TÉKOA
Egy város Júda területén. Rendszerint Hirbet-et-Tukuval azonosítják, amely Jeruzsálemtől mintegy 16 km-re D-re van, és kb. 820 m-es tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Tőle K-re Júda pusztája fekszik, amelybe alighanem beletartozott ’Tékoa pusztája’ (ahol az ammoniták, a moábiták és a Szeir hegyvidékéről jövő seregek megsemmisítő vereséget szenvedtek Josafát uralma idején) (2Kr 20:20, 24). Dávid unokája, Roboám király újjáépítette és megerősítette Tékoát, amely aztán évszázadokon át nyilván előőrsként szolgált a júdai védelmi rendszerben (2Kr 11:5, 6; vö.: Jr 6:1). Innen származott Ikkés, aki Irának, Dávid egyik vitézének volt az apja (1Kr 11:26, 28; 2Sá 23:26). Innen érkezett Joáb utasítására az a bölcs asszony, aki esdekelt Dávid király előtt Absolonért (2Sá 14:1–21). Az i. e. IX. században pedig itt tenyésztett juhokat Ámós próféta (Ám 1:1). A babiloni száműzetésből való visszatérés után többek között a Tékoából valók is részt vettek Jeruzsálem falainak a kijavításában, az „előkelőik” („hatalmasaik”, IMIT) viszont nem (Ne 3:5, lásd még: MKB, lábj.; 3:27).
Némelyek talán úgy következtetnek, hogy a Júda leszármazási jegyzékeiben említett Tékoa (1Kr 2:3, 24; 4:5) Ashúr fia volt. Ám az 1Krónikák 4:5–7-ben, annak a 7 fiúnak a felsorolásában, akik Ashúr két feleségétől születtek, nem szerepel Tékoa, ami azt sejteti, hogy Ashúr nem egy Tékoa nevű fiúnak az atyja, hanem talán egy ilyen nevű városnak az alapítója, illetve a város lakosainak az ősatyja.