görög filozófusokat és tudósokat vonzotta a város, mivel szerettek volna többet megtudni a teológiáról, és így Ón az egyiptomi bölcsesség ünnepelt központja lett.

Jeremiás próféta ihletés alatt megjövendölte, hogy Nabukodonozor király le fogja rohanni Egyiptomot, és „darabokra töri Bét-Semes oszlopait Egyiptom földjén” (Jr 43:10–13). Bét-Semes bizonyos értelemben megfelel a görög Héliopolisz névnek, ugyanis a jelentése: ’a Nap háza’. Ennélfogva az itt lévő utalás valószínűleg Ón városára vonatkozik, és nagyon is meglehet, hogy azok az ’oszlopok’, amelyeknek darabokra kellett töretniük, a naptemplom körül lévő számos obeliszkre utalnak.

Ezékiel próféciája hasonló figyelmeztetést tartalmaz (Ez 30:10, 17). Az itt szereplő Ón név mássalhangzói a héber nyelvben megegyeznek a Mózes első könyvében található Aven (héb.: ʼÁʹwen) szó mássalhangzóival, ám a pontozásos magánhangzó-jelölésük eltér. Néhány tudós szerint ez szójáték volt, mivel Avennek a jelentése: ’álnokság; ártalmas dolog’, Ón pedig a bálványimádás központja volt.

Ugyanez lehet a helyzet az Ézsaiás 19:18-ban is, ahol a maszoréta szöveg ’az öt város egyikét Egyiptom földjén, amely Kánaán nyelvén beszél és a seregek Jehovájának tesz esküt’, a „Rombolás városának [héb.: ʽÍr ha-Heʹresz]” mutatja be. A holt-tengeri Ézsaiás-tekercs (Jesája-tekercs) ʽÍr ha-Cheʹreszt ír, amelynek a jelentése: ’a Nap városa’, ennélfogva Ónra (Héliopoliszra) utal. Itt újfent szándékos szójátékról lehet szó, ugyanis a Heʹresz (rombolás) szót a Cheʹresz (egy másik héber szó a ’Nap’-ra, amelyik kevésbé használatos, mint a Seʹmes) szó váltja fel, figyelembe véve Jehovának azt a szándékát, hogy elpusztítja Ón bálványimádó városát. A vers e részének a magyarázó körülírása, amelyet az arámi targumokban találhatunk, a következőképpen szól: „A Nap háza (házának városa), amelyet el kell pusztítani.”

Amellett, hogy a jövendölés szerint Nabukodonozor betört és pusztítást végzett, Ón (Héliopolisz) városát nyilvánvalóan további csapás érte, amikor II. Kambüszész legyőzte Egyiptomot (ezt egy görög földrajztudóstól, Sztrabóntól tudjuk, aki az időszámításunk szerinti kor kezdetéhez közeli időben élt) (Strabón: Geógraphika. XVII. könyv, I., 27.). Sztrabón idejére Héliopolisz már nem töltött be fontos szerepet, és részben pusztává vált. Napjainkban az el-Mataríja nevű falu helyezkedik el az ókori város egy részén, és mindaz, ami fennmaradt egykori dicsőségéből, egy vörös gránitból készült egyedüli obeliszk, amely I. Szeszósztrisz uralmának az idejéből való. Más, Héliopoliszból származó obeliszkeket még New Yorkban, Londonban és Rómában találhatunk.