JÁRVÁNYOS BETEGSÉG

Minden olyan gyorsan terjedő, általában halált okozó fertőző betegség, melyet a lakosság nagy része elkaphat. A „járványos betegség”-nek fordított héber deʹver szó egy olyan szóból származik, melynek a jelentése ’elpusztít’ (2Kr 22:10). Nagyon sok szövegben a járványos betegség Isten ítéletének a végrehajtásával együtt van megemlítve, szóljon az ítélet akár a nevét viselő nép ellen, akár az ellenségeik ellen (2Mó 9:15; 4Mó 14:12; Ez 38:2, 14–16, 22, 23; Ám 4:10; lásd: CSAPÁS).

Isten törvényének elhagyása miatt: Isten figyelmeztette Izrael népét, hogy ha nem tartják meg a velük kötött szövetségét, akkor ’járványos betegséget küld közéjük’ (3Mó 26:14–16, 23–25; 5Mó 28:15, 21, 22). Az egészség – legyen az fizikai vagy szellemi – a Szentírásban mindenütt Isten áldásával van kapcsolatban (5Mó 7:12, 15; Zs 103:1–3; Pl 3:1, 2, 7, 8; 4:21, 22; Je 21:1–4), míg a betegség a bűnnel és a tökéletlenséggel (2Mó 15:26; 5Mó 28:58–61; Ézs 53:4, 5; Mt 9:2–6, 12; Jn 5:14). Igaz, bizonyos esetekben Jehova sújtott betegséggel embereket közvetlenül és hirtelen, így például leprát hozott Mirjamra, Uzziásra és Géházira (4Mó 12:10; 2Kr 26:16–21; 2Ki 5:25–27), de úgy tűnik, hogy a betegségek és a járványok sokszor egy személy vagy egy nép bűnös életútjának a természetes és elkerülhetetlen következményei voltak. Egyszerűen azt aratták, amit vetettek; a fizikai testük elszenvedte a helytelen tetteik következményeit (Ga 6:7, 8). Azokról, akik ocsmány szexuális erkölcstelenségbe keveredtek, azt írta az apostol, hogy Isten „átadta őket a tisztátalanságnak, hogy meggyalázzák saját testüket . . . és a tévelygésükért járó teljes fizetséget megkapták önmagukban” (Ró 1:24–27).

Izraelt sújtó járványos betegség: Ennélfogva amikor Isten figyelmeztette Izraelt, tulajdonképpen felsorolta nekik azokat a betegségeket, melyek akkor fogják érni őket, ha engedetlenné válnak, és nem teszik az akaratát. Isten Törvénye segített nekik megelőzni a betegségeket, illetve védelmet nyújtott ezekkel szemben, mivel magas erkölcsi és higiéniai előírásokat tartalmazott (lásd: BETEGSÉGEK ÉS KEZELÉSEK: A szentírási leírások pontossága), valamint jótékony hatással volt az elmebeli és az érzelmi állapotukra (Zs 19:7–11; 119:102, 103, 111, 112, 165). A 3Mózes 26:14–16-ban olvasható leírás nem arról beszél, amikor a nép egyszer-egyszer megszegte a Törvényt, hanem arról, amikor nyíltan áthágták és elvetették a Törvény irányadó mértékeit; ez minden bizonnyal annak tette ki a népet, hogy megbetegedhetett, és elkaphatott valamilyen fertőzést. A régmúlt és a jelenkor történelme igazolja, hogy megállja a helyét ez a kijelentés.

Izrael népe mélyen belemerült a hitehagyásba, és Ezékiel látomása szerint az emberek azt mondták magukról, hogy a lázongásaik és bűneik miatt ’meg fognak rothadni’ (Ez 33:10, 11; vö.: 24:23). A jövendölésnek megfelelően a nemzetnek szembe kellett néznie ’a karddal, az éhínséggel és a járványos betegséggel’, és mindez akkor érte el a csúcspontját, amikor Babilon elfoglalta Izraelt (Jr 32:24). Az, hogy a járványos betegség sokszor van együtt említve a karddal és az éhínséggel (Jr 21:9; 27:13; Ez 7:15), összhangban van az ismert tényekkel. A járványos betegség általában egyszerre tör ki a háborúval és az azzal együtt járó éhínséggel, vagy követi azt. Amikor egy ellenséges csapat elfoglal egy területet, a mezőgazdasági tevékenység akadozik, a termést pedig sokszor elkobozzák vagy elégetik. Az ostrom alatt álló városokat elvágják a külső nyersanyagforrásoktól, és éhínség tör ki a zsúfoltan és nem megfelelő higiéniai körülmények közepette élő emberek közt. Ilyenkor a betegségekkel szembeni ellenálló képesség csökken, és minden adva van egy halálos járvány kitöréséhez.

’A világrendszer befejezésekor’: Amikor Jézus Jeruzsálem pusztulásáról és a ’világrendszer befejezéséről’ jövendölt, rámutatott, hogy a járványos betegség a ’nagy nyomorúságot’ megelőző időszaknak egy figyelemre méltó jellegzetessége lesz (Mt 24:3, 21; Lk 21:10, 11). A Jelenések 6:1–8 Jeruzsálem pusztulása után íródott (melyet súlyos éhínség és betegség kísért), és olyan jövőbeni időszakról beszél, amikor kard, élelmiszerhiány és ’halálos csapás’ fog sújtani. Ezek azután fognak megjelenni, hogy egy fehér lovon ülő lovas, akinek korona van a fején, kivonul győztesen. A lovas pontosan megfelel a Jelenések 19:11–16-ban leírt személynek, aki egyértelműen az uralmon lévő Krisztus Jézus.

Jehovától jövő védelem: Salamon király azért imádkozott, hogy ha járványos betegség üti fel a fejét, és Jehova népe azt kéri Istentől a templom felé kitárt kezekkel, hogy szabadítsa meg őket, akkor hallgassa meg a kérésüket (1Ki 8:37–40; 2Kr 6:28–31). A 91. zsoltár vigasztalóan elmondja, hogy Jehova meg tudja védeni a hűséges szolgáit a szellemi károktól, többek között „a homályban járó [erkölcsi és szellemi] járványtól”.