SZOKÓ

(feltehetően: ’[fa]ág’):

1. Júda egyik városa a Sefélán (Jzs 15:20, 33, 35). A filiszteusok Szokónál gyűjtötték egybe a csapataikat, majd a közeli Efes-Dammimnál ütöttek tábort, mielőtt Dávid megküzdött Góliáttal (1Sá 17:1). Évekkel később a jelek szerint ez a Szokó is azok között a városok között volt, amelyeket Roboám megerősített (2Kr 11:5–7; de ez az írásszöveg a 2-es számú Szokóra is vonatkozhat). A filiszteusok azonban több mint 200 évvel később, Aház király uralma idején elfoglalták Szokót az alárendelt városaival együtt (2Kr 28:16–18). Szokót Hirbet-Abbad (Horbat-Sokho) romjaival azonosítják, amelyek Elah völgyében találhatók, Azekától kb. 4 km-re K-DK-re, bár a bibliai nevet alighanem a nem messze K-re fekvő Hirbet-Suveike őrzi.

2. Egy város Júda hegyvidékén (Jzs 15:20, 48). Többnyire a Hebrontól kb. 17 km-re DNy-ra lévő Hirbet-Suveikével azonosítják. Ez a Hirbet-Suveike nem ugyanaz, mint az 1-es számú Szokónál említett.

3. Salamon egyik megbízottjának a felügyelete alá tartozó hely (1Ki 4:7, 10). A feltételezések alapján Hirbet-Suveiket-er-Rásszal azonosítható, amely Szamáriától kb. 15 km-re Ny-ÉNy-ra található. Úgy tűnik, ez az azonosítás egyezik a bibliai beszámolóval, ugyanis Arubbót és Héfer (a Királyok könyvének beszámolójában Szokó együtt szerepel mindkettővel) feltételezett helye a közelben van.

4. Júda nemzetségtáblázata szerint Héver ’Szokó atyja’ (1Kr 4:18). Szokó Héver egyik leszármazottjának lehetett a neve. De az is elképzelhető, hogy a leírás arra utal, hogy Héver a Szokó nevű város alapítója, illetve lakosainak az ősatyja volt. Ez utóbbi esetben nem lehet biztosan megállapítani, hogy az 1-es vagy a 2-es számú Szokóról van-e szó.