Jézus élete és szolgálata

Jézus csodálatosan táplál több ezer embert

A tizenkét apostolnak nagyszerű prédikáló körútjuk volt Galileában. Most, nem sokkal János kivégzése után, visszatérnek Jézushoz, és beszámolnak csodálatos élményeikről. Amikor Jézus látja, hogy fáradtak és a nyüzsgő sokaság miatt nincs idejük még enni sem, ezt mondja: „Vonuljunk vissza magunkban egy félreeső helyre, és pihenjetek egy kicsit.”

Valószínűleg Kapernaum közelében szállnak csónakjukba és elindulnak egy félreeső helyre, feltehetőleg a Jordántól keletre Betszaidán túl. Sokan azonban észreveszik távozásukat és tudakozódnak felőle. Így hát a part mentén előresiettek, hogy megelőzzék őket, amikor majd kiszállnak a csónakból.

Amikor Jézus kilép a csónakból és meglátja a nagy sokaságot, szánalomra indul irántuk, mert olyanok, mint a pásztor nélküli juhok. Máris hozzákezd a betegek gyógyításához, és sok mindenre tanítja őket.

Az idő közben gyorsan röpül, és Jézus tanítványai odajönnek hozzá és ezt mondják: „Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár. Bocsásd el őket, hogy a környező településekre és falvakba menve ennivalót vehessenek maguknak.”

Jézus azonban így válaszol nekik: „Ti adjatok nekik enni!” Mivel Jézus már tudta, mit akar tenni, próbára teszi Fülöpöt. Ezt kérdezi: „Honnan vegyünk kenyereket, hogy ezek ehessenek?”

Fülöp szempontjából a helyzet teljesen reménytelen. Közel 5000 férfi volt jelen, és valószínűleg 10 000-ren is lehettek, ha a nőket és a gyermekeket is beleszámítjuk. „Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik (akkor egy dénár egy napi bérnek felelt meg), hogy mindenki kapjon valami keveset” — válaszolja Fülöp.

András annak szemléltetéséül, hogy lehetetlen ennyi embert jóltartani, ezt mondja: „Van ott egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal — majd hozzáfűzi —, de mi ez ennyinek?”

Mivel tavasz van, éppen i. sz. 32 pászka előtti idő, a fű már szépen kizöldült, Jézus megparancsolja tanítványainak, hogy ültessenek le mindenkit a zöld fűre ötvenes és százas csoportokban. Utána veszi az öt kenyeret és a két halat, feltekint az égre és áldást mond rá. Utána megtöri a kenyereket, a halakat is feldarabolja, majd odaadja tanítványainak, ők meg továbbítják az embereknek. Nagy ámulatára az embereknek, mindenki eszik és jóllakik.

Befejezésül Jézus ezt parancsolja: „Szedjétek össze a megmaradt kenyérdarabokat, hogy semmi se vesszen kárba.” Amikor összeszedték mindazt, ami az evésből megmaradt, 12 kosár telt meg a kenyérdarabokkal! Máté 14:13–21; Márk 6:30–44; Lukács 9:10–17; János 6:1–13.

◆ Miért keres Jézus félreeső helyet apostolainak?

◆ Hová viszi Jézus a tanítványait, és miért nem tudnak mégsem pihenni?

◆ Mivel az idő későre jár, mire kérik Jézust tanítványai, de hogyan törődik Jézus az emberekkel?